Bényes

Bényes (Biniș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Doklény
Rang	falu
Községközpont	Doklény
Irányítószám	327176
SIRUTA-kód	52678
Népesség
Népesség	630 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 21° 40′ 45″45.339201, 21.679291
Sablon • Wikidata • Segítség

Bényes románul: Biniș, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Boksánbányától délnyugatra, Krassófüzes, Várboksán és Doklény közt fekvő település.

Története

Bényes, Belényes nevét 1349-ben locum seu situm v-e in districtu de Kues Belenus formában említette először oklevél. 1351-ben p. Benenys, 1370-ben p. Belenus, 1371-1372 között kenezius de Bynus, 1650-ben Bényes, 1808-ban Binis val., 1888-ban Binis, 1913-ban Bényes alakban írták.

1370-ben p. Belenus Kövesdi (boksáni) kerülethez tartozó faluhely, melyet a király telepítés céljából 1349-ben Hench fia Jánosnak és Márknak adott. 1371-1372 között kenéze kenezius de Bynus volt említve az oklevelekben, tehát ekkortájban települhetett. 1428-ban Belenus néven Székás határosaként tüntették fel.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Binyis, oláh falu, Krassó vármegyében, Dognácskához 1 1/2 mérföldnyire: 5 katholikus, 1371 óhitű lakossal, roppant erdőséggel; óhitű anyatemplommal, s igen nagy határral. Földesura a kamara.” 1891-ben A Pallas nagy lexikona így írt Bényesről: „Bényes, Binis/Biniş, kisközség Krassó-Szörény vármegye bogsáni járásában, 1876 oláh lakóval. Máz nélküli, rücskös felületű fazekak készültek Bényesen, ahol szintén I. fokozatú agyagot bányásztak. Ez a típus is képviselve van a Néprajzi Múzeum gyűjteményében az 1896-os kiállítás anyagából.”

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott. 1910-ben 1838 lakosából 1793 román, 33 német, 8 magyar volt. Ebből 1797 görög keleti ortodox, 38 római katolikus volt.

Források

Bényes egy régi térképen

• Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7   479. o.
• A Pallas nagy lexikona
• Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 51. o.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.