Ábrahám Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábrahám Pál
Paul Abraham.jpg
Életrajzi adatok
Született 1892. november 2.
Zombor
Elhunyt 1960. május 6.
(67 évesen)
Hamburg
Pályafutás
Műfajok operett, filmzene
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahám Pál témájú médiaállományokat.
Ábrahám Pál: Júlia. Városi Színház, 1937. Honthy Hanna (Júlia) és Dénes Oszkár (Bajusz Pista)

Ábrahám Pál (Zombor,[m 1] 1892. november 2.Hamburg, 1960. május 6.) magyar zeneszerző, karmester.

Életpályája[szerkesztés]

Ábrahám Jakab és Blau Flóra fia, izraelita vallású. A vajdasági Apatinban élt születése után (ma Szerbia), négyéves korában kezdett el zongorázni, a helyi kántor tanította, később hegedülni is tanult. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1910-1916 zeneszerzés-cselló szakon, tanára kezdetben Reiner Frigyes volt, 14 éves korában édesapja kérésére abbahagyta egy időre és kereskedelmi iskolába iratkozott, majd 16 évesen folytatta a Zeneakadémiát és Victor Herzfeld, Adolf Schiffer és Molnár Géza lettek a tanárai, ekkor már az Ipolyi—Ináig—Bauser —Són vonósnégyes játssza kvartettjét és a budapesti filharmonikusok előadják csellókoncertjét. Kezdetben komolyzenei műveket írt, ezekből azonban nem tudott megélni. és tőzsdés lett 5 alkalmazottal, de tönkrement és a Markó utcai fogházba került egy rövid időre. Ezután cél nélkül lézengett és egy zeneműkereskedésben töltötte idejét, 5 jazz dalt írt, de nem talált kiadóra se Budapesten, se Bécsben, bár megdícsérték. Kabarék részére írt zenét névtelenül. Az 1920-as évek közepén banktisztviselő foglalkozása mellett esténként Budapesten némafilmeket vezényelt fehér frakkban és kesztyűben, egy jazz zenekart vezetett, melynek dalai egy részét maga írta. 1927-ben zenét írt a Napkelet Asszonya című némafilmhez., mely óriási sikert aratott, ezzel megalapozta hírnevét a zenészek között. Ezután kérték fel egy jazzoperett megírására, mely az első olyan operett volt, melyben a nagyzenekar helyett egy jazzenekar foglalt helyet a zenekari árokban. A Zenebona c. mű nagy sikert aratott. 1927-ben a Fővárosi Operettszínház karmestere és házi szerzője lett. 1929—ben Németországba, Berlinbe költözött, A Viktória, a Hawaii rózsája és a Bál a Savoyban c. operettje (utóbbi kettőnek Németországban volt a premierje) nemzetközi európai sikert ért el, sőt Amerikába és Japánba is eljutott, ő vált Európa egyik legismertebb jazz zeneszerzőjévé. A Hawaii rózsája c. operettjét 67 színpadon játszották egyszerre, ami rekordot jelentett. 1930. június 16-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Feszely Jolán Sarolta Franciskával, Feszely Béla és Eibl Hermina lányával.[1] 1933-ban Hitler hatalomra kerülését követően Bécsbe, majd ismét Budapestre költözött, és itt írt operetteket és filmzenéket. 1934-ben a Lila akác. c. film zenéje óriási közönségsikert aratott. 1939 elején Párizsba, onnan hajón Kubába, majd az USA-ba emigrált, ahol 1940-41-ben a New York-i Metropolitan Operához került korrepetitornak. Amerikában nem ért el jelentős sikert, két filmhez írt zenét, majd 1946-ban idegszanatóriumba került. 1947-ben még halálhírét is keltették az európai lapok. 1956-ban egy barátja segítségével visszatért Európába, Németországba, de megrendült egészségi állapota miatt már nem volt képes alkotni. Utolsó éveit egy hamburgi elmegyógyintézetben töltötte, illetve felesége Feszely Sarolta házi gondozásában. Operettjei jelenleg is repertoáron vannak Magyarország mellett számos európai országban, főként német és orosz nyelvterületeken, sőt Hollandiában, Olaszországban is.

Főbb művei[szerkesztés]

Operettek[szerkesztés]

A Színházi adattárban 115 bemutatóját regisztrálták (2015. március 15-ig). Érdekesség, hogy végzettsége ellenére (Siklós Alberttől tanulta a hangszerelést kitűnő eredménnyel) darabjait sok esetben 1929-1934 áprilisa között Kemény Egon segítségével hangszerelte (ezután Kemény Brodszky Miklóst segítette) (A Dankó Rádió 2014. március 13.-i információja)

