Horváth Tivadar (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Tivadar
Horváth Tivadar 1964-ben
Horváth Tivadar 1964-ben
Életrajzi adatok
Született 1920. március 19.
Budapest
Elhunyt 2003. április 30. (83 évesen)
Leányfalu
Pályafutása
Aktív évek 19412003
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Tivadar témájú médiaállományokat.

Horváth Tivadar (Budapest, 1920. március 19.Leányfalu, 2003. április 30.) Jászai Mari-díjas színművész,érdemes művész. rendező.

Egyes időszakokban az ország egyik legnépszerűbb művésze volt. Sikeres színész, rendező, énekes és polgár volt egy személyben. Ünnepelt, a munkáját félgőzzel letudó szupersztár is lehetett volna. Népszerűségét sohasem váltotta aprópénzre. Igényességéről még ma is legendákat mesélnek.

Élete, munkássága[szerkesztés]

A „Matyóbaba” vendéglő, illetve a művész lakóháza állt ennek az épületnek a helyén a XII. kerületi Matyó utcában
A Horváth család háza a Belvárosban

1941-ben[1] végzett a Színművészeti Főiskolán, mellette sikeresen abszolválta a hegedű szakot a Zeneakadémián és a filozófia-művészettörténet szemesztereit a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

A pályát a Szegedi Nemzeti Színház-ban (1941) kezdte, majd játszott a a pécsi állami társulatban is, 1942 és 1945 között. A háború után Budapesten tagja volt a Szabad, a Víg-, a Belvárosi és a Magyar színházaknak. 19501951-ig az Úttörő Színház művésze. 1951 és 1959 között a Vidám Színpad rendezője. Az Operettszínháznak 1957-től két éven át a főrendezője. 1960-ban csatlakozott a zenés műfaj megújítására hivatott, Izabella téri Petőfi Színházhoz. Ennek megszűnése után, 1964-ben ismét a Vídám Színpad társulatához csatlakozott. Itt rendezett és játszott is.

Horváth Tivadar nagy műveltségű, igényes művész volt. Ebből nézeteltérései is fakadtak, az operettszínházi ténykedése alatt például a karmesterekkel, zenészekkel támadt komoly konfliktusa. Érthető, hogy nehezen tudták kezelni, amikor a „csak” rendező előjátszotta az állítólag eljátszhatatlan szólamot.

Kísérletező, az újra fogékony, a középszert elutasító, maximalista művész volt. Így történhetett, hogy a rádióban és az éppen induló televízióban is úttörő szerepet vállalt, illetve kapott. Mindent megtett a revük elfogadtatásáért, felvirágoztatásáért. Az ötvenes években induló jégrevük indulásánál is bábáskodott.

Többek között a Párizsban szép a nyár, a Planta-dal,[2] a Négy kicsi egér és az Andaxin kora című produkciói váltak ismertté.

Több évtizedig a XII. kerületi Matyó utcában élt feleségével, aki a Matyóbaba névre keresztelt vendéglőt vezette. A rendszeresen vagy a véletlenül betévedő vendégek számos alkalommal a művész társaságát is élvezhették.

Színházi munkáiból[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 99 (színész); 62 (rendező).[3]

Színházi előadásai[szerkesztés]

Színházi rendezései[szerkesztés]

  • Lajtai Lajos: Három tavasz
  • Fényes Szabolcs: Maya
  • Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
  • Eisemann Mihály–Baróti Géza–Dalos László: Bástyasétány 77
  • Millöcker: Koldusdiák
  • Breffort–Monnot: Irma, te édes
  • Láng György: Két férfi az ágy alatt

Filmjei[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

A negyvenes évek végén, két évig a Rádiószínház társulatának tagja volt. Később rendezői megbízásokat is kapott. Erről az időszakról írt visszaemlékezést műsorainak egyik szerkesztője, Takács Tibor, a Hegyvidék[5] című lapban.[6] 1961-ben ő rendezte a szilveszteri kabarét. Ebben a műsorban indult el Róna Tibor, az egyik legtermékenyebb magyar humorista.

Horváth Tivadar sokoldalúságát az intézmény maximálisan kiaknázta. A rádiójátékok, kabarék állandó szereplője volt; számos sanzonfelvételét is őrzi az archívum. Országos népszerűséget biztosított számára A Szabó család című folytatásos rádiójátékban Péteri úr, az intrikus szomszéd évtizedekig játszott szerepe.

Televízió[szerkesztés]

Horváth Tivadar sírja Budapesten. Farkasréti temető 25-10-71.

Kabaré, sanzon, sláger[szerkesztés]

Kiváló sanzonénekes volt: a legnagyobbakkal – Medgyasszai Vilma, Sennyei Vera, Zsolnai Hédi, Ráday Imre – említik együtt a nevét. A legnagyobb sikerét viszont egy sanzonparódiával érte el. Ő vitte sikerre minden idők egyik legnagyobb magyar slágerét, Párizsban szép a nyár címmel.

Soós András Négy kicsi egér című monológját a kabaré klasszikus, utánozhatatlan számai közé emelte. Hasonlóan frenetikus sikerre vitte Radványi Ervin Andaxin kora című írását. Magánszámai a rádióban és a Vidám Színpadon is népszerűek voltak, annak ellenére, hogy az intellektuális humor művelőjeként tisztelték.

Méltatás[szerkesztés]

Gerhardt Pál rendezte a híres Foxi Maxi-sorozat magyar szinkronját. Egymás után érkeztünk a tévé szinkronstúdiójába az első forgatási napon. Gerhardt a tőle megszokott, rövid, tömör instrukcióival fogadta a színészeket. Bejött Szuhay Balázs. „Szervusz, Balázskám! Te vagy a Kandúr Bandi! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!” Bejött Kiss Manyi. „Manyika, drága! Te vagy a kis »erős« egér! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!” Bejött Agárdi Gábor. „Gabikám, édes! Te vagy a farkas! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!” Végül bejöttem én. „Szervusz, Tivadarkám! Te vagy a róka! Csak saját hang!” A nagy nevetésre Gerhardt csak ennyit mondott: „Körül is írhattam volna, de az legalább egy órát elvett volna a felvételből.”

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Évfolyamtársai voltak: Bán Ibolya, Bodor Tibor, Győzó László, Kürthy Zsuzsanna, Lányi Ágnes, Márton Sándor, Petrényi Edit, Rédei Katalin, Sipos Ilona, Szakács Miklós, Szép Ilonka, Tordai Gábor, Turgonyi Pál, Vágó Éva, Váradi Györgyi.
  2. Egy szerelem három éjszakája
  3. 2010. szeptember 20.-i lekérdezés
  4. Az induló Petőfi Színház nyitó darabja volt ez a produkció. A Szinetár Miklós által rendezett legendás előadás további főszereplői: Agárdy Gábor, Feleki Kamill, Sennyei Vera, Domján Edit, Harkányi Endre, voltak. A bemutató időpontja: 1960. október 7.
  5. XII. kerületi, kéthetenként megjelenő lap.
  6. [1], 2004. február 4-ei szám.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kép és hang[szerkesztés]

Források[szerkesztés]