Helvey Laura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Helvey Laura
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában
Életrajzi adatok
Született 1852. december 10.
Arad
Elhunyt 1931. február 2. (78 évesen)
Budapest
Házastársa Urváry Lajos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helvey Laura témájú médiaállományokat.
Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben

Urváry Lajosné Helvey Laura (Arad, 1852. december 10.Budapest, 1931. február 2.) drámai színésznő.

Élete[szerkesztés]

Helvey Laura 1852. december 10-én született Aradon, ahol apja Helvey (1845-ig Schweitzer)[1] Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, 1867-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál tanítványa lett, melynek elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. 1870. április 1-én lépett először az ország első színpadára, Ernest Legouvé Rang és szerelem c. színművében. 1885. június 29-én feleségül ment Urváry Lajoshoz, a Pesti Napló felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után elhunyt.

Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb. A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta. A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikon következőket írja róla: "A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom."

1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. április 1-én a Kiskirályok c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltött a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. 1914-ben vonult vissza, Budapesten, 1931. február 2-án, 79 évesen érte a halál.

Főbb szerepei[szerkesztés]

  • Cordélia (Shakespeare: Lear király)
  • Céliméne (Molière: A mizantróp)
  • Dóra (Sardou)
  • Elza (Csiky G.: A proletárok)
  • Fedora (Sardou)
  • Athénais (Georges Ohnet: A vasgyáros)
  • Smithné (ifj. Dumas: Francillon)
  • Pepa (Pailleron: Az egér)
  • Lindené (Ibsen: Nóra)
  • Langeacné (Wolff: A titok)
  • Lady Markby (Wilde: Az eszményi férj)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 17783/1845. Forrás: Századunk névváltoztatásai 102. oldal 28. sor

Források és irodalom[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helvey Laura témájú médiaállományokat.