Gábor Andor (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Gábor Andor (rabbi).
Gábor Andor
(Andor Gábor)
Berlin, 1950
Berlin, 1950
SzületettGreiner Andor
1884. január 20.[1]
Rinyaújnép
Elhunyt1953. január 21. (69 évesen)[2][3][4][5]
Budapest[6][7]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1901–1904)
KitüntetéseiKossuth-díj (1953)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-15-17)
Írói pályafutása
Első műveTarka rímek (1913)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gábor Andor, születési nevén Greiner Andor[9] (Újnéppuszta, 1884. január 20.[10] – Budapest, 1953. január 20.)[11] Kossuth-díjas magyar regényíró, költő, humorista, publicista, dalszövegíró.

„ Gábor Andor a pesti kabaré minden hangon verselni képes napszámosa volt. ”
– Molnár Gál Péter[12]

Életpályája[szerkesztés]

Gábor Andor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-15-17

Kishivatalnoki családba született Greiner József és Grosz Emma fiaként. Már egyetemi évei alatt közölték írásait a Polgár, az Egyenlőség valamint A Hét című lapok. 1903-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára lefordította Frédéric Mistral Mireio című eposzát, majd a Roland-éneket. Az 1910-es években felkapott kabarészerző lett. Emellett sikereket ért el vígjátékaival, szatirikus regényeivel és versesköteteivel is. Az első világháború idején (1914–1918) részt vett a polgári antimilitarista mozgalomban. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács mellett dolgozott.

Még a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kapcsolatba került Kun Bélával. 1919-ben részt vett a proletármozgalomban. A kommün bukásakor felajánlotta Kunnak és családjának, lakjanak nála, ám végül ez nem történt meg.[13] Börtönbe került, innen néhány hét múlva kiszabadult és Bécsbe emigrált, ahol a polgári radikális Bécsi Magyar Újság munkatársa lett és itt a kommunista irányt képviselte. 1925-ben kiutasították Ausztriából. Ekkor Párizsba ment, de innen is kitoloncolták, végül Berlinben telepedett le. 1927-től berlini tudósító. 1929-ben tagja lett a Német Proletárok Szövetsége lapszerkesztő bizottságának. 1933-ban Moszkvába ment, ahol az Új Hang című folyóirat szerkesztője lett, 1938-tól. 1945-ben hazatért és munkatársa lett a Szabad Nép, Új Szó, Szabadság, Világosság című lapoknak. 1950–1953 között főszerkesztője volt a Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.

Első felesége Kökény Ilona komika, a második Vidor Ferike kabarészínésznő volt, akivel 1919. június 14-én kötött házasságot, Budapesten.[14] 1923-ban vette feleségül Halpern (Rapapov) Olgát, akivel közös sírban nyugszik. (Özvegye, Halpern Olga 1958-ban alapította a Gábor Andor-díjat).

Művei[szerkesztés]

Palika Nemzeti Színház, Riza: Bajor Gizi
Szülőházának helyén álló épület Rinyaújnépen (Gábor Andor utca 33.)

1919-ig[szerkesztés]

  • Böske a becsületét akarja; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Buta a feleségem és egyéb bolondságok; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Gábor Andor–Szirmai Albert: Fehér kabarédalok. Szöveg és zene; Bárd, Budapest, 1911
  • Jaj, a feleségem! és egyéb jelenetek; Dick, Budapest, 1912
  • Gábor Andor–Liptai Imre: A sarkantyú. Dráma; Dick, Budapest, 1912
  • Pesti sirámok. Könyv a beteg városról; Dick, Budapest, 1912
  • Gábor Andor–Köváry Gyula: Medgyaszay-esték. 1., Jelenetek, dalok, blüettek; Léderer, Budapest, 1913 (A Színházi Élet könyvtára)
  • Tarka rímek. Versek; Dick, Budapest, 1913
  • Petur meg a dinnye és más 30 humor; Dick, Budapest, 1913
  • Mit ültök a kávéházban?; Dick, Budapest, 1914
  • Palika. Színmű; Dick, Budapest, 1915[15]
  • Mancika, tündér! Vidám és szomorú jelenetek; Dick, Budapest, 1915 k.
  • Untauglich úr. Regény az itthonmaradtakról; Dick, Budapest, 1915
  • A kozák és egyéb jelenetek; Dick, Budapest, 1915
  • Ciklámen. Színjáték; Dick, Budapest, 1916
  • A kanári és egyéb vadállatok; Dick, Budapest, 1916
  • Szépasszony. Vígjáték; Dick, Budapest, 1916
  • A polgőr és egyéb jelenetek; Dick, Budapest, 1916
  • Mágnás Miska. Operett; zene Szirmai Albert, vers Gábor Andor, szöveg Bakonyi Károly; Szerzői Jogi Értékesítő Központ, Budapest, 1916
  • Dollár-papa. A pénz komédiája 4 felvonásban; Dick, Budapest, 1917
  • A hatalmas vadász és egyéb figurák; Dick, Budapest, 1917
  • Meghalni jobb; Légrády Ny., Budapest, 1917
  • Duó. Tréfás versek és verses tréfák; Dick, Budapest, 1917
  • Majd a Vica! Vígjáték; Dick, Budapest, 1918
  • Vidám könyv; Légrády, Budapest, 1918
  • Doktor Senki. Regény, 1-2.; Dick, Budapest, 1918
  • A princ. Vígjáték; Dick, Budapest, 1918
  • Öregszem mégis...; Légrády, Budapest, 1918
  • A vágyak valcere és egyéb elbeszélések; Légrády, Budapest, 1918
  • Harminchárom; Újságüzem Ny., Budapest, 1918
  • Hét pillangó. Regény; Dick, Budapest, 1918

1920–1944[szerkesztés]

  • Ezt izenem; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920
  • Az én hazám. Versek az emigrációból; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920
    A születésének 75. évfordulója alkalmából a rinyaújnépi házon elhelyezett emléktábla
  • Világomlás. Új versek; szerzői, Bécs, 1922
  • Halottak arcai; szerzői, Wien, 1922
  • És itt jön Jászi Oszkár, aki megeszi Marxot és Lenint; Ama, Wien, 1922
  • Mert szégyen élni s nem kiáltani; Ama, Wien, 1923
  • Egerszeg. Három kép a magyar életről és a magyar halálról; Ama, Wien, 1924
  • Forradalmi dalok. A dalok szövegeit, a 21, 24, 30 és 32 számok kivételével Gábor Andor írta vagy fordította; Aksamit, Prága, 1926
  • Gábor Andor összegyűjtött költeményei; Nemzetközi Könyv, Moszkva, 1940
  • Bank ucca, vagyis: Hogy rabolták ki magyar urak a bécsi magyar szovjetkövetséget?; Ama, Wien, 1942
  • Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései. Első sorozat. 1942. nyarától Mussolini bukásáig; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Hazámhoz; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései. 2. sorozat. A fedezetlen vásárló-erőtől Magyarország megszállásáig; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944

1945–1989[szerkesztés]

