Drégely Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Drégely Gábor
Élete
Született 1883. november 24.
Budapest
Elhunyt 1944. július 24. (60 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, színmű, vígjáték, komédia
Első műve Lelkek (regény, 1903)
Irodalmi díjai Vojnits-díj (1916)

Drégely Gábor, 1901-ig Dessauer Gábor[1][2] (Budapest, 1883. november 24.Budapest, 1944. július 24.) magyar író, színdarabíró, gépészmérnök.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született Dessauer Miksa (1849-1919)[3] kereskedő és Bauer Hermina (1854-1930)[4] gyermekeként.[5] Apai nagyszülei Dessauer Gábor és Donát Cecília, anyai nagyszülei Bauer Ignác és Deutsch Fanni voltak. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Egyetem mérnök szakán végezte el.

Első sikerét regényíróként aratta 1903-ban, Lelkek című művével. Első színműve 1908-ban került színpadra. 1913-ban nagy siker volt az Isteni szikra című komédiája, II. Vilmos porosz császár paródiája. A világsikert a Kisasszony férje című vidám darabja hozta meg számára 1915-ben. Későbbi darabjait is szívesen mutatták be a színházak.

Művei[szerkesztés]

  • Lelkek (regény, 1903)
  • Szerencse fia (színmű, 1908)
  • Isteni szikra (színmű, 1913)
  • Kisasszony férje (vígjáték, 1915) Ebből a művéből operett is készült Ábrahám Pál zenéjével Az utolsó verebély lány címmel (1928), a verseket Harmath Imre írta hozzá.
  • Egy férj, aki mindent tud (1918)
  • A vörös ember (Liptai Imrével, 1924)
  • A védtelen nő (komédia, 1925)
  • Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929)

Librettói[szerkesztés]

  • Reinitz Béla: Háztűznéző (1918)
  • Marton G.: Naplopó (Liptai Imrével, 1929)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1901. évi 46552. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 1010. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 5. oldal 43. sor.
  2. Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1864/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  3. Dessauer Miksa halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 596/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  4. Bauer Hermina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 42/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  5. Szülők házassági bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 343/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (1958).
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp.