Markó utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Markó utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest V. kerülete (Magyarország)
Irányítószám 1055
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Markó utca (Budapest)
Markó utca
Markó utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Markó utca témájú médiaállományokat.

A Markó utca a mai Lipótváros területén fekszik, a Duna-partot a Bajcsy-Zsilinszky úttal köti össze, jelentős hivatali épületeknek ad helyet. Ezen kívül több oktatási intézmény épülete található az utcában. Az utca Markó Károly nevét viseli.

Története[szerkesztés]

Valero selyemgyár 5. ker., Honvéd utca 24.
Pénzjegynyomda (18303. számú műemlék) Markó utca 13.
Fővárosi Törvényszék, Markó utca 27.
Reál iskola, Markó utca 18-20.
Főiskola, Markó u. 29-31.
Goró Lajos: Az önkéntes mentő-egyesület háza Budapesten, a Sólyom- és Markó-utcza sarkán

A paleolitikumban a Duna szabadon építette mellékágait a pesti síkságon. Feltétezhető, hogy a Markó utca jelenlegi helye is sziget volt valamikor.

A középkorban apró települések voltak ezen a területen, az egyiknek neve: Jenő. Pest városa és e falvak között megműveletlen területek helyezkedtek el.

A török kiűzése után utak és árvízvédelmi létesítmények épültek a közelben. A II. József által építtetett Újépület azért került az utca jelenlegi helyétől délre, mert használaton kívüli területként jó lehetőséget nyújtott a katonai gyakorlatok számára.

A telkek felosztása csak a XIX. században történt meg, ekkor jelentek meg házak az Újépülettől délre. Pest és Buda egyesítése idején a telekrendezés kiterjedt a jelenlegi Szent István körút vonaláig, sőt, azon túlra is. 1879-től magyar neve volt az utcáknak, de házak még nem álltak ott, csak üres telkek és kerítések. A házszámozás azonban már ebben az időben megtörtént.

A XIX. század utolsó felében csak a mai Alkotmány utcától délre álltak házak, északon viszont gyárak álltak: a Valero selyemgyár, a József és a Hagenmacher gőzmalom. Kezdetben kizárólag a Terézváros felőli oldalon volt értelme házakat emelni (az utca végén a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 1865-ben, illetve 1870-ben).

Vasúti iparvágányról kettőről is tudunk. Az egyik északról a mai Szemere utca vonala mentén haladt, és a Markó utcánál ért véget (Vizafogó vasútvonal: 1896-ban még megvolt).[1] Ennek szolgálta ki a Hagenmacher malmot és az Első Pesti Hengermalmot (az utca két oldalán). A másik iparvágány a Nyugati pályaudvar elődjének sínjeiről vált le, kiszolgálva a Cukorgyárat és a József Hengermalmot (itt áll jelenleg a Honvédelmi Minisztérium).

A Lipótvátos lelkes polgárai, köztük Falk Miksa ösztönzésére indult meg a terület beépítése. Ehhez lendületet adott az Országház tervezése, majd felépítése, ugyanakkor jelentősen megváltoztatta a településszerkezetet (például kettétörte a Nádor utcát).

Az utca beépítése[szerkesztés]

A Markó utca középső része épült be legkésőbben; a Valero selyemgyár épp azért épült oda, mert ott voltak olcsóak a telkek és könnyen megoldható volt az áruszállítás. Máskülönben az egész utca beépítetlen volt. Ha végigkísérjük a keresztutcák elnevezésének időpontját, végig követhetjük ezt a folyamatot.

  • Bajcsy-Zsilinszky út 1700 körül Waitzner Strasse (az első lakóház a mai Nyugati tér sarkán épült)
  • Bihari János utca: 1874 Sólyom utca
  • Nagy Ignác utca: 1830 Koháry Gasse
  • Szemere utca: 1872 Szemere Gasse
  • Honvéd utca: 1874
  • Falk Miksa utca: 1854 Neuer Strassen Damm (a gát a Dunától védte a beljebb fekvő területeket), 1874 Pannónia utca
  • Balassi Bálint utca: 1911 Személynök utca
  • Széchenyi rakpart (id. Antall József rakpart): XIX. század: Obere Donau Zeile (Felső Duna sor), 1874 Rudolf rakpart

Az utca kiért a Duna-partra, ezt azonban feltöltötték (leszűkítették a folyómedret). Az Országház építése idején a Parlament déli oldaláról a mai Balassi Bálint utca végére költöztették át a vízműveket.

A Valero selyemgyár 1840-ben épült. Ezt az épületet 1896-ban kibővítették egészen a Falk Miksa utcáig (ez viselné valójában a Markó utca 8. számot), s egységes egészt képeztek. Ez a rész a második világháború áldozatává vált, 1944–45-ben lebontották. Helyére modern épület került 1950-ben, amelyet megtoldottak egy jellegtelen épülettel (ez volna a Markó utca 10).[2] Minthogy az épületegyüttes az államhatalmi ágak kezébe került,[3] ismét egységes egésszé képezték ki (nyugati része az Alkotmányvédelmi Hivatal, keleti része; a műemlék épület, egy időben a Kormányőrség laktanyája volt).

A Markó utcának a Honvéd térre eső része csaknem mindig beépítetlen volt. Itt is állt egy épület, amely megsemmisült a II. világháborúban; ma játszótér.[4]

A Markó utcától délre eső egyik háztömböt a lipótvárosi zsidóság részére európai léptékű zsinagóga építése céljából jelölték ki. Az elkészült tervek nem valósultak meg, ezen a helyen igen hamar a Központi Bíróság épülete készült el.

