Szörénybalázsd
| Szörénybalázsd (Voislova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Závoly |
| Rang | falu |
| Községközpont | Závoly (Zăvoi) |
| Irányítószám | 327442 |
| SIRUTA-kód | 54671 |
| Népesség | |
| Népesség | 415 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 323 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 39″, k. h. 22° 27′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 39″, k. h. 22° 27′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szörénybalázsd románul: Voislova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Karánsebestől északkeletre, a Bisztra balparti úton fekvő település.
Története[szerkesztés]
Vajszlova területén már a római korban is település állt: a Pons Augusti, Statio Pontis Augusti nevű római erőd.
Neve a középkorban 1397-ben Wazylyowa néven tűnt fel az oklevelekben.
1430-ban Weyzlawa (P), Woyzlawa in districtu Sebes formában, majd 1544-ben Whezyowa, 1580-ban Veizlova, 1603-ban Voizlova, 1690–1700 között Voiszlova, 1808-ban Vaiszlova, 1913-ban Szörénybalázsd néven említették.
1397-ben Zsigmond király adományozta a káráni kerületben fekvő Poganch falut adományozta Oláh Péter fiának, Lászlónak, kit Yaszilyovainak (filio Petri dicti Oláh de Wazylyowa) neveztek. Simon Lászlónak és rokonainak eladják 600 forintért. E birtok azelőtt Wassa István birtoka volt, ki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és előbb Wassa, aztán Walkay birtok volt.
1580-ban Báthory Kristóf erdélyi vajda rendeli, hogy karánsebesi Olacz Constantin özvegye Floka Anna és leányát Katalint, a Szörény vármegye karánsebesi kerületében fekvő Karczmafalva (Kröcsma), Szavoj, Yalyemare, Yeizlova és Cserese birtokába iktassák be.
A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Voizlova- ban Poboráné egy portáról adózott.
Az 1690— 1700 évi összeiráskor Yoiszlova falu még a karánsebesi kerülethez tartozott. A zsupaneki zászlóalj alakításakor Yaiszlova még kincstári birtok maradt és csak 1783-ban vették ki a polgári kameralis hatóságok alól, és kapcsolták az oláh–illír határőrezredhez, később az oláhbánsági határőrezred ohabai századához tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
1910-ben 636 lakosából 16 magyar, 8 német, 595 román volt. Ebből 18 római katolikus, 612 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 558)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.