Ekés
| Ekés (Plugova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Mehádia |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mehádia |
| Irányítószám | 327272 |
| SIRUTA-kód | 53309 |
| Népesség | |
| Népesség | 905 fő (2022. okt. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ekés témájú médiaállományokat. | |

Ekés románul: Plugova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Herkulesfürdőtől északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Plugova nevét 1439-ben említette először oklevél Plwgoua in districtu Myhald formában, mint a Csornaiak birtokát. 1439-ben Plugova, 1913-ban Ekés néven volt említve.
1439-ben Albert király új adomány címén a miháldi kerületben fekvő Plugova, Csorna, Toplecz és más falvakban levő birtokába beiktatta Csornai Mihályt és Balázst. 1540-ben Simonfy István neje Borbála itteni részbirtokát vejének, Dorka Mátyásnak adta át. Az 1500-as évek közepén Berta Miklós és Ferenc, valamint Gámán György nejének Katalinnak részbirtoka, akik birtokaikon egyezkedtek. 1699-ben pedig már mint kincstári birtok szerepelt.
1690—1700 közötti összeírás szerint a mehádiai, 1717-ben pedig az orsovai kerülethez tartozott, 32 házzal. A katonai határőrvidék szervezése idején, az első 35 falu egyike volt, melyekből 1769-ben a zsupaneki zászlóalj alakult, majd az oláhbánsági határezred mehádiai századához tartozott.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona íra a településről: „Plugova, kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában, 1057 oláh lakossal.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott. 1910-ben 1295 lakosából 13 magyar, 1279 román volt. Ebből 1283 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona
- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 466. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


