Varadia
Varadia (Vărădia) | |||
Látkép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Krassó-Szörény | ||
Község | Varadia | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 327420 | ||
SIRUTA-kód | 54519 | ||
Népesség | |||
Népesség | 781 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 7[1] | ||
Népsűrűség | 10,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 100 m | ||
Terület | 73,45 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 04′ 54″, k. h. 21° 32′ 32″45.081703°N 21.542330°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 54″, k. h. 21° 32′ 32″45.081703°N 21.542330°E | |||
Varadia weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varadia (románul: Vărădia) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Oravicabányától 19 km-re nyugat–északnyugatra, a Karas jobb partján, a szerb határon fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar váradja szóból származik és a Chilia-dombon állt várról kapta. Először 1390-ben említették, Waradia formában.
Története
[szerkesztés]A Chilia-dombon már a rómaiak előtt is vár állt, amelyet Arcidava dák erőddel azonosítanak. A rómaiak később a falutól délkeletre, a Karas túlsó partján építették föl azonos nevű castrumukat. A Chilia-domb erődjét a középkor végén vagy az újkor elején kolostorrá alakították, amely talán azonos az 1579-ben a verseci náhijéből említett Szent Mihály arkangyal kolostorral.
1717-ben 180, 1751-ben 337 házból állt. 1775-ben a Bánsági bányakerülethez csatolták. 1777 és 1854 között ortodox esperesi kerület székhelye volt.
1832-ben Baich Tivadar, Miloš Obrenović szerb fejedelem veje vette meg a kamarától.
1848–1849-ben felváltva állt a magyar és a szerb csapatok megszállása alatt.
1857-ben pópája, Vincențiu Popovici áttért a görögkatolikus felekezetre és Ioan Bercian bogsáni görögkatolikus plébános segítségével az új egyházközségbe magával vitte a falu teljes lakosságát, mintegy háromezer főt. 1864-ben már egy második görögkatolikus parókia is megalakult a községben. Közben azonban a verseci püspökség ellenpropagandát indított és lassan a lakosok fele visszatért az ortodox hitre. Az 1880-as évekre beállt az egyensúly a két felekezet lélekszáma között. A két világháború között görögkatolikus esperesség központja volt.[2]
A 19. század közepén Ciobeni néven egy másodlagos település alakult ki a Chilia északi oldalán, amelynek lakói 1881-től fogva visszaköltöztek az anyaközségbe.
1865-ben 10 844 holdas határának 37%-a volt szántó, 21%-a rét, 15%-a erdő, 14%-a legelő és 5%-a szőlő.
1869-ben heti- és két országos vásár tartására kapott jogot. 1876-ban kapott nagyközségi rangot.
A 19. században jelentős vörösbortermelésének a filoxéra vetett véget. 1886-tól szőlőmunkásai Versecre és a környező ipartelepekre költöztek. 1920-ban Temes vármegyei exklávéként került román közigazgatás alá, itt két másik temesi község külterületével együtt Krassó-Szörény megye része lett.
Lakossága
[szerkesztés]1786-ban 2934, 1846-ban 3368 lakosa volt.
1900-ban 3224 lakosából 2921 volt román, 133 német, 124 magyar és 17 szerb nemzetiségű; 1609 ortodox, 1358 görögkatolikus és 233 római katolikus vallású.
2002-ben 892 lakosából 743 volt román és 129 cigány nemzetiségű; 737 ortodox, 113 görögkatolikus és 22 baptista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az egykori kolostor temploma oldalapszisos épület volt, melynek falát az északi oldal egy részén a természetes szikla helyettesítette. Alatta, a mészkősziklába vájva helyezkedtek el a remetecellák. 1753-ban fedezték fel és ásták ki a romokat, amelyekre az eredeti kövekből 1773-ra újra templomot emeltek. 1862-ben a Baich (Bajić) család saját kápolnájává alakíttatta át. 1872-ben Petrija Obrenović, Miloš Obrenović szerb fejedelem lánya hamvainak a számára szintén a középkori kövekből kriptát létesítettek. Az épületek körül részben ma is állnak a középkori falak.
- Baich-udvarház.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1764-ben Paul Iorgovici nyelvész.
- Itt született 1902-ben Romulus Fabian író.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Milleker Bódog: Varadia története. Temesvár, 1889
- Dumitru Țeicu: Geografia ecleziastică a Banatului medieval. Kolozsvár, 2007[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Fotók a Baich-udvarházról Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben