Wolfsberg (Románia)
| Wolfsberg (Gărâna) | |
 | |
| A római katolikus templom (épült 1870 körül, felújították 2005-ben)[2] | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Temesfő |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temesfő |
| Irányítószám | 327051 |
| SIRUTA-kód | 51680 |
| Népesség | |
| Népesség | 111 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 955 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 30″, k. h. 22° 05′ 55″45.225000°N 22.098611°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 30″, k. h. 22° 05′ 55″45.225000°N 22.098611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfsberg témájú médiaállományokat. | |
Wolfsberg, 1911-től 1918-ig Szörényordas (románul: Gărâna, korábban Volfsberg) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szemenik-hegységben fekszik, a Szemenik üdülőhelyhez legközelebb eső falu.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Német eredetű nevét ('farkashegy') a hegyről kapta, amely mellé telepítették (a hegy eredeti, román neve Craca Lupului). 1883-ban Téglás Gábor Jarina néven említette.[3] A helységnévrendezés idején Krassó-Szörény vármegye ötletéből, a község fellebbezése ellenére állapították meg hivatalos nevét, amelyben az ordas szintén 'farkas' jelentéssel bír.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1827–1828-ban csehországi német favágókkal és szénégetőkkel telepítették, 120 házba. A zord körülmények miatt 1833-ban sok telepes Lugosra, Móricföldre és Buziásra menekült, de többségük később visszatért. Római katolikus egyháza 1855-ig Ferencfalva, majd Weidenthal filiája, 1876 és 1967 között önálló plébánia volt.
1855-ben a StEG tulajdonába került. A 19. század végén főképp innen szerezték be a resicaiak a tejtermékeket és a burgonyát. Az Amerikába kivándorló lakosok házait a falu festői fekvése miatt már a 20. század elején is gazdag városiak vásárolták fel nyaralónak.
1973-ban turisztikai övezetté nyilvánították. Német lakosságának többsége az 1980-as években, 1990-ig elvándorolt és főleg öregek maradtak. A házakat részben városiaknak adták el. Háztulajdonosai a Szemenik-hegység idegenforgalmából élnek. 1996 óta minden augusztusban itt rendezik meg az azóta nemzetközi rangot kivívott gărânai dzsesszfesztivált.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1900-ban 882 lakosából 861 volt német, 11 román és 10 magyar anyanyelvű; 869 római katolikus és 11 ortodox vallású. Lakosságának 56%-a tudott írni-olvasni és csak a magyar anyanyelvűek beszéltek magyarul.
- 2002-ben 70 lakosából 35 volt román, 32 német, 2 magyar és 1 krassován nemzetiségű; 36 római katolikus, 31 ortodox és 2 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A dzsesszfesztivál.
- Minden év október 13-án, a falubúcsúra („Kirwa”) visszatérnek a németországban élő wolfsbergiek és részvételükkel színes népünnepélyre kerül sor.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- www.biserici.org
- ↑ www.biserici.org
- ↑ T. G.: Szemenik és környéke. Földrajzi Közlemények, 1883
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III., Budapest, 1877–78
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A dzsesszfesztivál hivatalos honlapja
- Képes riport (németül)
- A római katolikus templom és orgonája (fényképek és az orgona ismertetése) (németül)
.svg){kind=small}
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
