Szigeti András (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szigeti András
Othello Gyulaházán Debrődyjeként 1966. Partnere: Törőcsik Mari mint Viola
Othello Gyulaházán Debrődyjeként 1966. Partnere: Törőcsik Mari mint Viola
Életrajzi adatok
Születési név Schwetz András
Született 1940. augusztus 31.
belga Liège
Elhunyt 1998. március 28. (57 évesen)
magyar Nyíregyháza
Sírhely Északi temető, Nyíregyháza
Rokonai Schwetz András (apa)
Kovács Ilona (anya)
Schwetz Éva (nővér)
Pályafutása
Aktív évek 19641998
Híres szerepei Debrődy
Othello Gyulaházán
Fiú
A nagy fény
Díjai
Jászai Mari-díj 1985

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Szigeti András, Schwetz András (Liège, 1940. augusztus 31.Nyíregyháza, 1998. március 28.) magyar színész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Örökös Tagja.

Életút[szerkesztés]

1940. augusztus 31-én született Liège-ben Schwetz András és Kovács Ilona fiaként. Nővére Schwetz Éva volt.[1] 1964-ben végzett a főiskolán. Az első szerződése Kecskemétre szólította. Három év után Békéscsaba következett. 1968-ban a Nemzeti Színház társulatához tartozott, egy-egy évig vendégként fellépett a Thália Színházban és Kaposváron is. Egy évtizedig fővárosi színész volt a Mikroszkóp Színpad majd a Radnóti Miklós Színház tagjaként. 1981-ben - Bozóky István invitálására - a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lesz. A nyíregyháziak először 1981. december 5-én láthatták a névadó Úri muri című darabjában. Partnerei voltak többek között: Bárány Frigyes, Gerbár Tibor, Holl István és Barbinek Péter. A színházat, vezető színészként közel két évtizedig szolgálta.

Köves József így vallott róla: „És játszott benne Schwetz (később Szigeti) András – névváltozását én jelentettem be a Magyar Ifjúságban. Ő gyerekkori haver volt, a Rottenbiller utca 5.-ben lakott, pár ház meg egy úttest választott el bennünket. Akkor még nagyon raccsolt, talán jobban, mint Farkasházy. De már ott is karizmatikus tehetségnek éreztük, közben halk szavú, csendes fiú volt. Szegénynek tragikus sors adatott, Nyíregyházán játszott (állítólag az ivásba menekült, magányos volt), és öngyilkos lett ’98-ban. Egyesek szerint reménykedett abban, hogy Léner Péter magával hozza Pestre a József Attilába – de nyilván nem emiatt vetett véget az életének.”[2]

Léner Péter pedig így jellemezte: „Nyíregyházi éveim alatt nagyon kedveltem Szigeti (Schwetz) Andrást, a különös embert és vallomásos színészt. Ő mindig egyes szám első személyben volt jelen a színpadon. A szerep, a játék volt az ő analízise. A titkait fedte fel nyilvánosan. Lehet ezt még színjátszásnak tekin­teni? Vagy épp ez a színjátszás? Amikor Nyíregyházáról a József Attila Színházba kerültem, nem szerződtettem le. Attól kezdve nem köszönt nekem. Pár év múlva öngyilkos lett, nyilván nem énmiattam. Azért mégis szégyellem magam, és fáj a mai napig.”[3]

Földi maradványait 1998. április 22-én Nyíregyházán helyezték örök nyugalomra. „A Móricz Zsigmond Színház örökös tagjának – Szigeti Andrásnak –, Nyíregyháza „színészkirályának” ím, bekövetkezett az „utolsó fellépése”. Az Északi temető új ravatalozójánál százak és százak vettek utolsó búcsút tőle, az embertől, aki soha senkinek sem tudott és nem is akart hazudni! A művésztől, aki nem ismerte a megalkuvást, és csak a tökéletességre törekvést fogadta el, mint egyetlen alternatívát. Kemény volt, mint a vídia – így védte mindenkor sebezhető és a szeretettől olyannyira nyitott szívét, lelkét. Kevesen tudták megközelíteni, mégis szerették. Deklarált különállása jelzés volt a világ felé: baj van a mai értékrenddel... Szigeti András temetése (lám-lám, az igazi művész még halálában is mire képes) még utoljára megteremtette a csodát! A megye, a város „régi” és „új” vezetői egymás mellett állva hajtottak fejet...”[4]

Szerepek[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 113.[Mj. 1]

Film[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

  • Az utolsó tánctanár (1975)
  • A feladat (1975)
  • Székács a köbön (1978)
  • Vereség (1984)
  • A varázsló álma (1984)
  • Temetés (1998)

Elismerései[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2010. szeptember 23.-i lekérdezés
  2. Az utolsó bemutató

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szigeti (Schwetz) András (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  2. Köves József: „Mi húz, mi húz a föld felé? A hülye nagy fejed!” – Kitört a botrány az Egressy Klub előadásán, 2017. október 26. (magyar nyelven). 168 Óra. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  3. Léner Péter: Volt egyszer egy színház (részlet), 2013. május 23. (magyar nyelven). Olvass bele. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  4. (1998) „Eltemették a színészkirályt... , 1998. április 23., csütörtök” (magyar nyelven). Új Kelet 5 (95), 1. o. (Hozzáférés ideje: 2018. április 20.)  
  5. Palotai István: OSTAR ’97 Új Kelet, 4. évfolyam, 132. szám library.hungaricana.hu - 1997. június 9.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]