  • Így kezdődött...; Hungária, Bp., 1945
  • Kis József–Gábor Andor–Urbán Ernő: A háromtornyú palota és egyéb játékok a magyar falu számára; Szikra, Bp., 1947
  • Gábor Andor versei; Athenaeum, Bp., 1947
  • Haspók úr ebédel. Tréfa; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár)
  • Bécsi levelek; Athenaeum, Bp., 1950
  • Válogatott cikkek; szerk. Gergely Sándor et al.; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Válogatott versek; szerk. Gergely Sándor et al., bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Összegyűjtött novellák; ford. Réz Ádám, Lányi Viktor; Szépirodalmi, Bp., 1954 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Összegyűjtött versek; bev. Bölöni György; Szépirodalmi, Bp., 1954 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Összegyűjtött cikkek. 1., 1920–21; bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Bp., 1955 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Miréio–Roland ének és kisebb műfordítások, 1-2.; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Irodalmi tanulmányok; ford. Paulinyi Zoltán et al., sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Ahogy én látom; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1958 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Pesti sirámok. Tárcák; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1958 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Véres augusztus. Válogatott politikai cikkek, 1920–26; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1959 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Színművek; sajtó alá rend., bev. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1959 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • A számla. Novellák; utószó Halász Sándor; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1959 (Kincses könyvtár)
  • Hektor / Mária; in: Egyfelvonásosok; bev. Ardó Mária, rend. utószó Dévényi Róbert, díszletek Bojár Iván; Gondolat, Bp., 1960 (Játékszín)
  • Gábor Andor válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1961 (Magyar klasszikusok)
  • Tarka rímek; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Szokj le róla! Humoreszkek, szatírák stb.; vál. Márványi Judit; Magvető, Bp., 1962 (Vidám könyvek)
  • Fölszáll a köd; vál., előszó Pataki Bálint; Ifjúsági, Bukarest, 1962 (Tanulók könyvtára)
  • Igen, kollégáim. Publicisztikai írások; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1964 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Erélyes elégia; vál., utószó Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Vacsora a Hotel Germániában; idegen nyelvű műveket ford. Lányi Viktor, Réz Ádám; Szépirodalmi, Bp., 1974 (Kiskönyvtár)
  • Panoptikum; összeállította Benkő Károly, előszó Goda Gábor; MUOSZ–Kossuth, Bp., 1978
  • Így volt, kortársaim! Válogatott publicisztikai írások; vál., szerk., bev. József Farkas; Szépirodalmi, Bp., 1984
  • Kedves anyóli! Gábor Andor levelei Vidor Ferikének; vál., sajtó alá rend., jegyz. Petrányi Ilona, előszó Tasi József; Múzsák–PIM, Bp., 1988 (Irodalmi múzeum)

1990–[szerkesztés]

  • Hét pillangó; utószó Bächer Iván; Bagolyvár, Bp., 1999
  • Tarka rímek; szerk. Simor András; Táncsics Gimnázium, Bp., 2003 (Táncsics-sorozat)
  • Gerő András–Hargitai Dorottya–Gajdó Tamásː A Csárdáskirálynő. Egy monarchikum története; szöveg Jenbach Béla, Leo Stein, ford. Gábor Andor, Békeffi István, Kellér Dezső; Habsburg Történeti Intézet, Bp., 2006
  • Büszke dal. Válogatott versek; Simor András, Bp., 2008 (Z-füzetek)
  • Szépasszony. Színművek (Európa Könyvkiadó, 2010. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta Győrei Zsolt. ISBN 978-963-07-8960-8)
  • "Fürödni fognak". Cikkek, versek; Simor András, Bp., 2012 (Z-füzetek)
  • Régi meg új. Színmű 3 felvonásban; Simor András, Bp., 2012 (Z-füzetek)
  • Halottak arcai. Cikkek; vál. Simor András; Simor András, Bp., 2013 (Z-füzetek)
  • Epilóg (1924)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948)[16]
  • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1949)[17]
  • Kossuth-díj (1953)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 15.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Габор Андор, 2015. szeptember 27.
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Габор Андор, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 15.)
  9. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 29512/1913 Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 982. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 25. oldal 16. sor
  10. ↑ Születési bejegyzése a nagyatádi izraelita hitközség születési akv. 3/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
  11. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi halotti akv. 82/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  12. ↑ nol
  13. ↑ Kun Béláné: Kun Béla (Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1969, 219–220. o.
  14. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IV. ker. állami házassági akv. 167/1919. folyószáma alatt.
  15. ↑ Forgatókönyvet írt és filmet rendezett belőle Gyalui Jenő.
  16. ↑ Magyar Közlöny, 1948. március 14. (62. szám)
  17. ↑ Magyar Közlöny, 1949. január 18. (13. szám)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gábor_Andor_(újságíró)&oldid=26889542”