Csernus Mariann (színművész)

Csernus Mariann
Életrajzi adatok
Született	1928. október 30. (93 éves) Budapest
Házastársa	1. Joó László 2. Somlyó György
Gyermekei	Joó Katalin színművész (1951–1988)
Pályafutása
Aktív évek	1948–
Híres szerepei	Melinda Katona József: Bánk bán
Díjai
Kossuth-díj	2010
Jászai Mari-díj	1970
Érdemes művész	1975
További díjak	A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
Csernus Mariann IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat.

Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Életpályája

Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évében az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, és így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.

1962-ig főszerepeket játszott, de miután – hosszas tortúra után – végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem bocsátották el a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását” született meg a „második számú” nagyszabású terv, önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (melynek során a teljes mű elhangzik és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház Örökös Tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.

Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal, vagy Gordon Craiggel (wd).

Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I–II-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.

Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, leányom? című könyvét. Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt.

A budai Széher út lakója.

Színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 136, rendezőként 2, fordítóként 1.

Katona József: Bánk bán....Melinda Osborne: Dühöngő ifjúság....Alison Shakespeare – Bertolt Brecht: Coriolanus....Valeria Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó....Emerenc Molnár Ferenc: Olympia....Lina Sultz S.: Barátaim! Kannibálok!....Mámi Shaffer: Lettice és Lotte....Miss Charlotte Schoen Kopit: Jaj, apu...Madame Rosaliquette Jean Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete....Az anyakirálynő Niklas Radström: Búcsúkvartett....Helga, második hegedű Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Mirigy Örkény István: Drága Gizám! (A Macskajáték alapján) Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek....Nini, öreg dajka Háy János: Házasságon innen, házasságon túl....Öreg néni, Marika néni

Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara....Nonnie néni Martin McDonagh: A kripli....Mámi Örkény István: Macskajáték....Giza Gogol: Az orr....Nasztacia Petrovna Jean Racine: Phaedra....Oinone, Phaedra dajkája és bizalmasa Szabó Magda: Régimódi történet....Bányai Rákhel Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember....A szőnyegkereskedő felesége Sławomir Mrożek: Tangó....Eugénia Kálmán Imre: A montmartrei-i ibolya....Páholyosnő Csiky Gergely: A nagymama....Galambosné Pap Károly: Szent színpad....Giza Molière: Tudós nők....Beliza Shakespeare: Szentivánéji álom....Heléna Tolsztoj: Élő holttest....Mása

Jelenleg játszott szerepei

^{Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2018. március 17., 14:04 (CET)}

A Pesti Magyar Színházban:

• Károlyi Gáspár: Vizsolyi Bibliája (önálló est)
• Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI, PROLÓG

Önálló estjei

• Születésnapi óda (1962)
• Költőnk és kora (1966)
• Ditirambus a nőkhöz (1969)
• Psyché (1972)
• Asszonyok mondókái (1976)
• Jászai Mari: Életem (1979)
• Vizsolyi Biblia (1982)
• Megtört asszony (1986)
• Változások (1986)

Rendezései

• Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia

Könyvei

• Eszterlánc (Budapest, Magvető Kiadó, 1985 ISBN 963-14-0694-6)
• Ki voltál, leányom? (Budapest, Argumentum Kiadó, 1993 ISBN 963-7719-53-9)
• Csillagszóró (Budapest, Neoprológus Kiadó, 2002 ISBN 963-7932-45-3)

Fordítása

• Liv Ulmann: Változások

Filmjei

Játékfilmek

• Ami megérthetlen (1954)
• Játék a szerelemmel (1959)
• Megszállottak (1962)
• Germinal (1963)
• Elveszett paradicsom (1962)
• Hattyúdal (1963)
• Már nem olyan időket élünk (1964)
• A gyertyák csonkig égnek (2006)

Tévéfilmek

• Honfoglalás 1–2. (1962)
• Ágis tragédiája (1971)
• Holló a hollónak (1972)
• Fent a Spitzbergáknál (1978)
• Kiválasztottak (1981)
• Nenõ (2006)

Díjai

• Farkas–Ratkó-díj (1969)
• Jászai Mari-díj (1970)
• Érdemes művész (1975)
• A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
• Sík Ferenc-emlékgyűrű (1999)
• Ivánka Csaba-díj (2001)
• Főnix díj (2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
• Szendrő József-díj (2009)
• Kossuth-díj (2010)
• Agárdy-emléklánc (2018)
• Arany Medál Életműdíj (2018)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• A Magyar Színház társulatában: Csernus Mariann
• Boros Mariann: Ilyen volt, ilyen lett: Csernus Mariann, 2011. októbar 30.
• Tóth Berta: Behálózta az országot - Csernus Mariannt köszöntjük, szinhaz.hu 2011. október 30.
• Sztankay Ádám: Sosem bírtam a hazugságot Csernus Mariann bolond időkről; 168óra 2005. szeptember 27.
• Szenkovits Péter: Nem egy, hanem több nyelv a világ; Népszava 2012. augusztus 25.
• Művészeti díjakat adott át a kulturális miniszter, magyarorszag.hu 2006. március 17.

További információk

• Csernus Mariann a PORT.hu-n (magyarul)
• Csernus Mariann az Internet Movie Database oldalain
• HMDB
• Weöres Sándor: Dob és tánc - előadja Csernus Mariann (video), 2010 április 4.
• Magánbeszélgetés, Vendég: Csernus Mariann - Juszt László (video); Magyar Televízió 2008. május 3.