Béres Ilona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Béres Ilona
(Ilona Béres)
Béres Ilona 1963-ban (Fortepan, 146877).jpg
Született 1942. június 4. (80 éves)[1][2]
Budapest XIX. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1964)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek 1962
Híres szerepei Tímea
Az aranyember
Alfonsine
A kőszívű ember fiai

A Wikimédia Commons tartalmaz Béres Ilona témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Béres Ilona (Budapest, 1942. június 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

A kispesti Wekerletelepen nőtt fel.[3] 1956–1960 között a KISZ Központi Művészegyüttesben volt színjátszó. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1964-ben Pártos Géza osztályában végzett. Osztálytársa volt többek között Halász Judit, Torday Teri, Szegedi Erika és Polónyi Gyöngyi.

1964–1966 között a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1966–67-re a Madách Színházhoz került.

1967–1969 között a Nemzeti Színház társulatában dolgozott, majd 15 évig a Vígszínház tagja volt 1969–1984 között.

1967-ben az Egy szerelem három éjszakája című film forgatásán (rendezte: Révész György) méltatlan helyzetbe hozták, amiért beperelte a Magyar Filmgyártó Vállalatot. Bár a pert megnyerte, 25 évig nem hívták filmszerepre.[4]

1984-ben ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahova Vámos László hívta. 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház tagja volt.[5]

2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

2014-től a Nemzeti Színházban és néhány darabban a József Attila Színházban is vendégszerepel.[6]

2014-ben elsők között választották be a nemzet művészei közé.

1995–1999 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt. 2000-ben a Magyar Országos Színészegyesület, a MASZK elnökévé választották, 2004-ig töltötte be a tisztséget. 2007–2010 között A Pro Solidaritas 2007, a Magyar Színház művészeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt.[7] Évekig a Pesti Magyar Színiakadémia (korábban Nemzeti Stúdió) tanára volt.[8]

Dekoratív megjelenésű, kifejező, mély orgánumú, szerepeit mindig alaposan kidolgozó művész, akit már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegettek.[9]

Magánélete[szerkesztés]

Első férjéhez a diplomaosztójának másnapján ment hozzá, akitől később a Bessenyei Ferenccel való kapcsolata miatt vált el.

Második férjével, Tamással 1973 óta tart házassága. Budapest II. kerületében élnek.[10][11]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Hangjáték[szerkesztés]

