Markó utca
| Markó utca | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest V. kerülete (Magyarország) |
| Névadó | Markó Károly, id. |
| Irányítószám | 1055 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Markó utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Markó utca témájú médiaállományokat. | |
A Markó utca a budapesti Lipótváros területén fekszik, a Duna-partot a Bajcsy-Zsilinszky úttal köti össze, jelentős hivatali épületeknek ad helyet. Ezen kívül több oktatási intézmény épülete található az utcában. Az utca id. Markó Károly nevét viseli.
Története[szerkesztés]
A paleolitikumban a Duna szabadon építette mellékágait a pesti síkságon. Feltétezhető, hogy a Markó utca jelenlegi helye is sziget volt valamikor.
A középkorban apró települések voltak ezen a területen, az egyiknek neve: Jenő. Pest városa és e falvak között megműveletlen területek helyezkedtek el.
A török kiűzése után utak és árvízvédelmi létesítmények épültek a közelben. A II. József által építtetett Újépület azért került az utca jelenlegi helyétől délre, mert használaton kívüli területként jó lehetőséget nyújtott a katonai gyakorlatok számára.
A telkek felosztása csak a 19. században történt meg, ekkor jelentek meg házak az Újépülettől délre. Pest és Buda egyesítése idején a telekrendezés kiterjedt a jelenlegi Szent István körút vonaláig, sőt azon túlra is. 1879-től magyar neve volt az utcáknak, de házak még nem álltak ott, csak üres telkek és kerítések. A házszámozás azonban már ebben az időben megtörtént.
A század utolsó felében csak a mai Alkotmány utcától délre álltak házak, északon viszont gyárak álltak: a Valero selyemgyár, a József és a Hagenmacher gőzmalom. Kezdetben kizárólag a Terézváros felőli oldalon volt értelme házakat emelni (az utca végén a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 1865-ben, illetve 1870-ben).
Vasúti iparvágány kettő is volt. Az egyik északról a mai Szemere utca vonala mentén haladt, és a Markó utcánál ért véget (Vizafogó vasútvonal: 1896-ban még megvolt).[1] Ennek szolgálta ki a Hagenmacher malmot és az Első Pesti Hengermalmot (az utca két oldalán). A másik iparvágány a Pesti indóház sínjeiről vált le, kiszolgálva a Cukorgyárat és a József Hengermalmot (itt áll jelenleg a Honvédelmi Minisztérium).
A Lipótvátos lelkes polgárai, köztük Falk Miksa ösztönzésére indult meg a terület beépítése. Ehhez lendületet adott az Országház tervezése, majd felépítése, ugyanakkor jelentősen megváltoztatta a településszerkezetet (például kettévágta a Nádor utcát).
Az utca beépítése[szerkesztés]
A Markó utca középső része épült be legkésőbben; a Valero selyemgyár épp azért épült oda, mert ott voltak olcsóak a telkek és könnyen megoldható volt az áruszállítás. Máskülönben az egész utca beépítetlen volt. Ha végigkísérjük a keresztutcák elnevezésének időpontját, végig követhetjük ezt a folyamatot.
- Bajcsy-Zsilinszky út 1700 körül Waitzner Strasse (az első lakóház a mai Nyugati tér sarkán épült)
- Bihari János utca: 1874 Sólyom utca
- Nagy Ignác utca: 1830 Koháry Gasse
- Szemere utca: 1872 Szemere Gasse
- Honvéd utca: 1874
- Falk Miksa utca: 1854 Neuer Strassen Damm (a gát a Dunától védte a beljebb fekvő területeket), 1874 Pannónia utca
- Balassi Bálint utca: 1911 Személynök utca
- Széchenyi rakpart (id. Antall József rakpart): XIX. század: Obere Donau Zeile (Felső Duna sor), 1874 Rudolf rakpart
Az utca kiért a Duna-partra, ezt azonban feltöltötték (leszűkítették a folyómedret). Az Országház építése idején a Parlament déli oldaláról a mai Balassi Bálint utca végére költöztették át a vízműveket.
