Szalakna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szalakna (Zlagna)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Sebesrom (Turnu Ruieni)
Irányítószám 327411
SIRUTA-kód 54476
Népesség
Népesség325 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szalakna (Románia)
Szalakna
Szalakna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 22′ 40″, k. h. 22° 18′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 40″, k. h. 22° 18′ 01″

Szalakna románul: Zlagna, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Karánsebestől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szalakna románul: Zlagna nevét 1503-ban említette először oklevél p. Zlathna, v. Zlatyna néven.

1566-ban Zlattna, 1640-ben Zlakna, 1774-ben Slakna, Szlakna, Slakna, 1888-ban Szlagna, 1913-ban Szalakna néven volt említve.

1503-ban II.Ulászló király oklevele említette első ízben, melyben jóváhagyta a Margai György és özvegy Horváth Orsolya közti birtokcserét, mellyel Margay György Horváth Orsolyának átadta a karánsebesi kerületben fekvő Kopács, Zlatlina, Zlospataka és Valisora részbirtokait. Horváth Miklósné Orsolya, Zlospataka kivételével, a többi részbirtokokat még ugyanez évben eladta Gerlistyei Jakab Szörényi bánnak. Azonban Margai István maga és testvérei nevében a gyulafehérvári káptalan előtt ellentmond az eladásnak.

1544-ben, Gerlistyei Miklós, Jakab fia halála után rokonsága Zalatbna és Kopács falu eladásáról határozott a hátra maradt adósság kifizetése céljából.

1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem rendelkezett Karánsebes város határainak uj jelekkel való ellátásáról, megjegyezve, hogy a város Jász, Zlakna Gredistye és más falvakkal is határos.

1640-ben Tivadar Gergely Kasztrucz Anna férje, Kún Gábornak a szörénymegyei Zlakna faluban levő részbirtokát, a köztük létrejött birtokegyezség folytán cserébe adta.

Az utolsó török háborúig Szlakna falu házai szétszórtan álltak, a házakat a török háború után telepítették át mostani helyükre, a Szlakna csermely mellé.

A román-bánsági határőrezred fennállása idejében Szlakna annak karánsebesi századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebsi járásához tartozott.

1910-ben 551 görög keleti ortodox román lakosa volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Szalakna egy régi térképen