Ugrás a tartalomhoz

Felsőlupkó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőlupkó (Gornea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségSzikesfalu
Rangfalu
KözségközpontSzikesfalu
Irányítószám327344
SIRUTA-kód53942
Népesség
Népesség480 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 51′ 11″44.680123°N 21.852966°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 51′ 11″44.680123°N 21.852966°E
SablonWikidataSegítség
A falu mint „Gorny Lupkova” az első katonai felmérés 1769 és 72 között felvett szelvényén

Felsőlupkó, 1911-ig Gornyalyubkova (románul: Gornea, korábban Gornea-Liubcova vagy Liubcova de Sus) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevének alaptagja a délszláv Ljubko férfinévből keletkezett, -ova képzővel.[1] A Gornea/Gornya szintén a délszlávból való, jelentése 'felső', ti. Ljupkovadolnjához képest. Először egy 1554-es defterben bukkan föl (transzliterálva) Gorna Lupqıva alakban,[2] majd 1721-ben mint Gorni Lupkova.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dunától másfél kilométerre északra, Temesvártól 201, Oravicától 80, Újmoldovától 24 kilométerre délkeletre, Orsovától 82 kilométerre nyugatra fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1809-ben 86 család lakta.
  • 1880-ban 696 lakosából 676 volt román és húsz egyéb (valószínűleg cigány) anyanyelvű; valamennyien ortodox vallásúak.
  • 2002-ben 662 lakosából 654 volt román és hat cigány nemzetiségű; 641 ortodox és 17 baptista vallású.

Története

[szerkesztés]

Közelében, Căunița de Josban, a Duna partján késő római, négyzet alaprajzú erőd maradványait azonosították.[3] Az 1969 és 90 között folyó ásatások a Căunița de Sus határrészben egy 8. századi, a falutól délnyugatra, a Camenița-patak völgyében pedig egy Árpád-kori települést tártak fel a hozzátartozó fazekasműhellyel és fémolvasztóval. Utóbbi ásatás, a párhuzamosan Illyéden folyóval együtt, úttörő volt a középkori temesközi falu régészeti megismerésében.[4] A falu 1771-től a Katonai határőrvidék Illír-Bánsági Határőrezredéhez, 1872-től Szörény vármegye, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye része volt. Házait 1795-ben vonták össze mai helyén. Az Ilie Mergheleș kapitány vezette szikevicai és gornyalyubkovai határőrök 1848. augusztus 19-én a két falu között visszaverték az Újmoldova felől támadó honvédeket. 1927-től 1943-ig önálló községi közigazgatással bírt. Căunițán 1944-ben heves ágyúharcot vívtak egymással német és román egységek. A faluban ma álló ortodox templom 1834-ben épült, 2001 és 2010 között a Dunától 250 méterre új ortodox kolostort építettek.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A falu múzeuma két teremből áll. Az egyikben a környékbeli ásatásokról származó, főként római leletek, a másikban pedig egy néprajzi kiállítás látható.
  • Horizontális vízimalmok a Camenița-patakon.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vasile Frățilă: Oiconime bănățene slave de origine antroponomică, Analele Universității de Vest Timișoara Seria Științe Filologice XLVIII, 2010, 149. o.. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
  2. Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák török kori települései, 1554–1579. Szeged, 1996
  3. Sabin Adrian Luca: Descoperiri arheologice din Banatul românesc. Sibiu, 2006, 123–28. o. [1] Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
  4. Dumitru Țeicu – Gheorghe Lazarovici: Gornea: din arheologia unui sat medieval din Clisura Dunării. Reșița, 1996

Források

[szerkesztés]