Bisztracseres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bisztracseres (Cireșa)
Bisztracseres egy régi térképen
Bisztracseres egy régi térképen
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Nándorhegy (Oțelu Roșu)
Irányítószám 325701
SIRUTA-kód 51225
Népesség
Népesség 651 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bisztracseres (Románia)
Bisztracseres
Bisztracseres
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 31′ 32″, k. h. 22° 23′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 32″, k. h. 22° 23′ 18″

Bisztracseres (románul: Cireșa) település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Karánsebestől északkeletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Bisztra folyóról kapta, melynek partján fekszik. Cseres neve pedig megkülönböztetés a Krassó vármegyei Cseres-Teraes falutól.

Története[szerkesztés]

Bisztracseres vagy Cseres neve 1580-ban tűnik fel először Cserese néven, Báthory Kristóf oklevelében.

1581-ben és 1583-ban Cerese, Cheresse, Cseresse, 1602-ben Chieresa, 1808-ban Cserese (Bisztra-), Cseresha Bistra, 1888-ban Csirésa, 1913-ban Bisztracseres néven írták.

1580-ban Báthory Kristóf elrendeli, hogy karánsebesi Olasz Konstantin özvegyét Fióka Annát és leányát Katalint, új adomány címén iktassák be a Szörény vármegyei karánsebesi kerületben fekvő Karczmafalva, Zavoy, Valemare, Yaiszlova és Cserese nevű falvak részbirtokába.

1777-ben a törökök kiűzése után kincstári birtok, az oláh-illir bánsági határrezred területéhez csatolták; a határőrvidék alatt Csiresa az ohabai századhoz tartozott.

1796-ban Vályi András írta a településről:

Bistra Cserese. Elegyes falu a Bánátban, Krassó Vármegyében, földes ura a Királyi Kamara, fekszik Bisztra mellett, Erdély Országnak szélén, Karánsebestől egy, és 1/4. mértföldnyire.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 630 lakosából 28 magyar, 39 német, 542 román volt. Ebből 53 római katolikus, 553 görögkeleti ortodox, 16 izraelita volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]