Ábrahám Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ábrahám Pál
Paul Abraham.jpg
Életrajzi adatok
Született 1892. november 2.
Zombor
Elhunyt 1960. május 6.
(67 évesen)
Hamburg
Pályafutás
Műfajok operett, filmzene
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahám Pál témájú médiaállományokat.
Ábrahám Pál: Júlia. Városi Színház, 1937. Honthy Hanna (Júlia) és Dénes Oszkár (Bajusz Pista)

Ábrahám Pál (Zombor,[m 1] 1892. november 2.Hamburg, 1960. május 6.) magyar zeneszerző, karmester.

Életpályája[szerkesztés]

Ábrahám Jakab és Blau Flóra fia, izraelita vallású. A vajdasági Apatinban élt születése után (ma Szerbia), négyéves korában kezdett el zongorázni, a helyi kántor és zongoratanárnő édesanyja oktatta, később hegedülni is tanult. Érettségi után tanulmányait 17 évesen a budapesti Zeneakadémián folytatta, 1910 és 1916 között megszakítással végezte zeneszerzés-cselló szakon, tanárai kezdetben Reiner Frigyes és Schiffer Adolf gordonkaművészek voltak, majd családi nyomásra abbahagyta és kereskedelmi iskolába iratkozott. 1913-tól folytatta a Zeneakadémiát, zeneszerzés szakon Herzfeld Viktor tanítványa lett, a hangszerelést és a partitúraolvasást Siklós Alberttől, a zeneesztétikát, a zenetörténetet és a zeneelméletet Molnár Gézától tanulta, a karnagyképzőt is elvégezte. Az ötéves anyagot három év alatt kitűnő eredménnyel abszolválta (egyedül zongorából volt jelese) a feltűnő tehetségű művészjelölt. A Zeneakadémia évkönyve szerint az 1914–15-ös tanévben állami jutalommal tüntetik ki. 1916 decemberében a növendékek kamarazenekari sorozatában az Ipolyi–Ináig–Bauser–Són vonósnégyes adja elő Magyar szerenád című négytételes kvartettjét a Zeneakadémia nagytermében, és a budapesti filharmonikusok játsszák csellókoncertjét.

1917-ben a Budapest Bábszínház megnyitásakor mutatják be Etelka szíve című egyfelvonásos marionett-báboperáját, amelynek librettóját Mohácsi Jenő írta. Az abszolutórium letéte után kezdetben komolyzenei műveket írt, ezekből azonban nem tudott megélni, ezért kénytelen volt a bankszakmában elhelyezkedni, majd pedig tőzsdei vállalkozást nyitott egy barátjával közösen öt alkalmazottal, ami kezdetben sikeres, később viszont tönkrement a gazdasági válság és tartozásai miatt, utóbbiak okán a Markó utcai fogházba került, ahonnan úgy engedik ki, hogy adósságait fizetnie kell folyamatosan. Ezután cél nélkül lézengett Pesten és egy zenemű-kereskedésben töltötte idejét, öt dzsesszdalt írt, de nem talált kiadóra se Budapesten, se Bécsben, bár megdicsérték. Kabarék részére írt zenét névtelenül, alkalmi zenekarokkal kávéházakban játszott, énekórákat adott fiatal énekeseknek, színészeknek. Az 1920-as évek közepén banktisztviselő foglalkozása mellett esténként Budapesten némafilmek aláfestéseként fehér frakkban és kesztyűben, jazz-zenekart vezetett, melynek dalai egy részét maga komponálta. 1927-ben zenét írt a Napkelet Asszonya című némafilmhez, amely óriási sikert aratott, ezzel megalapozta hírnevét a zenészek között. Még abban az évben a Fővárosi Operettszínház karmestere és házi szerzője lett, ahol felkérték fel egy új típusú jazzoperett megírására, Zenebona címmel. A darab 1928 márciusában került bemutatásra nagy sikerrel, és az első olyan operett volt, melyben a nagyzenekar helyett egy dzsesszzenekar foglalt helyet a zenekari árokban.

