Verend
| Verend (Verendin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Nagylankás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagylankás (Luncavița) |
| Irányítószám | 327251 |
| SIRUTA-kód | 53158 |
| Népesség | |
| Népesség | 1451 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 39″, k. h. 22° 14′ 21″45.077546°N 22.239170°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 39″, k. h. 22° 14′ 21″45.077546°N 22.239170°E | |
 | |
Verend románul: Verendin, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teregovától délnyugatra fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét a falu mellett folydogáló Verendin nevű folyócskáról, csermelyről kapta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verend nevét 1439-ben Albert király adományozó oklevele említette először Werenden inferior et superior in districtu Myhald, Felső-Werenden, Werenden formákban.
1540-ben Verendin, 1547-ben Pherdyn, 1585-ben Verenden, 1603-ban Verendin, 1913-ban pedig Verend néven volt említve.
Az 1430-as évek előtt a Csornai család tagjainak birtoka volt. Albert király 1439-ben Csornai Mihálynak és Balázsnak új adományt adott Alsó- és Felsőverendin, Csorna, Plugova és más birtokaira az aradi káptalan által.
1540-ben Csornai Mihály örökösei osztoztak meg rajta: Simonfy István neje Borbála vejének Dorka Mátyásnak és Katalinnak kiadta az őket megillető Verenden, Lapusnikon és más falvakban fekvő birtokrészeket.
1547-ben Izabella királyné Mihailo fiától Bogdántól elvette a Verenden és más falvakban fekvő birtokokat és azokat Fiáth Jánosnak adományozta.
Az 1607 évi összeírás szerint Verend birtokosai Eördegh Pál, Dorka Mátyás, Pökri Gábor voltak.
Az 1690-1700 közötti összeíráskor Verendin a Mehádia-Orsova kerületi falvak közt volt feltüntetve. 717-ben a településen 27 házat számoltak össze.
1774ben e település is a zsupaneki zászlóaljat alakító 35 falu közé tartozott, később pedig az oláh-bánsági határőrezred terragovai századához tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Teragovai járásához tartozott.
1910-ben 2037 lakosából 2011 román volt. Ebből 2032 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 568)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.