Ugrás a tartalomhoz

Csernus Mariann (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernus Mariann
Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele
Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele
Született1928. október 30.
Budapest
Elhunyt2026. július 1. vagy előtte (97 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
GyermekeiJoó Katalin színművész (1951–1988)
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1948–2022
Híres szerepeiMelinda
Katona József: Bánk bán
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
2010
Jászai Mari-díj
1970
Érdemes művész-díj
1975
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)

A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat.

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. – 2026. július 1. vagy előtte[1]) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Csernus Károly (1896–1966 után) magántisztviselő és Dlabács Mária Terézia (1902–1966) római katolikus vallású szülők gyermekeként született.[2] Három öccse, Zoltán, Róbert és Gusztáv elhagyták Magyarországot.[3] Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évben az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, s így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a annak stúdióját.

1962-ig főszerepeket játszott, de miután – hosszas tortúra után – végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkosügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem bocsátották el a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki.

Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását”, született meg a „második számú” nagyszabású terv, egy önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (melynek során a teljes mű elhangzik, és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt 2024-ig.[4]

2018-ban már Magyarország legidősebb aktív színpadi színészének számított.[5] 2022-ben, 93 éves korában a koronavírus-járvány miatti másfél éves kihagyás után is játszott Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabjában, amely 2019-ig már tizenegy éven keresztül sikerrel futott a Magyar Színházban.[6] 2022. november 2-án barátja, Navarrai Mészáros Márton újságíró felkérésére egykori, 2017-ig előadott legendás önálló előadását, a Vizsolyi Bibliát felújítva és módosítva, immáron Vizsolyi Biblia 2.0 címmel mutatta be a Bethlen Téri Színházban.[7][8] Bár 2023 májusában felröppent a hír, hogy a dunaújvárosi Bartók Színházbeli fellépésével búcsúzik a színpadtól,[9] később úgy nyilatkozott, hogy amíg fontosnak érzi magát, nem kíván visszavonulni. „Nekem úgy jó, hogy játszom!” fogalmazott.[10][11]

Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal vagy Gordon Craiggel (wd).

Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I–II.-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.

Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, lányom? című könyvét. A kötet 1996-ban német fordításban, Wer warst du, meine Tochter? címmel is megjelent.[12] Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt, akitől elvált.[13]

A budai Széher út lakója volt.[14] Szabadidejét még 94 évesen is a szövegmondásnak, sétálásnak áldozta (korábban úszott), lelkes rajongója volt az állatoknak és a növényeknek. 94. születésnapja kapcsán arról beszélt a Marie Claire magazinnak, hogy rendszeresen dohányzik − akkor már nyolcvan éve.[11][15][16] 2018-ban a Bethlen Téri Színház közönségszavazatai alapján az Arany Medál díj életműdíját vette át,[5] amit 2019-ben így ő adott tovább,[17] majd 2020-ban és 2022-ben vendégként is részt vett a ceremónián.[18]

Egy 2018-as nyilatkozata szerint korábban rendszeresen töltötte a nyarakat szalafői házában.[19] A puli kutyafajta nagy rajongója, 1959-től öt pulikutya gazdája volt.[20]

A Pesti Magyar Színházban
  • Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI, PROLÓG
  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia (önálló est)
Bethlen Téri Színház
  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia 2.0 (önálló est)
  • Születésnapi óda (1962)
  • Költőnk és kora (1966)
  • Ditirambus a nőkhöz (1969)
  • Psyché (1972)
  • Asszonyok mondókái (1976)
  • Jászai Mari: Életem (1979)
  • Vizsolyi Biblia (1982-2017)
  • Megtört asszony (1986)
  • Változások (1986)
  • Vizsolyi Biblia 2.0. (2022)
  • Honfoglalás 1–2. (1962)
  • Ágis tragédiája (1971)
  • Holló a hollónak (1972)
  • Fent a Spitzbergáknál (1978)
  • Kiválasztottak (1981)
  • Nenõ (2006)
    1. ↑ "Elhunyt Csernus Mariann". fidelio.hu. Hozzáférés: 2026. július 1.
    2. ↑ Szülei esketési bejegyzése a pesterzsébeti állami akv. 448/1927. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2025. október 17.)
    3. ↑ Kinga, Gáspár (2023. július 8.). "„Négyéves korom óta nem félek semmitől" – Csernus Mariann-nal beszélgettünk". egy.hu. Hozzáférés: 2025. március 2.
    4. ↑ "Színművészeink". Magyar Színház. Hozzáférés: 2024. december 31.
    5. 1 2 3 Babus Dóra: 10. Arany Medál díjátadó ünnepség, bethlenszinhaz.blogspot.com – 2018. december 6.
    6. ↑ Navarrai Mészáros Márton: „… másnap este már a színpadon állnék” – Interjú Csernus Mariann-nal. szinhaz.online – 2022. január 8.
    7. ↑ Anyanyelvápolók Szövetsége: Csernus Mariann és Bibliánk, anyanyelvapolo.hu – 2022. október 11.
    8. ↑ 94 évesen újra színpadra áll Csernus Mariann, az ország, szinhaz.online – 2022. október 11.
    9. ↑ Csernus Mariann Dunaújvárosban búcsúzik a színpadtól – MIKRO Fesztivál a Bartókban. szinhaz.online – 2023. május 24.,
    10. ↑ Csernus Mariann, Magyarország legidősebb aktív színésze: „Az idő múlása engem soha nem érdekelt”. szinhaz.online – 2023. június 11.
    11. 1 2 Z. Sz. Csernus Mariann: Az idő múlása engem soha nem érdekelt, borsonline.hu – 2023. június 11.
    12. 1 2 Goodreads Wer warst du, meine Tochter? Csernus, Mariann ISBN 3746675030 / ISBN 9783746675039, abebooks.com
    13. ↑ Csernus Mariann 90 éves: hetven éve van színpadon
    14. ↑ BorsOnline. "Már csak öt szál cigit szív a 90 éves Csernus Mariann". www.borsonline.hu. Hozzáférés: 2020. május 14.
    15. ↑ Színház.org, Criticai Lapok, Magyar Nemzet: „A hitelesség a legfontosabb” – Csernus Mariann 94 éves. szinhaz.online – 2022. október 30.
    16. ↑ Kempf Zita. „Nekem a színpad magától értetődő”. marieclaire.hu – 2022. december 2.
    17. ↑ Arany Medál díj 2019, criticailapok.hu – 2019.
    18. ↑ Arany Medál-díj
    19. ↑ "„Jól érzem magam a világban" – Csernus Mariann közelről". Magyar Kurír. Hozzáférés: 2025. március 2.
    20. ↑ Sándor, Lajos (2018. október 30.). "Csernus Mariann 90 éves: hetven éve van színpadon". ORIGO. Hozzáférés: 2025. március 2.
    21. ↑ Ki voltál, Lányom?, antikvarium.hu
    22. ↑ 2018: Csernus Mariann kapta az Agárdy-láncot, pestimagyarszinhaz.hu 2018. augusztus 21.

    További információk

    [szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]