Csernus Mariann (színművész)
Csernus Mariann | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1928. október 30. (93 éves) Budapest |
Házastársa |
1. Joó László 2. Somlyó György |
Gyermekei | Joó Katalin színművész (1951–1988) |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1948– |
Híres szerepei |
Melinda Katona József: Bánk bán |
Díjai | |
Kossuth-díj | 2010 |
Jászai Mari-díj | 1970 |
Érdemes művész | 1975 |
További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) |
Csernus Mariann IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat. |

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.
Életpályája[szerkesztés]
Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évében az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, és így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.
1962-ig főszerepeket játszott, de miután – hosszas tortúra után – végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem bocsátották el a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását” született meg a „második számú” nagyszabású terv, önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (melynek során a teljes mű elhangzik és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.
Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal, vagy Gordon Craiggel (wd).
Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I–II-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.
Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, leányom? című könyvét. Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt.
Színpadi szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 136, rendezőként 2, fordítóként 1.[m 1][2]
|
|
Jelenleg játszott szerepei[szerkesztés]
Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2018. március 17., 14:04 (CET)
A Pesti Magyar Színházban:
- Károlyi Gáspár: Vizsolyi Bibliája (önálló est)
- Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI, PROLÓG
Önálló estjei[szerkesztés]
- Születésnapi óda (1962)
- Költőnk és kora (1966)
- Ditirambus a nőkhöz (1969)
- Psyché (1972)
- Asszonyok mondókái (1976)
- Jászai Mari: Életem (1979)
- Vizsolyi Biblia (1982)
- Megtört asszony (1986)
- Változások (1986)
Rendezései[szerkesztés]
- Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia
Könyvei[szerkesztés]
- Eszterlánc (Budapest, Magvető Kiadó, 1985 ISBN 963-14-0694-6)
- Ki voltál, leányom? (Budapest, Argumentum Kiadó, 1993 ISBN 963-7719-53-9)
- Csillagszóró (Budapest, Neoprológus Kiadó, 2002 ISBN 963-7932-45-3)
Fordítása[szerkesztés]
- Liv Ulmann: Változások
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
- Ami megérthetlen (1954)
- Játék a szerelemmel (1959)
- Megszállottak (1962)
- Germinal (1963)
- Elveszett paradicsom (1962)
- Hattyúdal (1963)
- Már nem olyan időket élünk (1964)
- A gyertyák csonkig égnek (2006)
Tévéfilmek[szerkesztés]
- Honfoglalás 1–2. (1962)
- Ágis tragédiája (1971)
- Holló a hollónak (1972)
- Fent a Spitzbergáknál (1978)
- Kiválasztottak (1981)
- Nenõ (2006)
Díjai[szerkesztés]
- Farkas–Ratkó-díj (1969)
- Jászai Mari-díj (1970)
- Érdemes művész (1975)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- Sík Ferenc-emlékgyűrű (1999)
- Ivánka Csaba-díj (2001)
- Főnix díj (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
- Szendrő József-díj (2009)
- Kossuth-díj (2010)
- Agárdy-emléklánc (2018)[3]
- Arany Medál Életműdíj (2018)[4]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ 2016. február 9-i lekérdezés
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BorsOnline: Már csak öt szál cigit szív a 90 éves Csernus Mariann. www.borsonline.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Színházi adattár: Előadások adatbázisa
- ↑ 2018: Csernus Mariann kapta az Agárdy-láncot, pestimagyarszinhaz.hu 2018. augusztus 21.
- ↑ Csernus Mariann, Ónodi Eszter és Rudolf Péter is Arany Medál-díjas (magyar nyelven). Színház.org, 2018. december 5. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A Magyar Színház társulatában: Csernus Mariann
- Boros Mariann: Ilyen volt, ilyen lett: Csernus Mariann, 2011. októbar 30.
- Tóth Berta: Behálózta az országot - Csernus Mariannt köszöntjük, szinhaz.hu 2011. október 30.
- Sztankay Ádám: Sosem bírtam a hazugságot[halott link] Csernus Mariann bolond időkről; 168óra 2005. szeptember 27.
- Szenkovits Péter: Nem egy, hanem több nyelv a világ Archiválva 2012. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben; Népszava 2012. augusztus 25.
- Művészeti díjakat adott át a kulturális miniszter, magyarorszag.hu 2006. március 17.
További információk[szerkesztés]
- Csernus Mariann a PORT.hu-n (magyarul)
- Csernus Mariann az Internet Movie Database oldalain
- HMDB
- Weöres Sándor: Dob és tánc - előadja Csernus Mariann (video), 2010 április 4.
- Magánbeszélgetés, Vendég: Csernus Mariann - Juszt László (video); Magyar Televízió 2008. május 3.
|