Béres Ilona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Béres Ilona
Béres Ilona 1962-ben
Béres Ilona 1962-ben
Életrajzi adatok
Született 1942. június 4. (76 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1962
Híres szerepei Tímea
Az aranyember
Alfonsine
A kőszívű ember fiai
Díjai
Kossuth-díj2000
Jászai Mari-díj1973
Kiváló művész1996
Érdemes művész1983
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)

Béres Ilona weboldala
Béres Ilona az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Béres Ilona témájú médiaállományokat.

Béres Ilona (Budapest, 1942. június 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

1956–1960 között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Művészegyüttesben volt színjátszó. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, 1964-ben, Pártos Géza osztályában. Osztálytársa volt többek között Halász Judit, Torday Teri, Szegedi Erika és Polónyi Gyöngyi.

1964–1966 között a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1966–67-re a Madách Színházhoz került.

1967–1969 között a Nemzeti Színház társulatában dolgozott, majd 15 évig a Vígszínház tagja volt 1969–1984 között.

1967-ben az Egy szerelem három éjszakája című film forgatásán (rendezte: Révész György) méltatlan helyzetbe hozták, amiért beperelte a Magyar Filmgyártó Vállalatot. Bár a pert megnyerte, 25 évig nem hívták filmszerepre.[1]

1984-ben ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahova Vámos László hívta. 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház tagja volt.[2]

2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

2014-től a Nemzeti Színházban és néhány darabban a József Attila Színházban is vendégszerepel.[3]

2014-ben elsők között választották be a nemzet művészei közé.

1995–1999 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt. 2000-ben a Magyar Országos Színészegyesület, a MASZK elnökévé választották, 2004-ig töltötte be a tisztséget. 2007–2010 között A Pro Solidaritas 2007, a Magyar Színház művészeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt.[4] Évekig a Pesti Magyar Színiakadémia (korábban Nemzeti Stúdió) tanára volt.[5]

Dekoratív megjelenésű, kifejező, mély orgánumú, szerepeit mindig alaposan kidolgozó művész, akit már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegettek.[6]

Első férjéhez a diplomaosztójának másnapján ment hozzá, akitől később a Bessenyei Ferenccel való kapcsolata miatt vált el.

Második férjével, Tamással 1973 óta tart házassága.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Hangjáték[szerkesztés]

  • Hazalátogató (1983)
  • Csehov: Sirály (1997) .... Polina
  • Boldizsár Ildikó: A mindenek útja (2015) ... mesélő

Díjai[szerkesztés]

Portréfilmek[szerkesztés]

  • Szerkeszti a színész – Béres Ilona műsora (1983)
  • Mestersége színész – Béres Ilona (2005)
  • Kézjegy – Szilaj szabadság: Béres Ilona színművész portréja (2010)
  • Záróra – Béres Ilona (2011)
  • Hogy volt?! – Béres Ilona televíziós munkáiból (2011)
  • A nagyok – Béres Ilona (2016)
  • XXI. század – Béres Ilona (2018)

Verslemezek[szerkesztés]

  • Mi még? (2018)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Béres Ilona születésnapjára. www.szinhazkolonia.hu. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  2. Béres Ilonát vérig sértették - azonnal felmondott Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Stop.hu, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2013-10-18.)
  3. A Nemzeti Színház portálja Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013-10-18)
  4. Adatlapja a Magyar Színház honlapján. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  5. Színiakadémia, Pesti Magyar: Az iskola története - Pesti Magyar Színiakadémia. www.pmsza.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  6. 60 éve született Béres Ilona. www.ma.hu. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  7. Március 15-ei kitüntetések Galamus.hu, 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013-10-18.)
  8. Tarlós István: Magyarország és Budapest biztonságosabb, mint sok nyugati ország és város (magyarhirlap.hu, 2017.11.17)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]