Károlyi Gáspár
| Károlyi Gáspár | |
 | |
| Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön | |
| Élete | |
| Született | 1529 körül Nagykároly |
| Elhunyt | 1592. január 3. (63 évesen) Gönc |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | • Két könyv... • Károlyi-biblia (a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítása) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gáspár témájú médiaállományokat. | |
Károlyi Gáspár vagy másképp Károli Gáspár[1][2] (Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.[3]) református lelkipásztor, az Abaúji Református Egyházmegye (Tiszáninneni református egyházkerület) esperese, a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője (→ Károli-biblia).
Neve
[szerkesztés]A Károli név az általa készített bibliafordítás, a Károli-biblia kiadásainak impresszumaiban, és a róla elnevezett egyetem nevében is megjelenik.
Eredeti (szerb) neve Radicsics volt, de később a szülővárosáról, Nagykárolyról Carolinak avagy Caroliusnak írta a nevét.[4] Ezt a nevet ma Károlyinak magyarosítják.[4] Kiejtés szempontjából ez a helyes akkor is, ha az élő tradíciót követve "Károli"-nak írjuk,[2] de sokan, főleg protestánsok, „l” betűvel, „Károli”-nak is ejtik.[4]
Élete
[szerkesztés]Származása
[szerkesztés]A szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb származású családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.[5]
Tanulmányai
[szerkesztés]Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel).
Hegyalján
[szerkesztés]1562-ben a neves egri várkapitány, Dobó István öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később Gönc mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt.
1562-ben fejezte be a Két könyv.. című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása.
1563-ban gönci református lelkipásztor lett,[6] majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává.
1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek számára. Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadó unitáriusok ellen; köztük Egri Lukáccsal vitázott.[6]
1572-ben Gönc leégett templomának újjáépítését vezette.
1584-ben a Mágócsy urakhoz tartozó Tállyán lett fő lelkész; ahol 1587-ig maradt.[6] Ebben az időszakban kezdte meg a bibliafordítását is. Mágócsy Gáspár halála évében visszatért Göncre. 1592-ben ott is halt meg.
Magánélete
[szerkesztés]Háromszor nősült és több gyermeke született.[6] A második felesége és az ebből a házasságból születő gyermekeinek többsége az 1586-os pestisjárványban halt meg.[6]
Borszőlős területe volt Gönc és Tokaj határában is, borait kassai kereskedőkön keresztül árulta.[6]
A hegyaljai nagybirtokosokkal jó viszonyban volt, a segítségükkel készítette el a bibliafordítását is.[6]
Művei
[szerkesztés]Bibliafordítás
[szerkesztés]„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”
Károlyi Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, az ún. Károli-biblia, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült vele.
A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 57 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
Két könyv..
[szerkesztés]Fontos műve még a „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.
Emlékezete
[szerkesztés]
- Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.
- 1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.
- Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:
„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”
- A templom kertjében is áll egy Károlyi-szobor.
- Emlékét őrzi a református egyház által alapított és fenntartott budapesti Károli Gáspár Református Egyetem.
- Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.
- Nevét viseli az 547612 Károligáspár kisbolygó.[7]
Modern szövegkiadások
[szerkesztés]- Két könyv. Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul. Nyomtatá Mihal Töröc 1563; Egyetemi Ny., Bp., 1931 (Magyar irodalmi ritkaságok)
- Két könyv; sajtó alá rend., bev. Harsányi András; Evangélikus Leánygimnázium, Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok)
- Károli Gáspár válogatott munkái; összeáll., utószó Vargha Balázs; Magvető, Bp., 1958 (Magyar könyvtár)
- Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szabó András; Magvető, Bp., 1984 (Magyar hírmondó)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás
- ↑ a b Döntetlen: Károlyi vagy Károli?. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ Szinnyei adata
- ↑ a b c Biblia – Károly György Tamás. biblia.kgyt.eu. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
- ↑ P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 10.) „Valószínűleg szerb származású, nevében a Radicsics Radics fiát jelenti. A török elől menekülhettek szülei a délvidékről északra. Ő Nagykárolyban született 1530 körül.”
- ↑ a b c d e f g Károlyi Gáspár (1535k–1591) – RefWiki. refwiki.kre.hu. (Hozzáférés: 2024. február 21.)
- ↑ (2023. február 27.) WGSBN Bulletin 3, #3 (angol nyelven) (PDF) 3 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
Irodalom
[szerkesztés]- Bottyán János: Hitünk hősei
- Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
- Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
További információk
[szerkesztés]- Károlyi Gáspár a gönczi prédikátor, Magvető Kiadó, Budapest, 1984
- Péter Katalin: A Vizsolyi Biblia
- Szabó András: Károlyi Gáspár. In: Nemzeti Évfordulóink 2004 (Életrajza a Nemzeti Évfordulók Titkársága oldalán)[halott link]
- Életrajza
- Károli emlékezete
- A vizsolyi Biblia
- Károli szobra[halott link]
- Károlyi Gáspár: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul…
- Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár
- Az eredeti Károli Biblia (1590) újszövetségi könyveinek betűhű szövege és mai magyarra normalizált változata elérhető, kereshető, olvasható az Ómagyar Korpusz ban és a Párhuzamos Bibliaolvasó ban.