Ékes bizonyítéka a sikernek, hogy a színház azonnal felkéri egy teljes estét betöltő új operett megkomponálására. Drégely Gábor színdarabja nyomán megszületik Az utolsó Verebély lány című „pajkos történet, sok muzsikával és tánccal”. 1929 fordulópont az életében, megkeresi Földes Imre ismert színműíró és librettista, hogy zenésítse meg Viktória című darabját, majd pedig az Az UFA filmgyártó vállalat kéri fel a Szívek melódiája c. német némafilm megzenésítésére, ezért Németországba, Berlinbe hívják. A Viktóriát 1930 januárjában a Király Színházban, április 7-én pedig a hagyományos lipcsei nyári operettfesztiválon is bemutatják Viktoria und ihr Huszar címmel, mindkét helyen nagy sikerrel, a német librettót az ismert operettszerzők, Alfred Grünwald és Löhner-Beda írják, a dalok slágerekké válnak. A siker megállíthatatlannak tűnik, gigantikus pénzt keres, a Fasanenstrassén rokokó villát vásárol, közben napi tízegynéhány órát dolgozik otthon, mérhetetlen mennyiségű kávé és napi három doboz cigaretta társaságában. 1930. június 16-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Feszely Jolán Sarolta Franciskával, Feszely Béla és Eibl Hermina lányával.[1] A következő, a Lipcsében premierre vitt Hawaii rózsája c. operettje még nagyobb sikert arat, eljut Berlinbe, Bécsbe, Budapestre, Londonba. Eközben lemezfelvételeket készít szériában az Odeon és más lemezgyáraknál a kora legjobb énekeseivel, közte Richard Tauberrel, Renate Müllerrel, Jan Kiepurával. Német nyelvterületen egy-egy este 35–40 színház játssza, táncolja, énekli darabjait. A Hawaii rózsáját 67 színpadon játszották egyszerre, ami rekordot jelentett, és ez a darab vált a Weimari köztársaság legtöbbet játszott és legnépszerűbb operettjévé. Legnagyobb sikerét pedig az 1932. december 23-án, a 3300 személyes Große Schauspielhausban bemutatott, Bál a Savoyban c. operettje jelentette, ahol úgyszólván az egész Berlin megjelent a zsúfolásig megtelt nézőtéren, közte Von Schleicher kancellár, miniszterek, sztárszínészek, rendezők, kritikusok, s a szokásos premier-siserehad. Az előadásnak négy magyar főszereplője: Ábrahám Pál a pulpituson, Alpár Gitta Madeleine, Bársony Rózsi Parker Daisy és Dénes Oszkár Musztafa bej szerepében. Az előadás végén a közönség tombol, és nem akarja abbahagyni az ünneplést, éjfél után Alpár Gitta és a teljes társulat színes lampionokkal körbejárják az arénaszerű nézőteret és együtt éneklik a „Toujours l’amour”-t.”

A Viktória, a Hawaii rózsája és a Bál a Savoyban c. operettek nemzetközi európai sikert értek el, sőt Amerikába és Japánba is eljutott, ő vált Európa egyik legismertebb jazz-zeneszerzőjévé. 1933-ban Hitler hatalomra kerülését követően Bécsbe, majd ismét Budapestre költözött; itt írt operetteket és filmzenéket. 1933. április 23-tól már nem írják le Ábrahám Pál nevét a német újságok. Az ezután bemutatott operettjei közül a legnagyobb sikert az 1936-os Három–egy a szerelem javára c. darab aratta, de nagy sikere volt a Honthy Hannával a főszerepben játszott Júliának is, amely kb. 100 előadást élt meg a Városi Színházban (ma Erkel). 1934-ben a Lila akác c. film zenéje óriási közönségsikert aratott.

