Eszenyi Enikő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eszenyi Enikő
A Gyönyörben nincs középút című előadásban
A Gyönyörben nincs középút című előadásban
Életrajzi adatok
Született 1961. január 11. (59 éves)[1][2]
Csenger[3]
Házastársa Kaszás Attila
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 1981
Díjai
Kossuth-díj2001
Jászai Mari-díj1989
Érdemes művész1996
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007)

Eszenyi Enikő IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszenyi Enikő témájú médiaállományokat.

Eszenyi Enikő (Csenger, 1961. január 11. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2009 és 2020 között a Vígszínház igazgatója. 2015-ben és 2016-ban a Forbes őt választotta a legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Életpályája[szerkesztés]

A Szabolcs-Szatmár megyei Csengerben született 1961-ben. Édesanyja tanítónőként dolgozott, édesapja egy sportklubban volt gazdasági szakember. Nagyapja, Eszenyi Sándor pedig matematika-fizika szakos tanár és iskolaigazgató volt, aki hegedült, dalokat írt, színházat, kórust szervezett, és távoli rokona Eszenyi Olga színésznőnek is.[4]

A színészettel a debreceni Agrártudományi Egyetem színészcsoportjában ismerkedett meg, majd a Csokonai Színház stúdiójának növendéke lett, amelyet Rencz Antal vezetett. Itt tanította beszédre Csikos Sándor, valamint tanára volt még Varga Magda és Tréfás György.[5]

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol színésznőként szerzett diplomát 1983-ban. Mesterei Horvai István és Kapás Dezső voltak. A Vígszínházban töltötte kétéves főiskolai gyakorlatát, majd 1983-ban oda is szerződött.

Színészként számos fontos szerepet eljátszott már a drámairodalom remekműveiből, elsősorban Shakespeare nőalakjai közül Lady Annát, Lady Machbeth-et, Kleopátrát, Rosalindát, Violát, a Lear királyban pedig Cordéliát és a Bolondot. Emlékezetes alakításai között szerepel Szent Johanna (Shaw:Szent Johanna), Nasztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Blanche (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Margaret (Tennessee Williams Macska a forró tetőn), Alison (Osborne: Dühöngő ifjúság), Nóra (Henrik Ibsen Nóra), Lulu (Frank Wedekind: Lulu), Ranyevszkaja (Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert). Színészi munkáját a szakma több előadásban is a legjobb alakításért járó díjjal jutalmazta. Az elmúlt évadokban három új szerepben lépett színpadra: Hadar Galron Mikve és Yasmina Reza Az öldöklés istene című darabjában, valamint Bertolt Brecht Jóembert keresünk című drámájában, melyben főszerepet játszik. Ez az alakítása - Sen Te / Sui Ta megformálása - az elmúlt évek egyik legnagyobb színészi sikere lett.

Eszenyi Enikő 1991-ben kezdett rendezni. Első bemutatójára a Budapesti Kamaraszínházban került sor, ahol Büchner Leonce és Lénáját állította színpadra, mely hét díjat nyert az 1991-es Országos Színházi Találkozón – köztük a legjobb rendezésért járó elismerést és a legjobb férfi illetve legjobb női főszereplőnek járó díjakat is –, és nagy sikerrel játszották további öt évadon keresztül.

Következő évadban Marton László igazgató felkérésére a Vígszínház nagyszínpadán megrendezte a West Side Story-t, mellyel ismét elnyerte a legjobb rendezés díját. Következő munkája – Kleist Heilbronni Katicája – is hasonló szakmai- és közönségsikert aratott és elnyerte a legjobb díszlet és a legjobb jelmez díját, és az egyik színész munkáját a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjjal honorálták.

Shakespeare-rendezéseinek első állomása a Pozsonyi Nemzeti Színház Ahogy tetszik című előadása volt, melynek bemutatójára 1996-ban került sor, és ez elnyerte a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztiválon a legjobb női- illetve férfi-főszereplőknek járó díjat és a legjobb rendezésért járó elismerést is. Öt évvel később, 2002-ben ismét jelölték erre a rangos díjra, az Antonius és Kleopátráért, amit a pozsonyi Nemzeti Színházban rendezett. A kétezres évek elején a prágai Nemzeti Színházban és a Vígszínházban is megrendezte a Sok hűhó semmiért című vígjátékot, és Prágában színpadra állította a Tévedések vígjátékát illetve aVízkereszt vagy amit akartok című műveket. Shakespeare-rendezéseinek fontos darabja az Othello, amit 2009 őszén mutatott be a Vígszínház, Eszenyi Enikő első igazgatói évadának nyitó- és programadó előadásaként. 2011 márciusában pedig az ő rendezésében mutatták be a Rómeó és Júliát, melyet azóta is sikerrel játszanak, és már több mint 35.000-en látták.

