Szécsi Ferenc (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szécsi Ferenc
Született Schiller Ferenc
1913. július 11.
Herkulesfürdő
Elhunyt 1974. március 1. (60 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Halál oka öngyilkosság

Szécsi Ferenc, Schiller (Herkulesfürdő, 1913. július 11.Budapest, 1974. március 1.)[1] színész, rendező.

Pályafutása[szerkesztés]

Schiller (Szécsi) Ferenc színész és Bártfai Ilona fia. Gyerekszínészkénr kezdte pályáját, Szécsi Ferkó néven már hároméves korától. A budapesti Zrínyi Gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1938-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, majd 1938–39-ben a Belvárosi Színházban játszott. 1939-ben néhány hónapig Kassán szerepelt, majd 1939–40-ben Erdélyi Mihálynál lépett színpadra. 1941-ben házasságot között Ferenczy Saroltával. 1941 és 1944 között Kolozsváron játszott, majd 1944–45-ben megszervezte a marosvásárhelyi magyar társulatot. 1946–48-ben a budapesti Vígoperában volt főrendező, 1948 és 1957 között pedig rendezőként dolgozott a Magyar Rádiónál, később ugyanitt osztályvezető volt, 1954-től pedig a stúdió osztály vezetője. 1957-ben ő rendezte a televízió első stúdiójátékát (Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél). 1957–59-ben több egészségügyi ismeretterjesztő filmet is rendezett. 1959 és 1964 között az Állami Déryné, 1964–65-ben a Fővárosi Operett-, 1965 és 1973 újból az Állami Déryné Színházban volt rendező, közben 1964-ben az Irodalmi Színpadon is rendezett. 1950-től 1953-ig a Színművészeti Akadémia beszédművészet tanára volt. Többnyire jellem- és bonvivánszerepekben láthatta a közönség. Gyógyíthatatlan betegsége miatt önkezével vetett véget életének.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Csaba királyfi (Harsányi K.: Ellák)
  • Móka (Tamási Áron: Énekes madár)
  • Ottó (Katona József: Bánk bán)

Fontosabb rendezései[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig;
  • Kleist: Az eltört korsó;
  • Shakespeare: A makrancos hölgy;
  • Kodály Zoltán: Háry János;
  • García Lorca: Bernarda Alba háza.

Filmszerepei[szerkesztés]

  • A gyanú (1917) – Irén kisfia
  • Koldusgróf (1917) – a kis gróf
  • Három hét (1917) – Vjera kisfia
  • A tűz (1917) – Mari kisfia kétéves korában
  • Egy krajcár története (1917)
  • A Nagy Úr (1917, rövid) – a lány öccse
  • A kétlelkű asszony (1918) – Oláh Palika
  • Tilos a csók (1919) – gyerek
  • Jön az öcsém (1919, rövid) – gyerek
  • Lengyelvér (1920)
  • Gyermekszív (1920) – Humphrey
  • Névtelen vár I-II. (1920)
  • Lengyelvér I-II. (1920) – kis Janek
  • A megfagyott gyermek (1921) – Lacika
  • A shimmy király (1921, szkeccs)
  • A szív rejtelmei / Kitty virágai c. epizód (1922) – Jimmy
  • Szent Péter esernyője (1922)
  • Elnémult harangok (1922)
  • A kis lord (1922, szkeccs) – Cedrik
  • Leánybecsület (1923) – Gyuri
  • Egri csillagok (1923)
  • A három árva (1923) – Gida
  • A Pál-utcai fiúk (1924) – Geréb
  • Az őrszem (1924)
  • Tokaji rapszódia (1937) – Miklós barátja
  • Az örök titok (1938) – Grisable csendőrhadnagy, Jeanette udvarlója
  • Tiszavirág (1938, magyar-német) – halász
  • Zúgnak a szirénák (1938)
  • Bercsényi huszárok (1939) – Kolos, huszár
  • Gyurkovics fiúk (1940-41) – Kovács hadnagy
  • Mindenki mást szeret (1940) – segédrendező
  • András (1941) – Viheczky, hivatalsegéd
  • Alkalom (1942)
  • Sárga kaszinó (1943)
  • Szováthy Éva (1943)
  • Zöldár (1965)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Két szinészgyerek vakációja az Állatkertben (Szécsi Ferkó és Halmai Imre) Színházi Élet 1921/32. szám