1939 elején Párizsba, onnan hajón az Casablancába, onnan Kubába, Havannába utazott, majd az USA-ba, Maiami-ba emigrált. 1940–41-ben a New York-i Metropolitan Operához került korrepetitornak. Amerikában nem ért el jelentős sikert, két filmhez írt zenét, majd 1946-ban idegszanatóriumba került. 1947-ben még halálhírét is keltették az európai lapok. 1956-ban egy barátja segítségével visszatért Európába, Németországba, de megrendült egészségi állapota miatt már nem volt képes alkotni. Utolsó éveit egy hamburgi elmegyógyintézetben töltötte, illetve felesége, Feszely Sarolta házi gondozásában. Operettjei jelenleg is repertoáron vannak Magyarország mellett számos európai országban, főként német és orosz nyelvterületeken, sőt Hollandiában, Olaszországban is.

Főbb művei[szerkesztés]

Operettek[szerkesztés]

A Színházi adattárban 118 bemutatóját regisztrálták (2017. 04. 22-ig). Érdekesség, hogy végzettsége ellenére (Siklós Alberttől tanulta a hangszerelést kitűnő eredménnyel) darabjait sok esetben 1928-1933 között Kemény Egon segítségével hangszerelte.

„Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több zenei képessége is predesztinálta, nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége - és kongenialitása. Az Ábrahámmal való közös munka - a külföldön íródott Ábrahám operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot - háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit. Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve Zeneműkiadó, Budapest 1976”

  • Zenebona (több szerzővel közös mű) (szövegkönyv: Lakatos László és Bródy István) (1928. március 2., Budapesti Operettszínház)
  • Az utolsó Verebély lány (1928) (szövegkönyv: Drégely Gábor Kisasszony férje c. vígjátékából , dalszövegek: Harmath Imre) (1928. október 13., Budapesti Operettszínház)
  • Szeretem a feleségem ( szövegkönyv: Birabeau André, Dolley Georges francia írók "Fille et la Garcon" vígjátéka alapján Stella Adorján szövegkönyvével) (1929. június 15. Magyar Színház);
  • Viktória (1930); (szövegköny: Földes Imre, dalszövegek: Harmath Imre) (Budapest, 1930. február 21. Király Színház)
  • Hawaii rózsája (1931); . (szövegkönyv: Földes Imre, Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (Lipcse, 1931. július 24. Neues Theater) (magyar dalszövegek: Harmath Imre) (magyar bemutató: 1932. január 28. Király Színház)
  • Bál a Savoyban (1932); (szövegkönyv: Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (Berlin, 1932. december 23. Grosses Schauspielhaus), (magyarra fordította: Heltai Jenő, dalszövegek: Romhányi József, Zöldi Gergely) (magyar bemutató: 1933. december 23. Budapest, Király Színház)
  • Boldog hívek (1932);
  • Egy éjszaka angyala (1933).
  • Antónia (1934)
  • Mese a Grand Hotelben (1934) (Alfréd Savoir francia komédiaíró "A nagyhercegnő és a pincér" c. világhírű szatírája alapján a szövegkönyvet átdolgozta: Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (1934. március 29. Bécs, Theater an der Wien) magyarra fordította: Heltai Jenő (Budapest, 1936. március 28. Kamara Színház)
  • Viki (zenés vígjáték, szövegkönyv: Bényi Adorján, dalszöveg: Harmath Imre) (1935. január 26. Budapest, Magyar Színház)
  • Történnek még csodák (Zenés komédia, írták Békeffi István és Halász Imre) (1935. április 20., Budapest, Magyar Színház)
  • Dzsaniah, a lányok táncháza (szövegkönyv: Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (1935. december 21., Bécs, Theater an der Wien. )
  • 3:1 a szerelem javára (szövegkönyv: Szilágyi László, Kellér Dezső, dalszövegek: Harmath Imre) (1936. december 18. Budapest, Royal Színház), német verziója: Roxy und ihr Wunderteam (dalszövegek: Hans Weigel, szövegkönyv Alfred Grünwald) (1937. március 25., Bécs, Theater an der Wien)
  • Júlia (szövegkönyv: Földes Imre, dalszövegek: Harmath Imre) (1937. december 23., Budapest, Városi Színház)
  • Fehér hattyú (szövegkönyv: Földes Imre, dalszövegek: Harmath Imre) (1938. december 23., Budapest, Városi Színház)
  • Zwei glückliche Herzen (szövegkönyv de Robert Gilbert és Armin L.Robinson) 
  • Tambourin Musical, USA (szövegkönyv: Alfred Grünwald) (nem került bemutatásra) 
  • Wintermelodie musical, USA (szövegkönyv: Henryk Roberts, dalszövegek: Günther Leopold) a Zenebona, Szeretem a feleségem és Az utolsó Verebélylány c. operettek dalaiból összeállítva (1978. február 18. Salzburger Landestheater)

