Alsólupkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólupkó (Liubcova)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Berszászka
Irányítószám 327029
SIRUTA-kód 51494
Népesség
Népesség 1214 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsólupkó (Románia)
Alsólupkó
Alsólupkó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 39′ 28″, k. h. 21° 54′ 19″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 28″, k. h. 21° 54′ 19″

Alsólupkó, 1911-ig Ljupkovadolnja (románul: Liubcova vagy Liubcova de Jos, szerbül: Љубкова, csehül: Libková) falu Romániában, a Bánságban, az Al-Dunánál. Újmoldovától 30 km-re kelet–délkeletre, a Duna bal partján található.

Története[szerkesztés]

A török hódoltság előtt települt szerb lakossággal. Névváltozatai: Dolna Lupqıva (1554), Lyubkowa (1689), Dolna Lupkova (1829), Alsó Liupkova (1840), Ljubkova dolnja (1873). Neve a Ljubko délszláv férfinévből keletkezett, -ova képzővel.[2]

Lupkova palánkvárát a törökök 1600 körül építették. Kezdetben hetven, később kb. negyven fős, főként martalócokból álló helyőrség védte. 1689-ben felhagyták.[3]

Lakói korábban a mai falutól egy kilométerre keletre, a Veliki Breg nevű helyen éltek. 1721-ben németeket telepítettek be, de a szerbekkel való feszültségeik miatt nemsokára továbbköltöztek.

1774-től a Határőrvidékhez tartozott. 1788-ban a támadó török hajóhad legénysége kétnapos harcban felőrölte a Koča Anđelković vezette határőr csapatot. Az életben maradtakat karóba húzták.

A Határőrvidék feloszlatása után Szörény, majd Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.

Népessége[szerkesztés]

1900-ban 1561 lakosából 1204 volt szerb, 246 román, 51 cigány, 33 cseh és 23 német nemzetiségű; 1499 ortodox és 60 római katolikus vallású.
2002-ben 1258 lakosából 764 volt román, 323 szerb, 109 cigány és 55 cseh nemzetiségű; 1162 ortodox és 66 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szerb ortodox templom (1794).
  • Koča Anđelković és társainak emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Vasile Frățilă: Oiconime bănățene slave de origine antroponomică, Analele Universității de Vest Timișoara Seria Științe Filologice XLVIII, 2010, 149. o.
  3. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. 3. Budapest, 2007, 1423-24. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]