A Valero selyemgyár 1840-ben létesült. Ezt az épületet 1896-ban kibővítették egészen a Falk Miksa utcáig (ez viselné valójában a Markó utca 8. számot), s egységes egészt képeztek. Ez a rész Budapest ostroma áldozatává vált, 1944–45-ben lebontották. Helyére modern épület került 1950-ben, amelyet megtoldottak egy jellegtelen épülettel (ez volna a Markó utca 10.).[2] Minthogy az épületegyüttes az államhatalmi ágak kezébe került,[3] ismét egységes egésszé képezték ki (nyugati része 2020-ig az Alkotmányvédelmi Hivatal, keleti része; a műemléképület, egy időben a Kormányőrség laktanyája volt).
A Markó utcának a Honvéd térre eső része csaknem mindig beépítetlen volt. Itt is állt egy épület, amely Budapest ostroma alatt megsemmisült; ma játszótér.[4]
A Markó utcától délre eső egyik háztömböt a lipótvárosi zsidóság részére európai léptékű zsinagóga építése céljából jelölték ki. Az elkészült tervek nem valósultak meg, ezen a helyen igen hamar a Központi Bíróság épülete készült el.
Mielőtt egyetlen lakóház épült volna, kormányzati épületek és két iskola is állt a Markó utcában: az egyik ma egy két tannyelvű gimnázium[5] és egy másik, amely jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem[6] része.
Az utca épületei táblázatosan[szerkesztés]
| Hrsz. | Utca | Házszám | Építés | Sarokház | Építtető | Tervező |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 24915/3 | Markó utca | 1/a | 1937–1938 | Széchenyi rakpart 13. | Fluvius Házépítő Szövetkezet | Breuer Imre |
| 24915/4 | Markó utca | 1/b[7] | 1938 | Balassi Bálint utca 4. | Jánossy János | Möller Károly |
| 24916 | Markó utca | 3/a | 1910 | Balassi Bálint utca 7. | Strauss Sándor | Böhm Henrik |
| 24923 | Markó utca | 3/b | 1910 | Falk Miksa utca 10. | Szendeffy Aladár és Dezső | Habicht Károly |
| 24924 | Markó utca | 5. | 1898 | Falk Miksa utca 7. | Strasser Ulrik | Strasser Zoltán |
| 24930 | Markó utca | 7. | 1927 | Constans Építő Rt., Bacher-Jäger-Vajkai | Györgyi Dénes, Ernyei Béla | |
| 24931 | Markó utca | 9. | 1929–1930 | Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomás (ma: MI9 irodaház)[8][9] | Györgyi Dénes, Enyedi Béla | |
| 24933 | Markó utca | 11. | 1926–1931 | Honvéd utca 22–24. | Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Nyugdíjintézete | Györgyi Dénes, Román Ernő |
| 24939 | Markó utca | 13–17. | 1923–1925 | Honvéd utca 21., Szemre utca 14. | Magyar Pénzjegynyomda[10] | |
| 24940 | Markó utca | 19–25. | 1913–1915 | Szalay utca 16., Nagy Ignác utca 6–8., Szemere utca 11–13. | Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium[11][12] (ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság működik benne) | Jablonszky Ferenc |
| 24941 | Markó utca | 27. | 1888–1891 | Nagy Ignác utca 1–11., Alkotmány utca 14., Bihari utca 2–10. | Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium Törvényszéki épület, Thonet-udvar (ma a Fővárosi Törvényszék működik benne) | Hauszmann Alajos, Jablonszky Ferenc |
| 24942 | Markó utca | 29–31. | 1875–1876 | Bihari János utca 7. | Magyar Királyi Állami Főgimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium[13] (ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara)[14] | Kolbenheyer Ferenc |
| 24949 | Markó utca | 33. | 1872–1895 | Bajcsy-Zsilinszky út 74. | ||
| Páros oldal | ||||||
| 24957 | Markó utca | 2.
