Jász (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jász (Iaz)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Obrézsa (Obreja)
Irányítószám 327287
SIRUTA-kód 53407
Népesség
Népesség 748 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 200 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jász (Románia)
Jász
Jász
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 22° 14′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 22° 14′ 01″

Jász románul: Iaz, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Karánsebestől északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Jász nevét 1480-ban említette először oklevél Jaz in districtu de Sebes formában, Mátyás király oklevelében, majd 1485-ben Yaaz in districtu civitatis Karansebes alakban fordult elő.

1597-ben Jaaz, 1785-ben Pesty Frigyes említette Jasch néven, 1828-ban Jász, Jáz, 1888-ban Jáz (Jaas), 1913-ban pedig Jász néven fordult elő.

1480-ban Mátyás király az aradi káptalan által örményesi Fiáth Lászlónak adományozta a sebesi kerületben fekvő Jaz, Mezfalu, Cserenyes és Keregh falvakat adományozta.

1485-ben Jász (Yaaz) falut több más faluval együtt Kinisy Pál temesi főispán Bakoviczay Lászlónak ítélte oda Bizerei Miklós ellenében.

1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem levele szerint Jász és Mészfalu Karánsebessel voltak határossak.

1590-ben Pribék László de Jaz, más néven Bánul és rokonsága pereskedett egymással öröklött birokaikért, mely per hosszan elhúzódott.

A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Jász faluban Pribék János 2, és Pribék Mátyás szintén 2 portáról adózott.

A falu a 18. században kincstári birtok volt, az 1778-as évben pedig az akkor alakult oláh-illir határőrezredhez került. A határőrvidék feloszlása idején az oláhbánsági ezred ohabai századához tartozott.

Az 1858 évi összeiráskor 670 lakost találtak itt, melyek 9 katolikus kivételével, mind görögkeleti vallásúak voltak.

1913-ban 815 lakosából 17 magyar, 794 román volt. Ebből 18 római katolikus, 793 görög keleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]