Horváth Tivadar (színművész)
Horváth Tivadar | |
![]() | |
Horváth Tivadar 1964-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1920. március 19. Budapest |
Elhunyt |
2003. április 30. (83 évesen) Leányfalu |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutása | |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia |
Aktív évek | 1941–2003 |
További díjak |
|
Horváth Tivadar IMDb-adatlapja | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Tivadar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horváth Tivadar (Budapest, 1920. március 19. – Leányfalu, 2003. április 30.) Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező.
Egyes időszakokban az ország egyik legnépszerűbb művésze volt, sikeres színész, rendező, énekes és polgár egy személyben, aki a munkáját félgőzzel letudó, ünnepelt szupersztár is lehetett volna. Népszerűségét azonban sohasem váltotta aprópénzre. Igényességéről még ma is legendákat mesélnek.
Élete, munkássága[szerkesztés]
1941-ben[1] végzett a Színiakadémián, mellette sikeresen abszolválta a hegedű szakot a Zeneakadémián és a filozófia-művészettörténet szemesztereit a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
A pályát a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte (1941), majd játszott a a pécsi állami társulatban is, 1942 és 1945 között. A háború után Budapesten tagja volt a Szabad, a Víg-, a Belvárosi és a Magyar Színháznak. 1950–51-ben az Úttörő Színház művésze, majd 1959-ig a Vidám Színpad rendezője. Az Operettszínháznak 1957-től két éven át a főrendezője. 1960-ban csatlakozott a zenés műfaj megújítására hivatott, Izabella téri Petőfi Színházhoz. Ennek megszűnése után, 1964-ben ismét a Vidám Színpad társulatához csatlakozott. Itt rendezett és játszott is.
Horváth Tivadar nagy műveltségű, igényes művész volt. Ebből konfliktusai is fakadtak, operettszínházi ténykedése alatt például a karmesterekkel és zenészekkel, akik nehezen viselték, amikor a „csak” rendező előjátszotta az állítólag eljátszhatatlan szólamot.
Kísérletező, az újra fogékony, a középszert elutasító, maximalista művész volt. Így történhetett, hogy a rádióban és az éppen induló televízióban is úttörő szerepet vállalt, illetve kapott. Mindent megtett a revük elfogadtatásáért, felvirágoztatásáért. Az ötvenes években induló jégrevük indulásánál is bábáskodott.
Többek között a Párizsban szép a nyár, a Planta-dal,[2] a Négy kicsi egér és az Andaxin kora című produkciói váltak ismertté.
Több évtizedig a XII. kerületi Matyó utcában élt feleségével, aki a „Matyóbaba” névre keresztelt vendéglőt vezette, melynek törzsközönsége és betérő vendégei egyaránt számos alkalommal élvezhették a művész társaságát.
Színházi munkáiból[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 99 (színész); 62 (rendező).[3]
Színházi előadásai[szerkesztés]
- Pirandello: IV. Henrik (címszerep)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (Lucifer)
- Brecht–Weill: Koldusopera (Leprás Mátyás)[4]
- Ránki György–Hubay Miklós–Vas István: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)
- Heltai Jenő: Naftalin (Laboda)
- Scribe: Vihar egy pohár vízben (Bolingbroke márki)
- Poiret: Őrült nők ketrece
Színházi rendezései[szerkesztés]
- Lajtai Lajos: Három tavasz
- Fényes Szabolcs: Maya
- Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
- Eisemann Mihály–Baróti Géza–Dalos László: Bástyasétány 77
- Millöcker: Koldusdiák
- Breffort–Monnot: Irma, te édes
- Láng György: Két férfi az ágy alatt
Filmjei[szerkesztés]
- Ludas Matyi (Nádasdy Kálmán, Ranódy László, 1949)
- Állami Áruház (Gertler Viktor, 1952)
- A város alatt (1953)
- Rokonok (1954)
- Az élet hídja (1955)
- A csodacsatár (1956)
- Dollárpapa (1956)
- Micsoda éjszaka (Révész György, 1958)
- Fekete szem éjszakája (1958)
- Délibáb minden mennyiségben (1961)
- A tizedes meg a többiek (1965)
- És akkor a pasas… (1966)
- Nem várok holnapig (1967)
- Az ember tragédiája (1969)
- A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak (1970)
- Kapaszkodj a fellegekbe! I–II. (1971)
- Kojak Budapesten (1980)
- Foxi Maxi kalandjai (Szinkron: róka)
Rádió[szerkesztés]
A negyvenes évek végén, két évig a Rádiószínház társulatának tagja volt. Később rendezői megbízásokat is kapott. Erről az időszakról írt visszaemlékezést műsorainak egyik szerkesztője, Takács Tibor, a Hegyvidék[5] című lapban.[6] 1961-ben ő rendezte a szilveszteri kabarét. Ebben a műsorban indult el Róna Tibor, az egyik legtermékenyebb magyar humorista.
Horváth Tivadar sokoldalúságát az intézmény maximálisan kiaknázta. A rádiójátékok, kabarék állandó szereplője volt; számos sanzonfelvételét is őrzi az archívum. Országos népszerűséget biztosított számára A Szabó család című folytatásos rádiójátékban Péteri úr, az intrikus szomszéd évtizedekig játszott szerepe.