Filmzenék[szerkesztés]

Több mint 30 filmhez írt kísérőzenét. Így pl:

  • Blomman fran Hawaii (1983) Svéd TV film
  • Victoria und ihr Husar (1982) NSZK film
  • Melodii odnoj operetty (1978) Szovjet TV film ("Bál a Savoyban" operett nyomán)
  • Lila ákác (1972) Magyar film
  • Ball im Savoy (1955) NSZK film
  • Viktoria und ihr Husar (1954) NSZK film
  • Die Blume von Hawaii (1953) NSZK film
  • Die Privatsekretärin (1953) NSZK film
  • Holiday in Mexico (1946) USA film
  • It Happened in Odessa (1943) USA film
  • Sérénade (1940) Francia film
  • Úri világ (1938) Magyar film
  • Die entführte Braut, 1938 (álnéven)
  • 3:1 a szerelem javára (1937) Magyar film
  • Családi pótlék (1937) Magyar film
  • Mai lányok (1937) Magyar film
  • Pesti mese (1937) Magyar film
  • Viki (1937) Magyar film
  • Hotel Kikelet (1937) Magyar film
  • Ball at Savoy (1936) Angol film
  • Marie Bashkirtseff (1936) Osztrák film
  • Il Diario di una donna amata (1935) Olasz/Osztrák film
  • Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus (1935) Osztrák film
  • Ball im Savoy (1935) Osztrák/Magyar film
  • Tagebuch der Geliebten, 1935
  • Bretter, die die Welt bedeuten (1935) Osztrák film
  • Antonia, romance hongroise (1934) Francia film
  • Dactylo se marie (1934) Francia/Német film
  • Lila akác (1934) Magyar film
  • Temptation (1934) Angol/Francia film
  • Rákóczi induló (1933) Osztrák/Magyar film
  • Die Blume von Hawaii (1933) Német film
  • Ein Bißchen Liebe für Dich (1932) Német film
  • Coeurs joyeux (1932) Francia film
  • Glück über Nacht (1932) Német Film
  • Monsieur, Madame et Bibi (1932) Francia/Német film
  • Zigeuner der Nacht (1932) Német film
  • Das Blaue vom Himmel (1932) Német film
  • City of Song (1931) Angol/Német film
  • La Segretaria privata (1931) Olasz film
  • Sunshine Susie (1931) Angol film
  • Viktoria und ihr Husar (1931) Német film[2]
  • Die Privatsekretärin (1931) Német film
  • Die Singende Stadt (1930) Német film
  • Melodie des Herzens (1929) Német film

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az Ábrahámmal foglalkozó lexikonok nagy része Apatint jelöli meg a születés helyéül, házasságkötési anyakönyvi kivonatában azonban Zombor olvasható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 385/1930. folyószám alatt.
  2. Königer Miklós: Nem történt semmi, csak elváltunk csendben. Criticai lapok. (Hozzáférés: 2017. január 11.) Eredetileg Szívek melódiája lett volna a film címe

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Abraham című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.