Stájerlakanina
| Stájerlakanina (Anina, Steierdorf-Anina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Községközpont | Anina | ||
| Beosztott falvak | Steierdorf | ||
| Polgármester | Gheorghe Neicu | ||
| Irányítószám | 325100 | ||
| SIRUTA-kód | 50889 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 4383 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 77 (1%, 2021)[1] | ||
| Község népessége | 5521 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 556 m | ||
| Terület | 145,53 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 05′ 30″, k. h. 21° 51′ 12″45.091667°N 21.853333°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 30″, k. h. 21° 51′ 12″45.091667°N 21.853333°E | |||
 | |||
| Stájerlakanina weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerlakanina témájú médiaállományokat. | |||
Stájerlakanina (románul Anina, németül Steierdorf) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai város Stájerlak és Anina egyesítésből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu lakói Stájerországból települtek ide. Anina neve románul égerfával benőtt helyet jelent.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A két településrész közül Stájerlak a régebbi. Akkor alakult ki, amikor 1773-ban stájer favágókat telepítettek ide az erdők meghódítására, majd 1774-ben a Rajna parti Schladingból mészégetők érkeztek. 1788-ban lakosai a török hírére elmenekültek, ezalatt hegyi románok a falut kifosztották és elpusztították. Újjáépült, majd 1790-ben kőszént találtak területén.
Anina vasgyártelepét 1846-ban alapították. Feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű van itt.
Temploma 1872-ben épült.
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Oravicabányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 12336 lakosából 8837 német (71,63%), 1280 román (10,37%), 705 magyar (5,71%) és 564 szlovák (4,57%) volt.
2002-ben 9.167 lakosából 7.992 román (87,18%), 763 német (8,32%), 200 magyar (2,18%), 82 cigány (0,89%), 29 ukrán (0,31%) volt.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született (még Stájerlakban) 1872. június 6-án Mayer Ker. János katolikus pap és zenekritikus.
- Itt született 1887. október 10-én Breuer György ornitológus, a Sopron-környéki erdők és a Fertő kutatója.
- Itt született 1894. március 30-án Balogh István politikus, római katolikus pap, államtitkár, a Kisgazdapárt főtitkára.
- Itt született 1895. július 25-én Huszár Géza matematikus, közgazdász, egyetemi tanár, tanszékvezető, a járadékszámítás, a biztosítási számítások és az interpolációszámítás nemzetközileg elismert szakértője.
- Itt született 1909. április 17-én Ember Győző történész, levéltáros, az MTA tagja.
- Itt, Aninán vezette 1906-ban Roób József vaskohómérnök az itteni kokszoló és kohóüzemet. Később 1911-től újra idehelyezik és korszerűsíti, bővíti, vezeti az üzemet 1913-ig. Ezután kap megbízást Diósgyőrbe, majd a Rima-Murányi-Salgótarjáni művekbe. 1926-ban hívják Ózdra a kohászat fejlesztésére és vezetésére, és innen vonult nyugdíjba is 1941-ben. Ózdon jelentős munkát végzett. Üzemi tevékenysége mellett széles körű társadalmi és szociális munkát is kifejtett.
- Itt szolgált Jurenák András (1806-1889) tanár, kincstári gondnok, bányanagy.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2021-es romániai népszámlálás" (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. Hozzáférés: 2024. január 21..
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}