Agárdy Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Agárdy Gábor
Գաբրիել Արկալիյան
Agárdy Gábor 1974-ben
Agárdy Gábor 1974-ben
Életrajzi adatok
Születési név Arklián Gábor
Született 1922. augusztus 2.[1][2][3]
Szeged[1]
Elhunyt 2006. január 19. (83 évesen)[2][3]
Budapest[1]
Sírhely Farkasréti temető
Származás örmény
Házastársa Rácz Boriska
Pályafutása
Aktív évek 19372005
Híres szerepei Liliom
Molnár Ferenc: Liliom
Tódorka Szilárd
Csiky Gergely:A nagymama
További díjak

Agárdy Gábor
Գաբրիել Արկալիյան az IMDb-n

PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Agárdy Gábor
Գաբրիել Արկալիյան
témájú médiaállományokat.
Agárdy Gábor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (R. Törley Mária alkotása)
Agárdy Gábor emléktáblája egykori lakhelyén, a Budapest, Király u. 82. sz. alatt

Agárdy Gábor (született Arklián, örményül: Գաբրիել Արկալիյան Gabriel Arkaliján[4][5]) (Szeged, 1922. augusztus 2.[6][7]Budapest, 2006. január 19.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Ikon- és portréfestő.

Életpályája[szerkesztés]

Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is.[8] Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006 januárjában, 83 éves korában érte a halál.

Magánélete[szerkesztés]

Rácz Borival, a Magyar Állami Operaház ünnepelt balerinájával 1956-ban kötöttek házasságot. Agárdy ikonok mellett színészportrékat is festett.[9]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1949-: színész - 193; rendező - 2. Ugyanitt százharminckilenc színházi fotón is látható.[10]

Rendezései[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Én és a nagyapám (1954) – tanító
  • Kati és a vadmacska (1955)
  • Éjfélkor (1957)
  • Csempészek (1958) – Mihály
  • Razzia (1958)
  • Égi madár (1958) – az apa
  • Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Csiszér
  • Álmatlan évek (1959) – Tóth
  • Pár lépés a határ (1959) – Fábián pap
  • Kálvária (1960) – Kovács Feri, Gizi férje
  • Virrad (1960) – Bártfai igazgató
  • Hosszú az út hazáig (1960)
  • Amíg holnap lesz (1961) – Erős Gábor
  • Puskák és galambok (1961)
  • Délibáb minden mennyiségben (1962) – Angyal András / Antal Bandi
  • Mici néni két élete (1962)
  • Germinal (1963)
  • Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Környei Gábor párttitkár
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964) – Gyuszi bácsi
  • Másfél millió (1964) – Kálmán
  • Szegénylegények (1965)
  • A tizedes meg a többiek (1965) – Leventeparancsnok
  • Egy magyar nábob (1966) – Kutyafalvy András
  • Kárpáthy Zoltán (1966) – Kutyafalvy András
  • Édes és keserű (1966)
  • Egy szerelem három éjszakája (1967)
  • Egri csillagok I-II. (1968) – Sárközy
  • A varázsló (1969) – Balogh apuka
  • Ismeri a szandi mandit? (1969) – cukrász
  • Szemtől szemben (1970) – Fóris János
  • Kakuk Marci (1973) – erdész
  • Csínom Palkó (1973)
  • Lúdas Matyi (1976) – Az ispán hangja
  • Vőlegény (1982) – Csuszik Zsiga
  • Retúr (1996) – Károlyi
  • Az utolsó blues (2001) – Zsül
  • A gyertyák csonkig égnek (2005)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Májusi körhinta (1962)
  • Az üvegcipő (1963)
  • Ezer év (1963)
  • Május (1963)
  • Menazséria (1964)
  • Kocsonya Mihály házassága (1965)
  • A helység kalapácsa (1965) – Csepű Palkó
  • Két nő közt (1966)
  • Jaguár (1967) – Mazurka
  • Súlyfürdő (1968)
  • Egy óra múlva itt vagyok (1971) – Tyurin
  • Villa a Lidón (1971) – Smith
  • Sólyom a sasfészekben 1-4. (1973)
  • A dunai hajós 1-2. (1974) – Dragos Károly
  • Uraim, beszéljenek! (1974)
  • Kérem a következőt! (1974-rajzfilmsorozat)
  • A peleskei nótárius (1975)
  • Micsoda idők voltak! (1975)
  • Második otthonunk: az SZTK (1977)
  • Robog az úthenger 1-6. (1977)
  • Bovári úr (1977) – Veres Pál
  • Az Isten is János (1977)
  • A bunker (1978) - Parry
  • Második otthonunk: a munkahely (1978)
  • Földünk és vidéke (1978)
  • Egy ház a Körúton (1979)
  • A siketfajd fészke (1980)
  • Mint oldott kéve 1-6. (1983)
  • Örökkön-örökké (1984)
  • Kérők (1986) – Baltafi / Hadházi
  • Égető Eszter (1989)
  • Frici, a vállalkozó szellem (1993) – Teszéri Ferenc báró
  • Ábel Amerikában (1998)
  • A titkos háború (2002)
  • Gáspár (2004)

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Az üdvösség forrása (1952)
  • Karácsonyi történet (1958)
  • A békafelügyelő (1961)
  • John Priestley: A nap hőse (1961)
  • Okirathamisítás (1961)
  • Bolondvásár (1962)
  • Robin Hood kalandjai (1962)
  • Baróti Géza: Szenzáció (1963)
  • A házasság története (1963)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1963)
  • Bikaviadal (1964)
  • Ismeri-e már a tejutat...? (1964)
  • Jeruzsálemről beszélek (1964)
  • Szép Galathea (1964)
  • Az akharnaibeliek (1965)
  • Zsilipek (1965)
  • Kabaré-keverék (1966)
  • Össznépi rádió - Budapest (1966)
  • A lőcsei fehér asszony (1967)
  • Korunk hőse (1971)
  • Tóbiás és a többi messiás (1971)
  • Gorkij: Ellenségek (1972)
  • Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
  • Jókai Mór: Kedves rokonok (1972)
  • Kiáltvány (1973)
  • Maugham: Zsákutca (1973)
  • Megnyomok egy gombot (1973)
  • Minden másképp van (1973)
  • Tenyérnyi ország a félsziget sarkán (1975)
  • A Mester és Margarita (1976)
  • Plautus: A ládika (1976)
  • Romantika pedig nincs (1976)
  • Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
  • Móra: A aranykoporsó (1979)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Alice csodaországban
  • Az özvegy avagy egy kis retus (1982)
  • Hazalátogató (1983)
  • Lenn a kútban (1983)
  • Tabarin: Csendestársak (1983)
  • Egy hibbant vénember naplója (1989)
  • Munkagödör (1989)


  • Emlékezete

2010-ben avatták fel emléktábláját egykori lakóházának falán, a VI. kerületi Király utca 82. szám alatt.[11]
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a Nemzet Színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Armenia. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
  5. Vezetékneve egyes forrásokban: Agárdi
  6. Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 8.
  7. Kilencven éve született Agárdy Gábor. Fidelio.hu, 2012. augusztus 2. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
  8. Németh Andrea: ELŐTERJESZTÉS – a Képviselő-testület 2010. május 27-i ülésére (pdf). terezvaros.hu, 2010. május 13. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  9. Taps színészmagazin 1988. május - Színművész ecsettel (Agárdy Gábor színészportréi)
  10. 2011. július 16-i lekérdezés
  11. Németh Andrea: ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testület 2010. május 27-i ülésére (pdf). terezvaros.hu, 2010. május 13. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]