Külföldi rendezői karrierjének folytatásaként 2003 őszén a prágai Bez Zábrádli Színházban megrendezte Örkény István Tóték című abszurdját, 2005-ben pedig Lope de Vegától A kertész kutyáját a prágai Nemzeti Színházban. Európai rendezői sikereinek köszönhetően meghívást kapott a washingtoni Arena Stage-től, ahol 2004 januárjában színpadra állította Bertol Brecht Egy fő az egy fő című drámáját.

Külföldi munkái mellett fáradhatatlanul rendezett Budapesten a Vígszínházban illetve a Pesti Színházban. A klasszikus drámairodalom remekművei közül színpadra állította Osztrovszkij Négy lába van a lónak, mégis megbotlik és Beumarchais Figaro házassága című drámáját; a kortársak közül pedig Grumberg Varrónők; Winterberg-Rukov-Hansen Az ünnep és Tracy Letts Augusztus Oklahomában című művét. Az Augusztus Oklahomában rendezése több szakmai elismerést illetve díjat kapott, és sikerrel szerepelt a Pécsi Országos Színházi Találkozón. Kortárs drámák iránti vonzalmának jele, hogy 2011-ben megrendezte Simon Stephens Punk Rock-ját, most pedig Hanoch Levin Átutazók című színművének rendezésén dolgozik.

Eszenyi Enikő otthonosan mozog a zenés színházi műfajokban is. Két operettet is rendezett: a Bál a Savoybant a Budapesti Operettszínházban és a Marica grófnőt a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A legutóbbi vígszínházi rendezései közül a Hegedűs a háztetőn és A lovakat lelövik, ugye? nagy közönségsiker, és kivívta a kritika elismerését is.

Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. Filmes alakításaiért több szakmai- és közönségdíjat is magáénak tudhat. Önálló estjeivel pedig – melyből öt készült – országszerte nagy sikereket aratott.

Eszenyi Enikő munkásságát nemcsak szakmai díjakkal és elismerésekkel, de több állami kitüntetéssel jutalmazták: a Jászai Mari-díj és az Érdemes Művész elismerés után 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, ami a legrangosabb magyar állami kitüntetés, 2007-ben pedig a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét. 2010-ben a Magyar Kultúra Nagykövetének választották. 2012 januárjában az Év Embere díjazottjai közé választották, és elnyerte az Év Művésze 2011 díjat.

2009. február 1-jén a Vígszínház igazgatójának nevezték ki. Igazgatóként fontos volt számára, hogy a társulattal közösen, a hagyományokat megőrizve, új energiákkal szülessen újra a színház, mely erőteljes, friss, mai hangon tud szólni közönségéhez. Megbízatása 2020. június 30-ig szólt.[6]

2020-ban ismét pályázott az intézmény vezetésének folytatására. 2020 márciusának elején korábbi vígszínházi színészek nyílt levélben álltak ki az igazgatónő ellen, azt állítva, hogy viselkedése közrejátszott abban, hogy távoztak a színházból. A nyílt levélhez később több korábbi tag és munkatárs is csatlakozott, többen megszólaltak saját történeteikkel a médiában, azt állítva, hogy az igazgatónő rendszeres verbális és fizikai abúzusok mellett vezeti az intézményt. Eszenyi Enikő tagadta a vádakat, azonban 2020. március 19-én bejelentette, hogy lemond igazgatói posztjáról, visszavonja a pályázatát és távozik az intézményből.[7][8][9][10] Helyét Rudolf Péter vette át.

Magánélete[szerkesztés]

Férje Kaszás Attila színművész volt, akitől 18 évnyi házasság után 2001-ben elvált.[11] Nyolc évig élt együtt Milan Mikulčík szlovák színésszel,[12][13] majd több évig Kamondi Zoltán filmrendezővel.[14][15][16]

Munkássága[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Szerep: 66.; rendezés: 18. Ugyanitt tizenkilenc színházi fotón is látható.[17]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Tévészerepei[szerkesztés]

  • Heten Budapest ellen
  • Én és a kisöcsém
  • Börtönkarrier
  • A hét akasztott
  • A kaméliás hölgy
  • A hirdetés
  • Szakíts helyettem
  • Területrendezés
  • Liszt Ferenc élete (sorozat)
  • A szembesítés eredménytelen
  • Fürdő show
  • Síremlék Pilinszky János színművének
  • Csalással nem!
  • A lázadó
  • A tribádok éjszakája
  • A félelem fokozatai
  • Az ibolya
  • Lement a hold
  • Kémeri (sorozat)
  • Rutinmunka
  • Molitor-ház
  • Szemet szemért
  • Gül baba
  • Szarkofág
  • Biblia
  • Szomorú keringő (szlovák film)
  • Csodálatos vadállatok
  • Gyilkosság két tételben
  • Privát kopó
  • Rádióaktív BUÉK!

