Szakalár
Szakalár (Socolari) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Csiklófalu |
Rang | falu |
Községközpont | Csiklófalu (Ciclova Română) |
Irányítószám | 327077 |
SIRUTA-kód | 51975 |
Népesség | |
Népesség | 158 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 56′ 38″, k. h. 21° 43′ 42″44.943784°N 21.728290°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 38″, k. h. 21° 43′ 42″44.943784°N 21.728290°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakalár románul: Socolari, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Oravicabányától délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szokolár nevét 1363-ban említette először oklevél Mykch f. Finta de Zakalar formában. Nevét udvari solymászokról kaphatta.
1363-ban és 1428-ban Zakolar, 1449-ben Zokolar, 1808-ban Szokolár h., Szokolariu val., 1913-ban Szakalár néven írták írták.
1319 előtt a falu birtokosai a Szokolári nemesek voltak, azonban 1363-ban Henc fia János ilyédi várnagy a nemesek kövesd(patak)i és szokolári birtokrészét elfoglalta.
Szokolár és Patak határán, a 664 m Cetatie hegyen (1884/91. tk) álltak Ilyéd vár [1] romjai. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Szokolán, Krassó vármegyében, 6 katholikus, 1159 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt közel egy régi hegyi váromladék, melly közönségesen Potoki várnak hivatik, de eredete bizonytalan. Találnak itt néha régi pénzeket is.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.
1910-ben 1369 lakosából 1352 román, 9 magyar, 2 német volt, melyből 1357 görög keleti ortodox, 1 görögkatolikus, 3 római katolikus, 1 református, 6 evangélikus és 1 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: Krassó vármegye (II/2. 226)
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Györffy György: Krassó vármegye (3: 496)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.