Bogoltény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogoltény (Bogâltin)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Somosréve, (Cornereva)
Irányítószám 327112
SIRUTA-kód 52197
Népesség
Népesség 208 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bogoltény (Románia)
Bogoltény
Bogoltény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 02′ 20″, k. h. 22° 24′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 20″, k. h. 22° 24′ 53″

Bogoltény (románul: Bogâltin) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Herkulesfürdőtől északra, Somosrévétőltől délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bogoltény egykor Temes vármegyéhez tartozott. Nevét 1452-ben említette először oklevél Bugulthin néven, Albert király oklevelében, mely oklevél tanúsága szerint a király Drunko várát a Csornaiaknak adományozta.

1480-ban Bogalthyn, 1501-ben Bogeltin, 1452-ben, 1480-ban, 1500-ban Bogalthyn, 1808-ban Bogoldin, Pogoldin, 1888-ban Bogoltin, 1913-ban Bogoltény néven volt említve.

1480-ban ban, mikor Mátyás király Fiáth Lászlónak és Lajosnak, valamint Macskási Jánosnak adományozta a szörényi kerületben fekvő Bolvasnitza, Kriva, Szépmezeje és több falvakat, a birtokbaiktatáskor jelen volt mint egyik egyik szomszéd Sandrius de Bagolthyn is.

1500-ban királyi embernek jelölték Miháldy Sandrius de Bogalthynt, Fiáth Lajos és László Porecsa birtokába való beiktatásakor. Ugyan ez a Bogeltini Sándor nemes ember szerepelt 1501-ben, mint királyi ember az aradi káptalannal együtt Fiáth László gyermekeit Örményes, Bolvasnitza és más birtokokba való beiktatásakor.

1582-ben Báthory Zsigmond oklevele ugyancsak említette Bogeltint, valamint Domasnia, Sonifalu, Kanisa, Korniareva falvakat a Karánsebes tartományában.

Az 1603. évi összeírás szerint Bogaltin birtokosai Modlina Ferenc és Mikanda Miklós voltak, mindegyik egy-egy portával megadóztatva.

Egy 16901700-as évekből származó összeírás a falut a mehádiai kerületbe sorolta.

1768-ban Papilla alezredest a császárt megbízta egy román zászlóalj alakításával az Orsova és Márga és közti vidéken, Bogoltin és más Orsova kerületbeli kenézeket és lakókat Mehádiára hívta meg, a terv kivitelezésének megtárgyalására. Ekkor Bogoltin a katonailag szervezendő kerület része lett.

1872-ben mikor a román-bánsági ezred, az egész határvidéki intézménnyel együtt feloszlott, Bogoltin a korniai századhoz került, majd a terregovai járáshoz került.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Teregovai járásához tartozott.

1910-ben 1856 lakosából 6 magyar, 1848 román volt. Ebből 1849 görög keleti ortodox volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Bogoltény egy régi térképen