(tér) |
2014 | Balassi Bálint utca 6–8., Stollár Béla utca 1. | Olimpiai park, sportpálya | |
| 24958 | Markó utca | 4. | 1926–1927 | Balassi Bálint utca 9–11. | Armania Házépítő Rt. | Katona János, Székely Dezső, Molnár Sándor[15] |
| 24964 | Markó utca | 6. | 1927 | Falk Miksa utca 12. | Reichart Ármin, Wahl Vilmos, Lord Weardale leánynevelő otthon | Ligeti Pál, Székely Hugó, Enyedi Béla |
| 24970 | Markó utca | 8. | 1947 | Falk Miksa utca 9. | Alkotmányvédelmi Hivatal | Hegedűs Béla, Szendrői Jenő |
| 24970 | Markó utca | 10. | 1836 | Honvéd utca 26–30., Stollár Béla utca 7–9. | Valero Antal Selyemgyár, Károly kaszárnya, Bankjegynyomda | Hild József |
| 24972 | Honvéd tér | 12? 14? | Honvéd utca 23., Szemere utca 16. | |||
| 24974 | Markó utca | 16. | 1913–1914 | Stollár Béla utca 15., Szemere utca 15., Nagy Ignác utca 10. | Igazságügyi Minisztérium Budapesti Központi Járásbíróság, Legfelsőbb Bíróság palotája (ma: Legfelsőbb Ügyészség és a Kúria épülete) | Fellner Sándor, Jablonszky Ferenc[16] |
| 24976 | Markó utca | 18–20. | 1883–1884 | Stollár Béla utca 17–19., Nagy Ignác utca 13–15. | Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola; Budapest Székesfőváros, Fonó- és Szövőipari Középiskola (ma: Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium) | Hauszmann Alajos |
| 24978 | Markó utca | 22. | 1889–1890 | Bihari János utca 9. | Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (ma: Országos Mentőszolgálat és Kresz Géza Mentőmúzeum) |
Quittner Zsigmond |
| 24979 | Markó utca | 24. | 1889 | Önkéntes Mentőegyesület, kocsiszín (ma: Központi Mentőállomás) | Quittner Zsigmond | |
| 24980 | Markó utca | 26. | 1865 | Bajcsy-Zsilinszky út 76 | Ábeles Ármin | Gerster Károly, Frey Lajos |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Homolka József: Budapest térképe házszámok jelölésével, 1896 (e6 térképszelvény)
- ↑ Déry, Attila. Belváros–Lipótváros V. kerület. Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 454. o. (2005. április 25.). ISBN 963 9535 36 2[halott link] 123. oldal
- ↑ Ungváry Krisztián-Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 16.) Belső Elhárító Csoportfőnökség, 1977
- ↑ Ráday, Mihály, Mészáros György. Budapesti utcanevek A–Z. Budapest: Corvina Kiadó Kft., 669. o. (2013). ISBN 978 963 13 6182 7 Utalás a házra a 290. oldalon
- ↑ [http://www.xantuski.hu/udvozoljuk_honlapunkon Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium, 1055 Budapest, Markó u. 18-20.
- ↑ BGF KVIK Archiválva 2013. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapesti Gazdasági Főiskola
- ↑ Vízművek a Markó utca alatt. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Villamos kapcsolóház és banképület. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Villamos erőátviteli csomópontok. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ A Pénzjegynyomda. [2019. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ A lipótvárosi zsinagóga pályaterve 1899. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Budapest műemlék középületei. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Carelli Gábor az iskolájában FORTEPAN
- ↑ BGF KVIK épülete Foursquare
- ↑ Art Deco a Markó utcában. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Az Igazságügyi Palota története. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
