Szörénybalázsd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szörénybalázsd (Voislova)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Závoly (Zăvoi)
Irányítószám 327442
SIRUTA-kód 54671
Népesség
Népesség 573 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 323 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szörénybalázsd (Románia)
Szörénybalázsd
Szörénybalázsd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 31′ 39″, k. h. 22° 27′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 39″, k. h. 22° 27′ 34″

Szörénybalázsd románul: Voislova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Karánsebestől északkeletre, a Bisztra balparti úton fekvő település.

Története[szerkesztés]

Vajszlova területén már a római korban is település állt: a Pons Augusti, Statio Pontis Augusti nevű római erőd.

Neve a középkorban 1397-ben Wazylyowa néven tűnt fel az oklevelekben.

1430-ban Weyzlawa (P), Woyzlawa in districtu Sebes formában, majd 1544-ben Whezyowa, 1580-ban Veizlova, 1603-ban Voizlova, 16901700 között Voiszlova, 1808-ban Vaiszlova, 1913-ban Szörénybalázsd néven említették.

1397-ben Zsigmond király adományozta a káráni kerületben fekvő Poganch falut adományozta Oláh Péter fiának, Lászlónak, kit Yaszilyovainak (filio Petri dicti Oláh de Wazylyowa) neveztek. Simon Lászlónak és rokonainak eladják 600 forintért. E birtok azelőtt Wassa István birtoka volt, ki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és előbb Wassa, aztán Walkay birtok volt.

1580-ban Báthory Kristóf erdélyi vajda rendeli, hogy karánsebesi Olacz Constantin özvegye Floka Anna és leányát Katalint, a Szörény vármegye karánsebesi kerületében fekvő Karczmafalva (Kröcsma), Szavoj, Yalyemare, Yeizlova és Cserese birtokába iktassák be.

A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Voizlova- ban Poboráné egy portáról adózott.

Az 16901700 évi összeiráskor Yoiszlova falu még a karánsebesi kerülethez tartozott. A zsupaneki zászlóalj alakításakor Yaiszlova még kincstári birtok maradt és csak 1783-ban vették ki a polgári kameralis hatóságok alól, és kapcsolták az oláh–illír határőrezredhez, később az oláhbánsági határőrezred ohabai századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 636 lakosából 16 magyar, 8 német, 595 román volt. Ebből 18 római katolikus, 612 görög keleti ortodox volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]