Ravenszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ravenszka (Ravensca)
A ravenszkai római katolikus templom (1922-ben épült)
A ravenszkai római katolikus templom (1922-ben épült)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Újsopot
Irányítószám 327374
SIRUTA-kód 54216
Népesség
Népesség88 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság866 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ravenszka (Románia)
Ravenszka
Ravenszka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 48′ 25″, k. h. 21° 54′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 25″, k. h. 21° 54′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravenszka témájú médiaállományokat.
Banat, Rovensko - panoramio (3).jpg

Ravenszka, 1911 és 1918 között Almásróna (románul: Ravensca, csehül: Rovensko) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Almás-hegység egyik hegygerincén fekszik. Beépített területe ma jóval kisebb, mint a 19. században.[2] Járművel nehezen megközelíthető.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét valószínűleg délszláv eredetű víznévről kapta, amely a ravan ('sík') szóból keletkezett. A helységnévrendezéskor adott új nevének előtagja az Almás-hegységre utal.

Története[szerkesztés]

A Határőrvidékre települt 1826-ban, 237 római katolikus cseh lakossal. A telepesek Budějovicéből, Berounból, Lochovicéből, Stepanováról, Velká és Malá Lehotáról származtak ide.[3] 1872-ig az Oláh-illír Határőrezred dalboseci századához, később Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

1854-től tanítottak a faluban diplomás tanítók. Az iskola tannyelve 1907ig volt cseh, majd magyar, 1920 és 1930 között cseh és román, 1930-tól 1940-ig román, a második világháború után ismét cseh.

Az 194749-es időszakban 109 lakosa repatriált Csehországba, a korábbi Szudétavidékre. 196065-ben építették meg a falut Újsopottal, 197073-ban a Ljubkovával összekötő utat.

Az 1990-es években lakói nagy része kivándorolt Csehországba.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 386 római katolikus vallású cseh lakosa volt. 71%-uk tudott írni-olvasni, viszont egyikük sem beszélt magyarul.
  • 2002-ben 165 lakosából 159 volt római katolikus vallású cseh és 6 ortodox vallású román.

Ravenszka a kultúrában[szerkesztés]

A faluról szól Jana Ševčíková 1984-ben forgatott, Piemule című dokumentumfilmje, amelyet a Magyar Televízió is bemutatott.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Václav Fanta, Alena Rákosníková, Jakub Čermák, Adéla Poubová és Vojtěch Ružbatský: Vernacular architecture in Czech villages. In Petr Maděra et al. (eds), Czech villages in Romanian Banat: landscape, nature, and culture. Brno: University of Brno, 2014 [1][halott link]
  3. Sînziana Preda: Istorie şi memorie în comunităţile cehilor din Clisura Dunării. Cluj-Napoca, 2010, 109. o.

Források[szerkesztés]

  • Desideriu Gecse: Istoricul comunităților cehe din România (Timișoara, 2011)
  • Al-dunai cseh weblap (csehül)

További információk[szerkesztés]