Felsőlupkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőlupkó (Gornea)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Szikesfalu
Irányítószám 327344
SIRUTA-kód 53942
Népesség
Népesség 591 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőlupkó (Románia)
Felsőlupkó
Felsőlupkó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 51′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 51′ 10″
A falu mint „Gorny Lupkova” az első katonai felmérés 1769 és 72 között felvett szelvényén

Felsőlupkó, 1911-ig Gornyalyubkova (románul: Gornea, korábban Gornea-Liubcova vagy Liubcova de Sus) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének alaptagja a délszláv Ljubko férfinévből keletkezett, -ova képzővel.[2] A Gornea/Gornya szintén a délszlávból való, jelentése 'felső', ti. Ljupkovadolnjához képest. Először egy 1554-es defterben bukkan föl (transzliterálva) Gorna Lupqıva alakban,[3] majd 1721-ben mint Gorni Lupkova.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunától másfél kilométerre északra, Temesvártól 201, Oravicától 80, Újmoldovától 24 kilométerre délkeletre, Orsovától 82 kilométerre nyugatra fekszik.

Népessége[szerkesztés]

  • 1809-ben 86 család lakta.
  • 1880-ban 696 lakosából 676 volt román és húsz egyéb (valószínűleg cigány) anyanyelvű; valamennyien ortodox vallásúak.
  • 2002-ben 662 lakosából 654 volt román és hat cigány nemzetiségű; 641 ortodox és 17 baptista vallású.

Története[szerkesztés]

Közelében, Căunița de Josban, a Duna partján késő római, négyzet alaprajzú erőd maradványait azonosították.[4] Az 1969 és 90 között folyó ásatások a Căunița de Sus határrészben egy 8. századi, a falutól délnyugatra, a Camenița-patak völgyében pedig egy Árpád-kori települést tártak fel a hozzátartozó fazekasműhellyel és fémolvasztóval. Utóbbi ásatás, a párhuzamosan Illyéden folyóval együtt, úttörő volt a középkori temesközi falu régészeti megismerésében.[5] A falu 1771-től a Katonai határőrvidék Illír-Bánsági Határőrezredéhez, 1872-től Szörény vármegye, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye része volt. Házait 1795-ben vonták össze mai helyén. Az Ilie Mergheleș kapitány vezette szikevicai és gornyalyubkovai határőrök 1848. augusztus 19-én a két falu között visszaverték az Újmoldova felől támadó honvédeket. 1927-től 1943-ig önálló községi közigazgatással bírt. Căunițán 1944-ben heves ágyúharcot vívtak egymással német és román egységek. A faluban ma álló ortodox templom 1834-ben épült, 2001 és 2010 között a Dunától 250 méterre új ortodox kolostort építettek.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu múzeuma két teremből áll. Az egyikben a környékbeli ásatásokról származó, főként római leletek, a másikban pedig egy néprajzi kiállítás látható.
  • Horizontális vízimalmok a Camenița-patakon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Vasile Frățilă: Oiconime bănățene slave de origine antroponomică, Analele Universității de Vest Timișoara Seria Științe Filologice XLVIII, 2010, 149. o.
  3. Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései, 1554–1579. Szeged, 1996
  4. Sabin Adrian Luca: Descoperiri arheologice din Banatul românesc. Sibiu, 2006, 123–28. o. [1] PDF
  5. Dumitru Țeicu – Gheorghe Lazarovici: Gornea: din arheologia unui sat medieval din Clisura Dunării. Reșița, 1996

Források[szerkesztés]