Porhó
| Porhó (Pârvova) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Kislaposnok |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kislaposnok |
| Irányítószám | 327241 |
| Körzethívószám | +40 x55[1] |
| SIRUTA-kód | 53087 |
| Népesség | |
| Népesség | 284 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 414 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 55″, k. h. 22° 12′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 00′ 55″, k. h. 22° 12′ 21″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Porhó (románul Pârvova) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Közigazgatásilag Kislaposnokhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A Szemenik-hegység délkeleti lábánál, Herkulesfürdőtől 22 km-re északnyugatra, a Craiova-patak két partján fekvő település. Közelében halad a DN57B főút.
Története[szerkesztés]
Porhó neve a 15. században Parhó alakban I. Ulászló király adománylevelében fordult elő először, mikor Gerlistyei Lászlónak és Jánosnak, valamint a Mehadikai családnak Mehadika, Csebnyak, Parho és más helységeket adományozta.
1440–1444 között, majd 1484-ben Parho néven, 1528-ban Porho, 1566-ban Perho, 1575-ben Perhova, 1598-ban Pirhova, 1785-ben Pirboda, 1808-ban Pirhova, Prhova, 1888-ban Pervova, 1913-ban Porhó néven említették.
1528-ban Zápolyai János király Gerlistyei Gábornak új adományt adott a miháldi kerületben fekvő Mehadika, Csebnyak, Porho, Belethiu, Moznik és más helységek birtokára.
1566-ban a Gerlistyeiek leányága, Fiáth Anna és Marsinay Ferenc Ombozy György ellen pert indítottak a karánsebesi báni széknél a Gerlistyei birtokok: Terregova, Csebnyak és Perho a miháldi, Prilipecz, Gerlistye a halmosi és Kopácsi, Yalissora és Zlatna a sebesi kerületben felosztásáért, mely után több évig tartó per keletkezett, majd 1598-ban Báthory Zsigmond fejedelem rendeli, hogy a nevezett Gerlistyei István, János és Miklós Prilipecz, Ruderia, Csebnyák, Parho stb. falvakban levő részbirtokokból mindegyik jogosult fél megkapja az őt illető részt.
Az 1690–1700. évi összeírás Perhovát a mehádia-orsovai kerületbe tartozónak írta.
1774-ben a zsupáneki zászlóaljhoz került, a végvidéki katonai kormányzás megszűnésekor pedig az oláhbánsági ezred petniki századához tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott.
1910-ben 1230 lakosából 34 magyar, 1179 román volt. Ebből 26 fő római katolikus, 1189 görögkeleti ortodox volt.
Népesség[szerkesztés]
2002-ben 565 lakosa közül 562 fő (99,47%) román és 3 (0,53%) cseh volt.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 450)
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}