Delényes
| Delényes (Delinești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Ökörpatak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ökörpatak |
| Irányítószám | 327297 |
| SIRUTA-kód | 53452 |
| Népesség | |
| Népesség | 359 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |

Delényes románul: Delinești, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Resicabányától északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Delényes nevét 1433-ban Danilest in districtu Sebes formában említette először oklevél. 1433-ban és 1530-ban Denilest, 1699-ben Delenyes, 1808-ban Dellinestye, Delinyestyi, 1851-ben és 1888-ban Delinyest, 1913-ban Delényes formában említették.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Delinyest, Krassó vármegyei oláh falu, erdők és hegyek között, Karánsebeshez 3 1/4 mérföldnyire: 8 katholikus, 513 óhitű lakossal s anyatemplommal, szilvásokkal, igen termékeny szántóföldekkel. Bírja Manzsiarli család.”
A 20. század elején pedig a Révai nagy lexikona írta Delényesről: „Delényes, Delinyest/Delineşti, kisközség Krassó-Szörény vármegye resiczai járásában, 1152 oláh lakos, postahivatal és telefonállomás. Határában kőszénbányák vannak az osztrák - magyar államvasút-társaság birtokában. Közelében római castrum nyomai láthatók.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.
1910-ben 1156 lakosából 1106 román, 42 német, 6 magyar volt. Ebből 1107 görög keleti ortodox, 38 római katolikus volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 127. o.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