- Vészi Endre: A pók hatalma (1947)
- Kosztolányi Dezső: Aranysárkány (1948)
- Petőfi Sándor: Caraffa (1948)
- Gyallay Domonkos: Hol a csizma (1949)
- Hugo, Victor: A király mulat (1949)
- Szimonov, Konsztantin: Orosz kérdés (1949)
- Major Ottó: A Kispörös-család (1951)
- Szász Péter: Zúg a folyó (1951)
- Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
- Fischer, Ernst: Megtalált ifjúság (1952)
- Lontay László: Kain (1952)
- Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac (1952)
- Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955) daljáték, Füzéressy Kristóf
- Vészi Endre: Szélvihar Kőszegen (1955)
- Heltai Jenő: Jaguár (1958)
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1958)
- Bardijevszkij, Henrik: Lépcsők (1965)
- Novobáczky Sándor: A csapat érdekében (1965)
- Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968)
- Vihar Béla: Az utas (1970)
- Szegedi Lőrintz: Theophania (1971)
- Ivan Bukovcan: Majdnem isteni tévedés (1972)
- Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
- Karinthy Frigyes: Kiáltvány (1973)
- Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973)
- Maróti Lajos: Éjszakai járat (1973)
- Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
- Obaldia, René de: A vak könnyei (1974)
- Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre (1975)
- Kohlhaase, Wolfgang: Kürtös érkezik (1976)
- Walther, Joachim: A zöldövezet (1976)
- Feleki László: Világtörténeti panasziroda (1981)
- Bárány Tamás: Egy boldog família (1983)
- Rejtő Jenő és Vágó Péter: P. Howard visszatér és Piszkos Fred vele tart (1984)
- Balázs Attila: Mont Blanc hava (1987)
- Fromaget: A Próféta rokona (1991)
Televízió[szerkesztés]
- 1957-ben a Várkonyi Zoltánnal karöltve ő rendezte az első, televíziós szilveszteri kabarét.
- Egy, kettő, három (1959)
- Zágon-est (1967)
- Viccelni veszélyes (1970)
- Slágermúzeum
- Halálnak halála (Szinetár Miklós, 1969)
- Különös vadászat (Kígyós Sándor, 1972)
- Trisztán (Szinetár Miklós, 1975)
- A varázsló álma (Molnár György ,1986)
- Maya (rendező)
- Két férfi az ágy alatt (rendező, színész)
- A Pesti Kabaré (rendező)
Kabaré, sanzon, sláger[szerkesztés]
Kiváló sanzonénekes volt: a legnagyobbakkal – Medgyasszai Vilma, Sennyei Vera, Zsolnai Hédi, Ráday Imre – említik együtt a nevét. A legnagyobb sikerét viszont egy sanzonparódiával érte el. Ő vitte sikerre minden idők egyik legnagyobb magyar slágerét, Párizsban szép a nyár címmel.
Soós András Négy kicsi egér című monológját a kabaré klasszikus, utánozhatatlan számai közé emelte. Hasonlóan frenetikus sikerre vitte Radványi Ervin Andaxin kora című írását. Magánszámai a rádióban és a Vidám Színpadon is népszerűek voltak, annak ellenére, hogy az intellektuális humor művelőjeként tisztelték.
Méltatás[szerkesztés]
- Gerhardt Pál rendezte a híres Foxi Maxi-sorozat magyar szinkronját. Egymás után érkeztünk a tévé szinkronstúdiójába az első forgatási napon. Gerhardt a tőle megszokott, rövid, tömör instrukcióival fogadta a színészeket. Bejött Szuhay Balázs. „Szervusz, Balázskám! Te vagy a Kandúr Bandi! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!” Bejött Kiss Manyi. „Manyika, drága! Te vagy a kis »erős« egér! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!” Bejött Agárdi Gábor. „Gabikám, édes! Te vagy a farkas! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!” Végül bejöttem én. „Szervusz, Tivadarkám! Te vagy a róka! Csak saját hang!” A nagy nevetésre Gerhardt csak ennyit mondott: „Körül is írhattam volna, de az legalább egy órát elvett volna a felvételből.”
Kitüntetései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Évfolyamtársai voltak: Bán Ibolya, Bodor Tibor, Győzó László, Kürthy Zsuzsanna, Lányi Ágnes, Márton Sándor, Petrényi Edit, Rédei Katalin, Sipos Ilona, Szakács Miklós, Szép Ilonka, Tordai Gábor, Turgonyi Pál, Vágó Éva, Váradi Györgyi.
- ↑ Egy szerelem három éjszakája
- ↑ 2010. szeptember 20.-i lekérdezés
- ↑ Az induló Petőfi Színház nyitó darabja volt ez a produkció. A Szinetár Miklós által rendezett legendás előadás további főszereplői: Agárdy Gábor, Feleki Kamill, Sennyei Vera, Domján Edit, Harkányi Endre, voltak. A bemutató időpontja: 1960. október 7.
- ↑ XII. kerületi, kéthetenként megjelenő lap.
- ↑ [1][halott link], 2004. február 4-ei szám.
További információk[szerkesztés]
Kép és hang[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
|
|
|