Verend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Verend (Verendin)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Nagylankás (Luncavița)
Irányítószám 327251
SIRUTA-kód 53158
Népesség
Népesség1758 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Verend (Románia)
Verend
Verend
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 04′ 39″, k. h. 22° 14′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 04′ 39″, k. h. 22° 14′ 21″

Verend románul: Verendin, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Teregovától délnyugatra fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a falu mellett folydogáló Verendin nevű folyócskáról, csermelyről kapta.

Története[szerkesztés]

Verend nevét 1439-ben Albert király adományozó oklevele említette először Werenden inferior et superior in districtu Myhald, Felső-Werenden, Werenden formákban.

1540-ben Verendin, 1547-ben Pherdyn, 1585-ben Verenden, 1603-ban Verendin, 1913-ban pedig Verend néven volt említve.

Az 1430-as évek előtt a Csornai család tagjainak birtoka volt. Albert király 1439-ben Csornai Mihálynak és Balázsnak új adományt adott Alsó- és Felsőverendin, Csorna, Plugova és más birtokaira az aradi káptalan által.

1540-ben Csornai Mihály örökösei osztoztak meg rajta: Simonfy István neje Borbála vejének Dorka Mátyásnak és Katalinnak kiadta az őket megillető Verenden, Lapusnikon és más falvakban fekvő birtokrészeket.

1547-ben Izabella királyné Mihailo fiától Bogdántól elvette a Verenden és más falvakban fekvő birtokokat és azokat Fiáth Jánosnak adományozta.

Az 1607 évi összeírás szerint Verend birtokosai Eördegh Pál, Dorka Mátyás, Pökri Gábor voltak.

Az 1690-1700 közötti összeíráskor Verendin a Mehádia-Orsova kerületi falvak közt volt feltüntetve. 717-ben a településen 27 házat számoltak össze.

1774ben e település is a zsupaneki zászlóaljat alakító 35 falu közé tartozott, később pedig az oláh-bánsági határőrezred terragovai századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Teragovai járásához tartozott.

1910-ben 2037 lakosából 2011 román volt. Ebből 2032 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti fatemploma 1800-ban épült, melyet 1841-ben szilárd anyagból építettek át.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Verend egy régi térképen