Rock Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Rock Színház[1] a magyar zenés színházi kultúrát eredményesen megújító társulat. A hivatalos színházi struktúrába nem sikerült bekerülnie. Számos világsikerű musical magyarországi ősbemutatója mellett az első magyar rockopera alkotása és színrevitele fémjelzi alig másfél évtizedes működését.

Előzmények[szerkesztés]

1960-ban intézményes keretek között próbálták a magyar zenés színházat megújítani. A Nagymező utcai színház épületben[2] – az Operettszínházzal szemben – egy önálló társulat, a Petőfi Színház kezdte meg működését; Szinetár Miklós, Petrovics Emil és Ungvári Tamás vezetésével. Túllépni a hagyományos operett világán, ez lehetett a legfőbb művészi célkitűzés. Nagy sikerű külföldi produkciók (Szivárványvölgy, Tűzijáték; Irma, te édes) mellett modern, újszerű magyar zenés drámák (Egy szerelem három éjszakája; Mélyvíz) bemutatóinak színhelye volt a teátrum. Négy évad után a társulat feloszlott és ezt követően az Operettszínház próbálkozott meg a szinte lehetetlennel; azonos társulattal játszott tradicionális operettet és a világban egyre jobban hódító musicalt is. A színház Vámos László[3] és Seregi László rendezők irányításával, vendégművészekkel – Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván – kiegészülve bizonyított. Sikeres ősbemutatók: My fair lady (1966; Hello, Dolly! (1968); West side story (1969) igazolták ezt az állítást.

A hetvenes években a színházi struktúrában és azonkívül is született több olyan előadás, amely szakítani próbált az évtizedes tradíciókkal.

  • 1971 a rocktörténet emlékezetes éve volt. Október 12-én mutatták be – New Yorkban, a Mark Hellinger Színházban – Andrew Lloyd Webber és Tim Rice művét; a Jézus Krisztus szupersztárt. Sokan a zenés színház történek egyik mérföldköveként tartják nyilván ezt a napot. A mű híre, hanganyaga viszonylag gyorsan eljutott Magyarországra. Három hónappal később, 1972. január 18-án fiatal rockzenészek, oratórikus formában megtartották a magyarországi ősbemutatót. A bemutató helyszíne a Budapesti Műszaki Egyetem "E" épülete volt. A zenei alapokat a Korong együttes adta, a fordítást -sok más előkészítő munka mellett Miklós Tibor készítette. A címszerepet Csuha Lajos énekelte. A zenekari tagok: Miklóska Lajos és Dancsák Gyula kapták Júdás és Kajafás szólamát. A dobos, Hőnig Rezső pedig több szerepben is bizonyíthatott. A „színlapon” találkozhattunk még Bódy Magdi, Harmath Albert és Póka Balázs nevével. A Korong Rock Színpad az egyik alapító, Miklós Tibor szerint a Rock Színház előképe volt. A nagy sikerű előadást a hatalom nem nézte jó szemmel annak ellenére, hogy elismert művészek, közéleti személyiségek emeltek szót érdekükben.
  • Több mint tíz előadást tartott a „szamizdat” társulat. A tiltás ellenére azonban felfigyelt rájuk a színházi szakma. A Bartók Színházba Kazán István invitálására érkezett a Korong együttes. Színházi tapasztalatszerzés mellett önálló alkotások létrehozására is kaptak lehetőséget. Így volt ez az Operettszínházban is. Rejtő Jenő Ellopott futár című művéből készült zenés adaptáció szerzői, Csuha Lajos és Miklós Tibor voltak.
  • Az Operettszínház újabb világsikerek, La Mancha lovagja (1971); Hegedűs a háztetőn (1973) bemutatása mellett két magyar ősbemutatóval, (Piros karaván; A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak) bizonyította újító törekvéseit.
  • 1973-ban az első magyar rockmusicalt mutatta be az „örök újító”, Várkonyi Zoltán által igazgatott Vígszínház. Déry Tibor, Képzelt riport egy amerikai rockfesztiválról című kisregényéből készített zenés adaptációt Presser Gábor, Adamis Anna és Poós Sándor jegyezte, a rendező Marton László volt. 1975-ben a Harmincéves vagyok; 1977-ben a Jó estét nyár, jó estét szerelem bemutatójával folytatták az újító sorozatot.

