Csernus Mariann (színművész)
| Csernus Mariann | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1928. október 30. (89 éves) Budapest |
| Házastársa |
1. Joó László (1918–2012) színművész 2. Somlyó György |
| Gyermekei | Joó Katalin színművész (1951–1988) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1948– |
| Híres szerepei |
Melinda Katona József: Bánk bán |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 2010 |
| Jászai Mari-díj | 1970 |
| Érdemes művész | 1975 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) |
| Csernus Mariann az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat. | |
Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évében (1948-ban) az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, és így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.
1962-ig főszerepeket játszott, de miután - hosszas tortúra után - végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem rúgták ki a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15.-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását” született meg a „második számú” nagyszabású terv, önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (mely során a teljes mű elhangzik és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház Örökös Tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.
Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal, vagy Gordon Craiggel (wd).
Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I-II-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.
Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, leányom? című könyvét. Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt.
Színpadi szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 136, rendezőként 2, fordítóként 1.[m 1][1]
|
|
Jelenleg játszott szerepei[szerkesztés]
Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2014. március 17., 14:04 (CET)
A Pesti Magyar Színházban:
- KÁROLYI GÁSPÁR VIZSOLYI BIBLIÁJA,
- Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia - PATIKÁRIUS, PROLÓG
Önálló estjei[szerkesztés]
- Születésnapi óda (1962)
- Költőnk és kora (1966)
- Ditirambus a nőkhöz (1969)
- Psyché (1972)
- Asszonyok mondókái (1976)
- Jászai Mari: Életem (1979)
- Vizsolyi Biblia (1982)
- Megtört asszony (1986)
- Változások (1986)
Rendezései[szerkesztés]
- Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia
Könyvei[szerkesztés]
- Eszterlánc (Budapest, Magvető Kiadó, 1985 ISBN 963-14-0694-6)
- Ki voltál lányom? (Budapest, Argumentum Kiadó, 1993 ISBN 963-7719-53-9)
- Csillagszóró (Budapest, Neoprológus Kiadó 2002 ISBN 963-7932-45-3)
Fordítása[szerkesztés]
- Liv Ulmann: Változások
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
- Ami megérthetlen (1954)
- Játék a szerelemmel (1959)
- Megszállottak (1962)
- Germinal (1963)
- Elveszett paradicsom (1962)
- Hattyúdal (1963)
- Már nem olyan időket élünk (1964)
- A gyertyák csonkig égnek (2006)
Tévéfilmek[szerkesztés]
- Honfoglalás 1-2. (1962)
- Ágis tragédiája (1971)
- Holló a hollónak (1972)
- Fent a Spitzbergáknál (1978)
- Kiválasztottak (1981)
- Nenõ (2006)
Díjai[szerkesztés]
- Farkas–Ratkó-díj (1969)
- Jászai Mari-díj (1970)
- Érdemes művész (1975)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- Sík Ferenc-emlékgyűrű (1999)
- Ivánka Csaba-díj (2001)
- Főnix díj (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
- Szendrő József-díj (2009)
- Kossuth-díj (2010)
- Agárdy-emléklánc (2018)[2]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ 2016. február 9-i lekérdezés
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Színházi adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
- ↑ 2018: Csernus Mariann kapta az Agárdy-láncot, pestimagyarszinhaz.hu 2018. augusztus 21.
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A Magyar Színház társulatában: Csernus Mariann
- Boros Mariann: Ilyen volt, ilyen lett: Csernus Mariann, 2011. októbar 30.
- Tóth Berta: Behálózta az országot - Csernus Mariannt köszöntjük, szinhaz.hu 2011. október 30.
- Sztankay Ádám: Sosem bírtam a hazugságot Csernus Mariann bolond időkről; 168óra 2005. szeptember 27.
- Szenkovits Péter: Nem egy, hanem több nyelv a világ; Népszava 2012. augusztus 25.
- Művészeti díjakat adott át a kulturális miniszter, magyarorszag.hu 2006. március 17.
További információk[szerkesztés]
- Csernus Mariann a PORT.hu-n (magyarul)
- Csernus Mariann az Internet Movie Database oldalain
- HMDB
- Weöres Sándor: Dob és tánc - előadja Csernus Mariann (video), 2010 április 4.
- Magánbeszélgetés, Vendég: Csernus Mariann - Juszt László (video); Magyar Televízió 2008. május 3.
|
