Korcsoma

Korcsoma (Măgura)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Závoly
Rang	falu
Községközpont	Závoly (Zăvoi)
Irányítószám	327437
SIRUTA-kód	54635
Népesség
Népesség	494 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 29′ 58″, k. h. 22° 24′ 52″45.499549, 22.41443
Sablon Wikidata Segítség

Korcsoma románul: Măgura falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől északkeletre, Nándorhegytől délkeletre, Almafa, Mál és Závoly fekvő település.

Nevének eredete

Korcsoma neve Pesty Frigyes szerint régen Korcsmafalva volt, és állítása szerint az erdélyiek a korcsmát még az 1800-as években is korcsomának ejtették. Lipszky János Kröcsma helynév alakját használta, Korabinszkynél Kortsina, 1873-ban pedig a magyar korona országainak Helységnévtárában Krecsma alakban fordult elő.

Története

Korcsoma, Korcsona nevét 1430-ban Zsigmond király oklevele említette először Korchoma (P) in districtu Sebes formában.

1492-ben Kyrczma, 1499-ben Korchomafalva, 1503-ban Korchmafalva, 1603-ban Korczma, 1699-ben p. Kircsma, 1808-ban Kröcsma 1913-ban Korcsoma néven írták.

1430-ban Zsigmond király Bécsben kelt oklevele meghagyta a Csanádi káptalannak, hogy Volkzan fiát Jánost és többi rokonait a sebesi kerületben fekvő Bizthere, Zaboy, Vaiszlova és Korchoma falu birtokába iktassa be.

1492-ben Floka László de Kyrczma, mint szomszéd vett részt egy Macskáson végbement birtokbeiktatáson.

1499-ben a glimbokai erdő határjárásában Nagota de Korchomafalva nevű nemes embert említettek.

Egy 1585 évi oklevélben Katrina Borza Péternét Korczmafalvinak írták, aki a Mutnokiakkal volt részbirtokos.

A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Korczma birtokosa volt Jósika Mátyás, aki 4 portáról adózott; de 1699-ben Kircsma Szörény megyében mallai Gyurma Gábor birtoka volt.

A falu azelőtt kincstári birtok volt, majd a zsupaneki oláh zászlóaljba, 1770-ben pedig az oláh–illír határőrezredhez került. Az oláh bánsági határőrezred fennállása idejében pedig az ohabai századhoz tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 744 lakosából 697 román, 40 cigány volt. Ebből 738 görög keleti ortodox volt.

Források

• Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 286)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Korcsoma egy régi, az 1700-as évekből való térképen