Csernus Mariann (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Csernus Mariann (egyértelműsítő lap).
Csernus Mariann
Csernus Mariann fortepan 138101.jpg
Életrajzi adatok
Született 1928. október 30. (92 éves)
Budapest
Házastársa 1. Joó László (1918–2012) színművész
2. Somlyó György
Gyermekei Joó Katalin színművész (1951–1988)
Pályafutása
Aktív évek 1948–
Híres szerepei Melinda
Katona József: Bánk bán
Díjai
Kossuth-díj2010
Jászai Mari-díj1970
Érdemes művész1975
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
Csernus Mariann IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat.

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Életpályája[szerkesztés]

Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évében az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, és így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.

1962-ig főszerepeket játszott, de miután – hosszas tortúra után – végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem bocsátották el a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását” született meg a „második számú” nagyszabású terv, önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (melynek során a teljes mű elhangzik és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház Örökös Tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.

Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal, vagy Gordon Craiggel (wd).

Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I–II-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.

Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, leányom? című könyvét. Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt.

A budai Széher út lakója.[1]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 136, rendezőként 2, fordítóként 1.[m 1][2]

  • Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara....Nonnie néni
  • Martin McDonagh: A kripli....Mámi
  • Örkény István: Macskajáték....Giza
  • Gogol: Az orr....Nasztacia Petrovna
  • Jean Racine: Phaedra....Oinone, Phaedra dajkája és bizalmasa
  • Szabó Magda: Régimódi történet....Bányai Rákhel
  • Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember....A szőnyegkereskedő felesége
  • Sławomir Mrożek: Tangó....Eugénia
  • Kálmán Imre: A montmartrei-i ibolya....Páholyosnő
  • Csiky Gergely: A nagymama....Galambosné
  • Pap Károly: Szent színpad....Giza
  • Molière: Tudós nők....Beliza
  • Shakespeare: Szentivánéji álom....Heléna
  • Tolsztoj: Élő holttest....Mása

Jelenleg játszott szerepei[szerkesztés]

Attention.pngAz utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2018. március 17., 14:04 (CET)

A Pesti Magyar Színházban:

  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Bibliája (önálló est)
  • Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI, PROLÓG

Önálló estjei[szerkesztés]

  • Születésnapi óda (1962)
  • Költőnk és kora (1966)
  • Ditirambus a nőkhöz (1969)
  • Psyché (1972)
  • Asszonyok mondókái (1976)
  • Jászai Mari: Életem (1979)
  • Vizsolyi Biblia (1982)
  • Megtört asszony (1986)
  • Változások (1986)

Rendezései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

Fordítása[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Ami megérthetlen (1954)
  • Játék a szerelemmel (1959)
  • Megszállottak (1962)
  • Germinal (1963)
  • Elveszett paradicsom (1962)
  • Hattyúdal (1963)
  • Már nem olyan időket élünk (1964)
  • A gyertyák csonkig égnek (2006)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Honfoglalás 1–2. (1962)
  • Ágis tragédiája (1971)
  • Holló a hollónak (1972)
  • Fent a Spitzbergáknál (1978)
  • Kiválasztottak (1981)
  • Nenõ (2006)

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ 2016. február 9-i lekérdezés

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ BorsOnline: Már csak öt szál cigit szív a 90 éves Csernus Mariann. www.borsonline.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. ↑ Színházi adattár: Előadások adatbázisa
  3. ↑ 2018: Csernus Mariann kapta az Agárdy-láncot, pestimagyarszinhaz.hu 2018. augusztus 21.
  4. ↑ Csernus Mariann, Ónodi Eszter és Rudolf Péter is Arany Medál-díjas (magyar nyelven). Színház.org, 2018. december 5. (Hozzáférés: 2018. december 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Nemzeti Színház örökös tagjai
Nemzeti szinhaz old.jpg
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csernus_Mariann_(színművész)&oldid=23476443”