  • Zenebona (több szerzővel közös mű) (szövegkönyv: Lakatos László és Bródy István) (1928. március 2., Budapesti Operettszínház)
  • Az utolsó Verebély lány (1928) (szövegkönyv: Drégely Gábor Kisasszony férje c. vígjátékából , dalszövegek: Harmath Imre) (1928. október 13., Budapesti Operettszínház)
  • Szeretem a feleségem ( szövegkönyv: Birabeau André, Dolley Georges francia írók "Fille et la Garcon" vígjátéka alapján Stella Adorján szövegkönyvével) (1929. június 15. Magyar Színház);
  • Viktória (1930); (szövegköny: Földes Imre, dalszövegek: Harmath Imre) (Budapest, 1930. február 21. Király Színház)
  • Hawaii rózsája (1931); . (szövegkönyv: Földes Imre, Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (Lipcse, 1931. július 24. Neues Theater) (magyar dalszövegek: Harmath Imre) (magyar bemutató: 1932. január 28. Király Színház)
  • Bál a Savoyban (1932); (szövegkönyv: Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (Berlin, 1932. december 23. Grosses Schauspielhaus), (magyarra fordította: Heltai Jenő, dalszövegek: Romhányi József, Zöldi Gergely) (magyar bemutató: 1933. december 23. Budapest, Király Színház)
  • Boldog hívek (1932);
  • Egy éjszaka angyala (1933).
  • Antónia (1934)
  • Mese a Grand Hotelben (1934) (Alfréd Savoir francia komédiaíró "A nagyhercegnő és a pincér" c. világhírű szatírája alapján a szövegkönyvet átdolgozta: Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (1934. március 29. Bécs, Theater an der Wien) magyarra fordította: Heltai Jenő (Budapest, 1936. március 28. Kamara Színház)
  • Viki (zenés vígjáték, szövegkönyv: Bényi Adorján, dalszöveg: Harmath Imre) (1935. január 26. Budapest, Magyar Színház)
  • Történnek még csodák (Zenés komédia, írták Békeffi István és Halász Imre) (1935. április 20., Budapest, Magyar Színház)
  • Dzsaniah, a lányok táncháza (szövegkönyv: Alfred Grünwald, dalszövegek: Fritz Löhner-Beda) (1935. december 21., Bécs, Theater an der Wien. )
  • 3:1 a szerelem javára (szövegkönyv: Szilágyi László, Kellér Dezső, dalszövegek: Harmath Imre) (1936. december 18. Budapest, Royal Színház), német verziója: Roxy und ihr Wunderteam (dalszövegek: Hans Weigel, szövegkönyv Alfred Grünwald) (1937. március 25., Bécs, Theater an der Wien)
  • Júlia (szövegkönyv: Földes Imre, dalszövegek: Harmath Imre) (1937. december 23., Budapest, Városi Színház)
  • Fehér hattyú (szövegkönyv: Földes Imre, dalszövegek: Harmath Imre) (1938. december 23., Budapest, Városi Színház)
  • Zwei glückliche Herzen (szövegkönyv de Robert Gilbert és Armin L.Robinson) 
  • Tambourin Musical, USA (szövegkönyv:  Alfred Grünwald) (nem került bemutatásra) 
  • Wintermelodie musical, USA (szövegkönyv: Henryk Roberts, dalszövegek: Günther Leopold) a Zenebona, Szeretem a feleségem és Az utolsó Verebélylány c. operettek dalaiból összeállítva (1978. február 18. Salzburger Landestheater)

Filmzenék[szerkesztés]

Több mint 30 filmhez írt kísérőzenét. Így pl:

  • Blomman fran Hawaii (1983) Svéd TV film
  • Victoria und ihr Husar (1982) NSZK film
  • Melodii odnoj operetty (1978) Szovjet TV film ("Bál a Savoyban" operett nyomán)
  • Lila ákác (1972) Magyar film
  • Ball im Savoy (1955) NSZK film
  • Viktoria und ihr Husar (1954) NSZK film
  • Die Blume von Hawaii (1953) NSZK film
  • Die Privatsekretärin (1953) NSZK film
  • Holiday in Mexico (1946) USA film
  • It Happened in Odessa (1943) USA film
  • Sérénade (1940) Francia film
  • Úri világ (1938) Magyar film
  • Die entführte Braut, 1938 (álnéven)
  • 3:1 a szerelem javára (1937) Magyar film
  • Családi pótlék (1937) Magyar film
  • Mai lányok (1937) Magyar film
  • Pesti mese (1937) Magyar film
  • Viki (1937) Magyar film
  • Hotel Kikelet (1937) Magyar film
  • Ball at Savoy (1936) Angol film
  • Marie Bashkirtseff (1936) Osztrák film
  • Il Diario di una donna amata (1935) Olasz/Osztrák film
  • Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus (1935) Osztrák film
  • Ball im Savoy (1935) Osztrák/Magyar film
  • Tagebuch der Geliebten, 1935
  • Bretter, die die Welt bedeuten (1935) Osztrák film
  • Antonia, romance hongroise (1934) Francia film
  • Dactylo se marie (1934) Francia/Német film
  • Lila akác (1934) Magyar film
  • Temptation (1934) Angol/Francia film
  • Rákóczi induló (1933) Osztrák/Magyar film
  • Die Blume von Hawaii (1933) Német film
  • Ein Bißchen Liebe für Dich (1932) Német film
  • Coeurs joyeux (1932) Francia film
  • Glück über Nacht (1932) Német Film
  • Monsieur, Madame et Bibi (1932) Francia/Német film
  • Zigeuner der Nacht (1932) Német film
  • Das Blaue vom Himmel (1932) Német film
  • City of Song (1931) Angol/Német film
  • La Segretaria privata (1931) Olasz film
  • Sunshine Susie (1931) Angol film
  • Viktoria und ihr Husar (1931) Német film[2]
  • Die Privatsekretärin (1931) Német film
  • Die Singende Stadt (1930) Német film
  • Melodie des Herzens (1929) Német film

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az Ábrahámmal foglalkozó lexikonok nagy része Apatint jelöli meg a születés helyéül, házasságkötési anyakönyvi kivonatában azonban Zombor olvasható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 385/1930. folyószám alatt.
  2. Königer Miklós: Nem történt semmi, csak elváltunk csendben. Criticai lapok. (Hozzáférés: 2017. január 11.) Eredetileg Szívek melódiája lett volna a film címe

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Abraham című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.