Bolvásvölgy
| Bolvásvölgy (Valea Bolvașnița) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Mehádia |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mehádia |
| Irányítószám | 327273 |
| SIRUTA-kód | 53318 |
| Népesség | |
| Népesség | 545 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 280 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 46″, k. h. 22° 23′ 25″44.946022°N 22.390190°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 46″, k. h. 22° 23′ 25″44.946022°N 22.390190°E | |
 | |
Bolvásvölgy (románul: Valea Bolvașnița) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Herkulesfürdőtől északra fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét a Bolvasnicza (Bolvás) patakról kapta, melynek völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bolvásvölgy nevét 1436-ban említette először oklevél Balvasticza néven, Zsigmond király adománylevelében.
1769-ben Bolvasnicza, 1808-ban Valliabolvasnicza, Bolvasniczaválea, Vallia Bolvasnicza, 1888-ban Valea-Bolvasnicza, 1913-ban Bolvásvölgy formában volt említve.
1436-ban Zsigmond király a csanádi káptalan által beiktatta Bolvasticza és más falvak (Hosszúmező, Alsó Kirva) birtokokba iktattatta be Balvasticzai Imre fiait: Jakabot és Mihályt, valamint a velük rokon Hosszúmezei Istvánt és Alsókirvai Demetert, Layo fiát.
Az 1690—1700 évi összeírás Balvasnicza falut a mehádiai vagy orsovai kerülethez tartozónak említette.
1769-ben a zsupanekí zászlóalj alakításakor e falut is a zsupanekí zászlóalj területéhez kapcsolták, 35 faluval együtt.
A katonai határőrvidék eltörlése előtt az oláh bánsági határőrezred mehádiai századához tartozott.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:
Bolvásvölgy/Valea-Bolvasnica, kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában, 1130 oláh lakossal.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1910-ben 1303 lakosából 2 magyar, 1284 román volt. Ebből 1293 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görög keleti ortodox temploma - 1836-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 29–30. o.
- A Pallas nagy lexikona
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