Filmszerepei[szerkesztés]

Önálló produkciói[szerkesztés]

Rendezései[szerkesztés]

  • Büchner: Leonce és Léna (Budapesti Kamaraszínház)
  • Bernstein: West Side Story (Budapest, Vígszínház)
  • Kleist: A heilbronni Katica avagy a tűzpróba (Budapest, Vígszínház)
  • Brecht: Baal (Budapest, Vígszínház)
  • Labiche: Olasz szalmakalap (Budapest, Vígszínház)
  • Brecht: Kispolgárnász (Pesti Színház)
  • Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Vígszínház)
  • Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Vígszínház)
  • Grumberg: Varrónők (Pesti Színház)
  • Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Budapesti Operettszínház)
  • Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
  • Osztrovszkij: Négy lába van a lónak, mégis megbotlik (Pesti Színház)
  • Beaumarchais: Figaro házassága (Vígszínház)
  • Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
  • Thomas Vinterberg, Mogens Rukov és Bo Hansen: Az ünnep (Pesti Színház)
  • Tracy Letts: Augusztus Oklahomában (Vígszínház)
  • Shakespeare: Othello (Vígszínház)
  • J. Stein - J. Bock - S. Harnick: Hegedűs a háztetőn (Vígszínház)
  • Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz (Vígszínház)
  • Ha majd egyszer mindenki visszajön (Vígszínház)
  • Presser-Adamis-Déry-Pós: POPFESZTIVÁL 40 (Vígszínház)
  • Hanoch Levin: Átutazók (Vígszínház)
  • Horace McCoy: A lovakat lelövik, ugye? (Vígszínház)
  • Simon Stephens: Punk rock (Pesti Színház)
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia (Vígszínház)
  • Mike Bartlett: Földrengés Londonban (Vígszínház)
  • Nádas Péter: Találkozás (Pesti Színház)
  • Shakespeareː Hamlet (Vígszínház)
  • Charlie Chaplinː A diktátor (Vígszínház)
  • Szirmai-Bakonyi-Gábor: Mágnás Miska (Vígszínház)

Külföldi rendezései[szerkesztés]

  • Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Cseh Nemzeti Színház)
  • Shakespeare: Ahogy tetszik (Szlovák Nemzeti Színház)
  • Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Cseh Nemzeti Színház)
  • Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok (Cseh Nemzeti Színház)
  • Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Szlovák Nemzeti Színház)
  • Örkény István: Tóték (Prága, Bez Zabradli)
  • Brecht: Egy fő az egy fő (Washington, Arena Stage)
  • Lope de Vega: A kertész kutyája (Cseh Nemzeti Színház)
  • [Sólem Aléchem regénye alapján]: Hegedűs a háztetőn (Vígszínház)

Lemezei[szerkesztés]

Könyve[szerkesztés]

  • Igyime Prága (Argumentum Kiadó, 2001)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 9.)
  2. Česko-Slovenská filmová databáze, Enikő Eszenyi, 70429
  3. Freebase-adatdump
  4. http://www.stylemagazin.hu/hir/Isten-eltessen-Eszenyi-Eniko/12232/
  5. Hogy volt?!, Eszenyi Enikőt köszöntjük | MédiaKlikk. www.mediaklikk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 27.)[halott link]
  6. A Vígszínház közleménye | Vígszínház. vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 27.)
  7. Bálint, Kovács: Lemond Eszenyi Enikő, és a pályázatát is visszavonja (magyar nyelven). index.hu, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Gábor, Miklósi: Egykori kollégái Eszenyi Enikő ellen fordultak (magyar nyelven). index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. A Vígszínház elszerződött társulati tagjainak nyilatkozata (magyar nyelven). Színház.online, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. Az eredeti levél aláírió: Bata Éva, Harkányi Endre, Herczeg Adrienn, Hevér Gábor, Járó Zsuzsa, Kerekes József (színművész), Kovács Patrícia (színművész), Lengyel Tamás (színművész), Mészáros Máté, Molnár Áron (színművész), Péter Kata, Réti Adrienn, Stohl András, Telekes Péter és Tornyi Ildikó voltak.
  11. http://www.blikk.hu/sztarvilag/eszenyi-eniko-megerezte-kaszas-vegzetet/gddpvq2
  12. Szakítás nyolc esztendő után (magyar nyelven). Blikk.hu, 2015. október 22. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  13. Mégis, Ég és Nő között mi van? - Egy Pár: Eszenyi Enikő és Milan Mikulčík (magyar nyelven). www.nyugat.hu, 2003. november 15. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  14. András, Bajtai: Megszólalt az érintett! Eszenyi Enikő végre elárulta, mi igaz szakítása híréből (magyar nyelven). www.femina.hu, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  15. Eszenyi szakított Kamondival! (magyar nyelven). Blikk.hu, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  16. Jutka, Györgypál: Életem módja : Született január 11-én: Eszényi Enikő. Életem módja, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  17. 2011. március 17-i lekérdezés
  18. Eszenyi Enikő az V. kerület díszpolgára, vigszinhaz.hu - 2015. október 23.
  19. http://vigszinhaz.hu/2016/06/09/szent-gyorgyi-albert-emlekerem-eszenyi-enikonek/
  20. Díjakat adtak át a főváros napján – NullaHatEgy. nullahategy.hu. (Hozzáférés: 2018. november 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]