Wolfsberg (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wolfsberg (Gărâna)
A római katolikus templom (épült 1870 körül, felújították 2005-ben)[1]
A római katolikus templom (épült 1870 körül, felújították 2005-ben)[1]
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Temesfő
Irányítószám 327051
SIRUTA-kód 51680
Népesség
Népesség 88 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 955 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Wolfsberg (Románia)
Wolfsberg
Wolfsberg
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 13′ 36″, k. h. 22° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 36″, k. h. 22° 05′ 41″
Wolfsberg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfsberg témájú médiaállományokat.

Wolfsberg, 1911-től 1918-ig Szörényordas (románul: Gărâna, korábban Volfsberg) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Szemenik-hegységben fekszik, a Szemenik üdülőhelyhez legközelebb eső falu.

Nevének eredete[szerkesztés]

Német eredetű nevét ('farkashegy') a hegyről kapta, amely mellé telepítették (a hegy eredeti, román neve Craca Lupului). 1883-ban Téglás Gábor Jarina néven említette.[3] A helységnévrendezés idején Krassó-Szörény vármegye ötletéből, a község fellebbezése ellenére állapították meg hivatalos nevét, amelyben az ordas szintén 'farkas' jelentéssel bír.

Története[szerkesztés]

18271828-ban csehországi német favágókkal és szénégetőkkel telepítették, 120 házba. A zord körülmények miatt 1833-ban sok telepes Lugosra, Móricföldre és Buziásra menekült, de többségük később visszatért. Római katolikus egyháza 1855-ig Ferencfalva, majd Weidenthal filiája, 1876 és 1967 között önálló plébánia volt.

1855-ben a StEG tulajdonába került. A 19. század végén főképp innen szerezték be a resicaiak a tejtermékeket és a burgonyát. Az Amerikába kivándorló lakosok házait a falu festői fekvése miatt már a 20. század elején is gazdag városiak vásárolták fel nyaralónak.

1973-ban turisztikai övezetté nyilvánították. Német lakosságának többsége az 1980-as években, 1990-ig elvándorolt és főleg öregek maradtak. A házakat részben városiaknak adták el. Háztulajdonosai a Szemenik-hegység idegenforgalmából élnek. 1996 óta minden augusztusban itt rendezik meg az azóta nemzetközi rangot kivívott gărânai dzsesszfesztivált.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 882 lakosából 861 volt német, 11 román és 10 magyar anyanyelvű; 869 római katolikus és 11 ortodox vallású. Lakosságának 56%-a tudott írni-olvasni és csak a magyar anyanyelvűek beszéltek magyarul.
  • 2002-ben 70 lakosából 35 volt román, 32 német, 2 magyar és 1 krassován nemzetiségű; 36 római katolikus, 31 ortodox és 2 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A dzsesszfesztivál.
  • Minden év október 13-án, a falubúcsúra („Kirwa”) visszatérnek a németországban élő wolfsbergiek és részvételükkel színes népünnepélyre kerül sor.

Források[szerkesztés]

  • Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III., Budapest, 1877–78
  1. www.biserici.org
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. T. G.: Szemenik és környéke. Földrajzi Közlemények, 1883

Külső hivatkozások[szerkesztés]