Petnek
| Petnek (Petnic) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Bélajablánc |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bélajablánc (Iablanița) |
| Irányítószám | 327237 |
| SIRUTA-kód | 53050 |
| Népesség | |
| Népesség | 627 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Petnek románul: Petnic, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Herkulesfürdőtől északnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Petnek nevét 1603-ban említette először oklevél Petnik néven.
1717-ben Petnikul, 1808-ban Pettnik ~ Petnik, 1913-ban Petnek néven említették.
Az 1603 évi portális összeirása szerint Petnek (Petuik) birtokosai a Fiáth, a Pribék, Barkóczi, Gerlistyei, Zákán és Laczugh családok voltak.
Petnik a török háborúk előtt nem a mai helyén állt, hanem kissé távolabb, a Lunka vidékén feküdt.
1717-ben Petnikul néven, 42 házzal az orsovai kerülethez tartozott. A zsupaneki zászlóalj alakításakor még kincstári birtok, 1774-ben azonban Petnik is ahhoz csatlakozott csatoltatott. A következő évben az utóbbi zászlóalj beolvasztásával alakult meg az oláhíllir határezred, és ennek területén Petnik 6 faluból álló század székhelye volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1910-ben 1238 lakosából 9 magyar, 1209 román volt. Ebből 1227 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 444)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


