Szécsi Ferenc (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szécsi Ferenc, Schiller (Herkulesfürdő, 1913. július 11. – Budapest, 1974. március 1.)[1] színész, rendező.

Pályafutása[szerkesztés]

Schiller (Szécsi) Ferenc színész és Bártfai Ilona fia. Gyerekszínészkénr kezdte pályáját, Szécsi Ferkó néven már hároméves korától. A budapesti Zrínyi Gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1938-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, majd 1938–39-ben a Belvárosi Színházban játszott. 1939-ben néhány hónapig Kassán szerepelt, majd 1939–40-ben Erdélyi Mihálynál lépett színpadra. 1941-ben házasságot között Ferenczy Saroltával. 1941 és 1944 között Kolozsváron játszott, majd 1944–45-ben megszervezte a marosvásárhelyi magyar társulatot. 1946–48-ben a budapesti Vígoperában volt főrendező, 1948 és 1957 között pedig rendezőként dolgozott a Magyar Rádiónál, később ugyanitt osztályvezető volt, 1954-től pedig a stúdió osztály vezetője. 1957-ben ő rendezte a televízió első stúdiójátékát (Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél). 1957–59-ben több egészségügyi ismeretterjesztő filmet is rendezett. 1959 és 1964 között az Állami Déryné, 1964–65-ben a Fővárosi Operett-, 1965 és 1973 újból az Állami Déryné Színházban volt rendező, közben 1964-ben az Irodalmi Színpadon is rendezett. 1950-től 1953-ig a Színművészeti Akadémia beszédművészet tanára volt. Többnyire jellem- és bonvivánszerepekben láthatta a közönség. Gyógyíthatatlan betegsége miatt önkezével vetett véget életének.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Csaba királyfi (Harsányi K.: Ellák)
  • Móka (Tamási Áron: Énekes madár)
  • Ottó (Katona József: Bánk bán)

Fontosabb rendezései[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig;
  • Kleist: Az eltört korsó;
  • Shakespeare: A makrancos hölgy;
  • Kodály Zoltán: Háry János;
  • García Lorca: Bernarda Alba háza.

Filmszerepei[szerkesztés]

  • A gyanú (1917) – Irén kisfia
  • Koldusgróf (1917) – a kis gróf
  • Három hét (1917) – Vjera kisfia
  • A tűz (1917) – Mari kisfia kétéves korában
  • Egy krajcár története (1917)
  • A Nagy Úr (1917, rövid) – a lány öccse
  • A kétlelkű asszony (1918) – Oláh Palika
  • Tilos a csók (1919) – gyerek
  • Jön az öcsém (1919, rövid) – gyerek
  • Lengyelvér (1920)
  • Gyermekszív (1920) – Humphrey
  • Névtelen vár I-II. (1920)
  • Lengyelvér I-II. (1920) – kis Janek
  • A megfagyott gyermek (1921) – Lacika
  • A shimmy király (1921, szkeccs)
  • A szív rejtelmei / Kitty virágai c. epizód (1922) – Jimmy
  • Szent Péter esernyője (1922)
  • Elnémult harangok (1922)
  • A kis lord (1922, szkeccs) – Cedrik
  • Leánybecsület (1923) – Gyuri
  • Egri csillagok (1923)
  • A három árva (1923) – Gida
  • A Pál-utcai fiúk (1924) – Geréb
  • Az őrszem (1924)
  • Tokaji rapszódia (1937) – Miklós barátja
  • Az örök titok (1938) – Grisable csendőrhadnagy, Jeanette udvarlója
  • Tiszavirág (1938, magyar-német) – halász
  • Zúgnak a szirénák (1938)
  • Bercsényi huszárok (1939) – Kolos, huszár
  • Gyurkovics fiúk (1940-41) – Kovács hadnagy
  • Mindenki mást szeret (1940) – segédrendező
  • András (1941) – Viheczky, hivatalsegéd
  • Alkalom (1942)
  • Sárga kaszinó (1943)
  • Szováthy Éva (1943)
  • Zöldár (1965)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]