Almafa (település)
| Almafa (Măru) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Závoly |
| Rang | falu |
| Községközpont | Závoly (Zăvoi) |
| Irányítószám | 327438 |
| SIRUTA-kód | 54644 |
| Népesség | |
| Népesség | 968 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 22° 27′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 22° 27′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almafa románul: Măru, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Karánsebestől északkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Almafa nevét 1387-ben említette először oklevél Almafa néven.
1467-ben Almafa in districtu Karansebes, 1601-ben Marul, 1607-ben Almaffaa, 1687-ben Almafa a Török Birodalom, 1769-ben a Határőrvidék része volt. 1808-ban Mörul, Moerul, 1913-ban Almafa néven volt említve.
1387 előtt Mutnoki Bogdán kenéznek és fiainak birtoka volt, akiknek 1387-ben Zsigmond király új adományt adott a temesközi kerületben, a Bisztra folyó mellett fekvő Almafa nevű birtokukra, majd 1406-ban ugyane birtokra kiváltság-levelet is kibocsátott.
1467-ben Mutnoki Zayk László, István Szörényi bán, és testvére Sandrin birtokai közé tartozott a karánsebesi kerületben fekvő Almafa is, melyet Örményesi Lado birtokaival egyesítik, és egymással kölcsönös örökösödést fogadnak.
1507-ben Mutnoki Mihály néhai Szörényi bán özvegye Angaleta és a többi Mutnokiak tiltakoztak, hogy II. Ulászló Pokolfalu (Rüen) és Almafa helységeket eladományozhassák. Ekkor Almafát a karánsebesi kerületben, 1593-ban pedig a karánsebesi kerületben és szörényi bánságban fekvőnek mondták.
1769-ben a kincstár által a zsupaneki román zászlóalj területéhez kapcsolták. A román-bánsági ezred fennállása alatt annak ohabai századához tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
1910-ben 2043 lakosa közül 152 magyar, 119 német, 1669 román volt. Ebből 243 római katolikus, 30 görögkatolikus, 1708 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 3)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
