Stájerlakanina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stájerlakanina (Anina, Steierdorf-Anina)
Stájerlakanina címere
Stájerlakanina címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Községközpont Anina
Beosztott falvakSteierdorf
Polgármester Gheorghe Neicu
Irányítószám 325100
SIRUTA-kód 50889
Népesség
Népesség4383 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság77 (1%, 2021)[2]
Község népessége5521 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség37,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság556 m
Terület145,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 05′ 30″, k. h. 21° 51′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 30″, k. h. 21° 51′ 12″
Stájerlakanina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerlakanina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stájerlakanina (románul Anina, németül Steierdorf) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A mai város Stájerlak és Anina egyesítésből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu lakói Stájerországból települtek ide. Anina neve románul égerfával benőtt helyet jelent.

Története[szerkesztés]

A két településrész közül Stájerlak a régebbi. Akkor alakult ki, amikor 1773-ban stájer favágókat telepítettek ide az erdők meghódítására, majd 1774-ben a Rajna parti Schladingból mészégetők érkeztek. 1788-ban lakosai a török hírére elmenekültek, ezalatt hegyi románok a falut kifosztották és elpusztították. Újjáépült, majd 1790-ben kőszént találtak területén.

Anina vasgyártelepét 1846-ban alapították. Feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű van itt.

Temploma 1872-ben épült.

A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Oravicabányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 12336 lakosából 8837 német (71,63%), 1280 román (10,37%), 705 magyar (5,71%) és 564 szlovák (4,57%) volt.

2002-ben 9.167 lakosából 7.992 román (87,18%), 763 német (8,32%), 200 magyar (2,18%), 82 cigány (0,89%), 29 ukrán (0,31%) volt.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1909. április 17-én Ember Győző történész, levéltáros, az MTA tagja.
  • Itt, Aninán vezette 1906-ban Roób József vaskohómérnök az itteni kokszoló és kohóüzemet. Később 1911-től újra idehelyezik és korszerűsíti, bővíti, vezeti az üzemet 1913-ig. Ezután kap megbízást Diósgyőrbe, majd a Rima-Murányi-Salgótarjáni művekbe. 1926-ban hívják Ózdra a kohászat fejlesztésére és vezetésére, és innen vonult nyugdíjba is 1941-ben. Ózdon jelentős munkát végzett. Üzemi tevékenysége mellett széles körű társadalmi és szociális munkát is kifejtett.
  • Itt szolgált Jurenák András (1806-1889) tanár, kincstári gondnok, bányanagy.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)