Mielőtt egyetlen lakóház épült volna, kormányzati épületek és két iskola is állt a Markó utcában: az egyik ma egy két tannyelvű gimnázium[5] és egy másik, amely jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem[6] része.

Az utca épületei táblázatosan[szerkesztés]

Hrsz. Utca Házszám Építés Sarokház Építtető Tervező
24915/3 Markó utca 1/a 1937–38 Széchenyi rakpart 13. Fluvius Házépítő Szövetkezet Breuer Imre
24915/4 Markó utca 1/b[7] 1938 Balassi Bálint utca 4. Jánossy János Möller Károly
24916 Markó utca 3/a Balassi Bálint utca 7. Szendeffy Aladár Habicht Károly[8]
24923 Markó utca 3/b 1910 Falk Miksa utca 10.
24924 Markó utca 5. 1898 Falk Miksa utca 7. Strasser Ulrik Strasser Zoltán
24930 Markó utca 7. 1927 Constans Építő Rt., Bacher-Jäger-Vajkai Györgyi Dénes, Ernyei Béla
24931 Markó utca 9. 1929–30 Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomás[9][10] Györgyi Dénes, Enyedi Béla
24933 Markó utca 11. 1926–31 Honvéd utca 22–24. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Nyugdíjintézete Györgyi Dénes, Román Ernő
24939 Markó utca 13–17. 1923–25 Honvéd utca 21., Szemre utca 14. Magyar Pénzjegynyomda[11]
24940 Markó utca 19–25. 1913–15 Szalay utca 16., Nagy Ignác utca 6–8., Szemere utca 11–13. Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium[12][13] (ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság működik benne) Jablonszky Ferenc
24941 Markó utca 27. 1888–91 Nagy Ignác utca 1–11., Alkotmány utca 14., Bihari utca 2–10. Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium Törvényszéki épület, Thonet-udvar (ma a Fővárosi Törvényszék működik benne) Hauszmann Alajos, Jablonszky Ferenc
24942 Markó utca 29–31. 1875–76 Bihari János utca 7. Magyar Királyi Állami Főgimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium[14][15] Kolbenheyer Ferenc
24949 Markó utca 33. 1872–95 Bajcsy-Zsilinszky út 74.
Páros oldal
24957 Markó utca 2. (2014) Balassi Bálint utca 6–8., Stollár Béla utca 1. Olimpiai park, sportpálya
24958 Markó utca 4. 1926–27 Balassi Bálint utca 9–11. Armania Házépítő Rt. Katona János, Székely Dezső, Molnár Sándor[16]
24964 Markó utca 6. 1927 Falk Miksa utca 12. Reichart Ármin, Wahl Vilmos, Lord Weardale leánynevelő otthon Ligeti Pál, Székely Hugó, Enyedi Béla
24970 Markó utca 8. 1947 Falk Miksa utca 9. Alkotmányvédelmi Hivatal Hegedűs Béla, Szendrői Jenő
24970 Markó utca 10. 1836 Honvéd utca 26–30., Stollár Béla utca 7–9. Valero Antal Selyemgyár, Károly kaszárnya, Bankjegynyomda Hild József
24972 Honvéd tér 12? 14? Honvéd utca 23., Szemere utca 16.
24974 Markó utca 16. 1913–14 Stollár Béla utca 15., Szemere utca 15., Nagy Ignác utca 10. Igazságügyi Minisztérium Budapesti Központi Járásbíróság, Legfelsőbb Bíróság Fellner Sándor, Jablonszky Ferenc[17]
24976 Markó utca 18–20. 1883–84 Stollár Béla utca 17–19., Nagy Ignác utca 13–15. Budapest Székesfőváros, Fonó- és Szövőipari Középiskola Hauszmann Alajos
24978 Markó utca 22. 1889–90 Bihari János utca 9. Önkéntes Mentőegyesület Quittner Zsigmond
24979 Markó utca 24. 1889 Önkéntes Mentőegyesület, kocsiszín Quittner Zsigmond
24980 Markó utca 26. 1865 Bajcsy-Zsilinszky út 76 Ábeles Ármin Gerster Károly, Frey Lajos

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Homolka József: Budapest térképe házszámok jelölésével, 1896 (e6 térképszelvény)
  2. Déry, Attila. Belváros–Lipótváros V. kerület. Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 454. o. (2005. január 13.). ISBN 963 9535 36 2 [halott link] 123. oldal
  3. Ungváry Krisztián-Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában. (Hozzáférés: 2015. június 16.) Belső Elhárító Csoportfőnökség, 1977
  4. Ráday, Mihály, Mészáros György. Budapesti utcanevek A–Z. Budapest: Corvina Kiadó Kft., 669. o. (2013). ISBN 978 963 13 6182 7  Utalás a házra a 290. oldalon
  5. [http://www.xantuski.hu/udvozoljuk_honlapunkon Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium, 1055 Budapest, Markó u. 18-20.
  6. BGF KVIK Budapesti Gazdasági Főiskola
  7. Vízművek a Markó utca alatt. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  8. Szecessziós épületek. Szecessziós magazin. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  9. Villamos kapcsolóház és banképület. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  10. Villamos erőátviteli csomópontok. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  11. A Pénzjegynyomda. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  12. A lipótvárosi zsinagóga pályaterve 1899. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  13. Budapest műemlék középületei. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  14. Carelli Gábor az iskolájában FORTEPAN
  15. BGF KVIK épülete Foursquare
  16. Art Deco a Markó utcában. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  17. Az Igazságügyi Palota története. (Hozzáférés: 2015. június 15.)