Miklós Tibor a Generál együttes szövegírójaként került munkakapcsolatba Várkonyi Mátyással. A zenés színházról való elképzeléseik azonosak voltak, terveikből – nagyon sok munkával – rövid időn belül előadások születtek.

Önálló társulattal, épület nélkül[szerkesztés]

Bemutatók[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 32.[4]

Főszereplők: Éva: Kováts Kriszta; Che: Szakácsi Sándor; Peron: Harmath Albert; Magaldi: Szolnoki Tibor; Peron szeretője: Eszményi Viktória
További szereplők: Balogh Bodor Attila, Bata János, Böröndi Tamás, Csuha Lajos, Fehér Tibor, G.Szabó Sándor, Harmath Imre, Imre István, Laklóth Aladár, Lukácsi József, Széky József, Ambrus Asma, Bókay Mária, Frajt Edit, Fráter Eszter, Kováts Dóra, Magyar Kati, Márkus Ildikó, Mixtay Melinda, Sándor Joli, Simorjay Emese, Szánti Judit, Várhegyi Teréz
  • Várkonyi Mátyás-Miklós Tibor: Sztárcsinálók. Ősbemutató. Győr Sportcsarnok - 1981. július 25.. A darabot Kovácsi János rendezte. A koreográfiát Eva Reinthaller és Lothar Hannf készítette. Az előadás karmestere a zeneszerző volt.
Főszereplők: Ulrika: Kováts Kriszta; Octavia: Eszményi Viktória; Poppea - Locusta: Füsti Molnár Éva; Agrippina: Kárpáti Denise; Néró: Szolnoki Tibor; Kiprios - Jézus: Szakácsi Sándor; Juvenalis: Harmath Albert; Seneca: Usztics Mátyás; Claudius: Benkóczy Zoltán; Péter: Csuha Lajos; Pál: Makrai Pál; Tigellinus: Sörös Sándor; Burrus: Széki József; Zodius: Balogh Bodor Attila; Bővérű nővérek: Varga Rita, Simorjai Emese, Fekete Viktória.
További szereplők: Kováts Dóra, G. Szabó Sándor, Imre István, Várkonyi Szilvia, Borbély Sándor, Homonyik Sándor, Bata János, Laklóth Aladár, Lukácsi József, Nagy László, Rovó Teréz, Tóth Szabó Szilvia, Prókai Annamária, Seres Gabi, Nagy Ildikó, Kulcsár László, Harmath Imre.

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Sztárcsinálók (SLPX 17702 Az ősbemutató keresztmetszete /1982)
  • Farkasok (LPX 17758 /1983)
  • A krónikás (SLPM 17904-905 /1985)
  • Jézus Krisztus szupersztár (SLPM 37045 keresztmetszet /1986)
  • Evita (SLPM 17903 keresztmetszet /1986)
  • Nyomorultak (SLPX 14111 /1988)
  • Sztárcsinálók (CD 068090-2 /1994)

Hang és kép[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ezt az intézménynevet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Rockszínház. Indoklás: AkH.12 111.
  2. Korábban az Ifjúsági Színház működött itt. 1954-ben vette fel a Petőfi, Paulay Edei utcai kamara együttese pedig a Jókai Színház nevet
  3. Vámos László ebben az évtizedben a színház főrendezője volt
  4. 2010. október 17-i lekérdezés
  5. Stefan Heym műve alapján.
  6. Szikora János az utolsó pillanatban visszalépő Ascher Tamástól vette át a feladatot.
  7. Rock Színház Gropius Stúdió előadása
  8. Anthony Burgess műve alapján
  9. Oscar Wilde és Gruan Braunka műve alapján
  10. Lev Tolsztoj műve alapján
  11. Oscar Wilde műve alapján
  12. * Sztá-Rock Színház néven
  13. A 25 éves jubileum keretében

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]