  • Sós György: A cipők éneke (1966)
  • Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
  • Dygat, Stanislaw: A Bodeni tó (1968)
  • Vörösmarty Mihály: A két szomszéd vár (1968)
  • Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
  • Jurandot, Jerzy: A kilencedik igaz (1969)
  • Lendvai György: A bálvány (1969)
  • Christie, Agatha: Gyilkolni könnyű (1970)
  • Jókai Mór: Nincsen ördög (1970)
  • Mese a buta nyúlról (1970)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Illatos levélkék (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Erle Stanley Gardner: A Bedford-gyémántok (1971)
  • Fodor Mária: Galambdúc (1971)
  • Kafka, Franz: A kastély (1971)
  • László Endre: "Te csak húzzad, Bihari!" (1971)
  • Ambrus Tibor: Középnap (1972)
  • Molère: Scapin furfangjai (1972)
  • Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
  • László Anna: Árhullámok (1973)
  • Arcképvázlat-Ludovico Ariostóról (1974)
  • Balzac: Éva lánya (1975)
  • Hegedűs géza: Istennők szerelme, avagy a kivétel is törvény (1975)
  • Malir, Jaroslav: A sorból az ötödik (1975)
  • Szakonyi Károly: Adáshiba (1975)
  • Török Tamás: Futballfantázia (1975)
  • Dékány Kálmán: Szent Bertalan éjszakája (1976)
  • Az ember hivattatása – misztérium (1976)
  • Horgas Béla: Álomvásár (1976)
  • „Kék, tavaszi fátyol” (1976)
  • Kohlhaase, Wolfgang: Kürtös érkezik (1976)
  • Csörsz István: A bolond kutya gazdája (1977)
  • Fortuna (1977)
  • Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
  • Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
  • Az udvari kalap (1977)
  • Scapin furfangjai (1978)
  • Beszélgetések Marcus Aureliusszal (1979)
  • Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
  • Görgey Gábor: Hosszú telefon (1979)
  • Ulla Ryum: A félbeszakadt előadás (1979)
  • Zoltán Péter: Nofretete (1979)
  • Gerhard Rentzsch: Évkönyv, avagy mese a kisvárosról (1980)
  • Lukianosz: Hetérák párbeszédei (1980)
  • Régi kövek beszélnek életről és halálról (1980)
  • Álom a vár alatt (1981)
  • Galsai Pongrác: Szamárfül a kaszásnak (1981)
  • Hegedűs Géza: Az ágyban szerzett erődítmény (1981)
  • Lounela, Pekka: A csúnya hercegnő (1981)
  • Zoltán Péter – A rombolás démona (1981)
  • Galsai Pongrác: Irodalmi fogadónap (1982)
  • Matteo Bandello: A pajzán griffmadár (1982)
  • Mecseki szimfónia (1982)
  • Védőszellemek (1982)
  • Arthur Schnitzler: Anatol (1983)
  • Kopányi György: Hazalátogató (1983)
  • Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
  • A csúnya hercegnő (1984)
  • Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
  • Franz Kafka: A kastély (1984)
  • Halat, sajtot Amszterdamból (1984)
  • Hans Kasper: Nász (1984)
  • Védőszellemek (1984)
  • Végh György: Éva (1984)
  • Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
  • Kaffka Margit: Hangyaboly (1985)
  • Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
  • Fenákel Judit: Nem jutunk ötről a hatra (1986)
  • Franz Fühmann: Árnyak (1986)
  • Heller: Valami történt (1986)
  • Koloratúra (1986)
  • Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
  • Vathy Zsuzsa: Szállodaház (1986)
  • Dorogi Zsigmond: A század könnyei (1987)
  • Németh László: Irgalom (1987)
  • Pesti nőrabló (1987)
  • Találkozás (1987)
  • Gábor Éva: Mackókuckó (1988)
  • Simai Mihály: Gépirónia (1988)
  • Stendhal: Armance (1988)
  • Szomory: Sába királynője (1988)
  • France: Az istenek szomjaznak (1989)
  • Most fizet nekem a hűség (1990)
  • Rejtő Jenő: Az őrszem (1991)
  • Versek éve 1991 (1992)
  • Hortácisz, Jeorjiosz: Nikolósz és Kaszándra (1993)
  • Vaszary János: Tengerparti viperák (1993)
  • Spiró György: Vak Béla király (1995)
  • Csehov: Sirály (1997) .... Polina
  • Lassing: Emilia Galotti (1999)
  • Kirakóshangjáték avagy: miért halunk meg hiába? (2000)
  • Száraz Miklós György: Atyamanó (2000)
  • Boldizsár Ildikó: A mindenek útja (2015) ... mesélő

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Portréfilmek[szerkesztés]

  • Szerkeszti a színész – Béres Ilona műsora (1983)
  • Mestersége színész – Béres Ilona (2005)
  • Kézjegy – Szilaj szabadság: Béres Ilona színművész portréja (2010)
  • Záróra – Béres Ilona (2011)
  • Hogy volt?! – Béres Ilona televíziós munkáiból (2011)
  • A nagyok – Béres Ilona (2016)
  • Béres Ilona történetei (2017)
  • XXI. század – Béres Ilona (2018)
  • Húzós – Béres Ilona (2021)
  • Ez itt a kérdés – Béres Ilona (2021)

Könyvek róla[szerkesztés]

Verslemezek[szerkesztés]

  • Mi még? (2018)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Česko-Slovenská filmová databáze, Ilona Béres, 347986
  3. Ez itt a kérdés portré – Béres Ilona, színművész (2021. december 12.)” (hu-HU nyelven).  
  4. Béres Ilona születésnapjára. www.szinhazkolonia.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  5. Béres Ilonát vérig sértették – azonnal felmondott Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Stop.hu, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2010. október 18.)
  6. A Nemzeti Színház portálja Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013. október 18.)
  7. Adatlapja a Magyar Színház honlapján. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  8. Színiakadémia, Pesti Magyar: Az iskola története – Pesti Magyar Színiakadémia. www.pmsza.hu. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  9. 60 éve született Béres Ilona. www.ma.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  10. Béres Ilona: Ha jó az előadás, azt érzed, hogy „eljött az Isten”. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  11. Ha jó az előadás, azt érzed, hogy „eljött az Isten”. www.budaipolgar.hu, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  12. Garou Garou, le passe-muraille / A faljáró (1951) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  13. Március 15-ei kitüntetések Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Galamus.hu, 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
  14. Tarlós István: Magyarország és Budapest biztonságosabb, mint sok nyugati ország és város Archiválva 2017. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarhirlap.hu, 2017.11.17)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]