Szikora János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szikora János
Született 1950október 9. (68 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Borbála (1995), Boldizsár (1995), Bálint (1999), Ármin (2012)
Foglalkozása rendező
Kitüntetései Jászai Mari-díj (1988)
Érdemes művész (2016)

Szikora János (Budapest, 1950. október 9. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező, színész, érdemes művész. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Szikora János és Burghardt Malvin voltak. Általános iskolai tanulmányait a II. kerületi Marczibányi téri iskolában végezte el, érettségijét a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tette le.

1970–1975 között az ELTE JTK tanulója volt. 1975–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult Békés András osztályában. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett (BROBO). 1979–1980 között a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt.

1980–1986 között a Győri Nemzeti Színház (1980–1982), majd a Miskolci Nemzeti Színház rendezője (1983–1984), az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt (1985–1986). 1986–1993 között a Vígszínház rendezője, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vendégrendezője volt. 1993–1994 között a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetője volt.

1995-től a Magyar Színházrendezői Testület elnöke. 1995–1996 között szabadúszó volt. 1996–1999 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. 2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003–2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt.

2009–2012 között az Új Színház művészeti vezetője volt.

2012-ben Székesfehérvár megyei jogú város közgyűlése a Vörösmarty Színház igazgatójává választotta 5 évre. A posztra 2017-ben is sikeresen pályázott, megbízatása 2022. július 31-ig szól.[1]

2017. november 8-án Kátai István színművész az ATV Egyenes beszéd című műsorában megnevezte a rendezőt és állította, hogy nyilvános helyen szexuálisan zaklatott egy színitanodás lányt. Állítása szerint az esetnek több szemtanúja is volt. Két szemtanú az ATV – híradójának megerősítette a színész állítását. Szikora János [1] a sajtóban megjelent nyilatkozatában visszautasította a vádakat és egy büfés bosszújának nevezte az esetet, annak ellenére, hogy az őt vádoló színész az általa rendezett 56 csepp vér című előadásban jelentős szerepet játszott.

Családja[szerkesztés]

Első felesége Sztárek Andrea színésznő volt, akitől 1995-ben ikergyermekei születtek: Borbála és Boldizsár.[2] Bálint fia 1999-ben született, Ármin 2012-ben.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendezőként: 106; szerzőként: 11; díszlettervezőként: 30.[3]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Rózewicz: Az éhező művész elmegy (1978)
  • Déry Tibor: Az óriáscsecsemő (1978)
  • Franz Kafka: A per (1978)
  • Samuel Beckett: Az utolsó tekercs (1979)
  • Henrik Ibsen: A tenger asszonya (1979)
  • Boris Vian: Birodalomépítők avagy a Smürc (1980)
  • Nádas Péter: Takarítás (1980)
  • Carlo Goldoni: Nyári kalandozások (1981, 2009)
  • William Shakespeare: Hamlet (1981 - Bódy Gáborral közös rendezés)
  • Bohumil Hrabal: Bambini di Prága (1981)
  • Krleža: Agónia (1983)
  • Spiró György: Esti műsor (1983)
  • Beaumarchais: Figaró házassága avagy egy bolond nap (1983)
  • William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984, 1999)
  • Neil Simon: Furcsa pár (1985-1986, 1999)
  • Schwajda–Szikora: Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1985)
  • Lloyd Webber: Jézus Krisztus Szupersztár (1986, 1991)
  • Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok (1986)
  • Corneille: L'Illusion comique (1986)
  • Arthur Miller: Az ügynök halála (1987)
  • Dunai Ferenc: A nadrág (1987)
  • Paszternak: Doktor Zsivago (1988)
  • Tennessee Williams: A vágy villamosa (1988)
  • Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
  • Ghelderode: A titok kapujában (1989)
  • Richard Strauss: Salome (1989)
  • Enquist: A földigiliszták életéből (1989)
  • Mérimée: Carmen (1990)
  • Kárpáti Péter: Az út végén a folyó (1990)
  • Hamlisch: Kapj el! (1991)
  • Wojtyla: A mi Urunk festője (1991)
  • Schikaneder: Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
  • Maeterlinck: A kék madár (1991)
  • Labiche: A florentin kalap (1992)
  • Bergman: Rítus (1992)
  • Anouilh: Romeo és Jeannette (1992)
  • Strauss: Az idő és a szoba (1992)
  • Weingarten: Nyár (1993)
  • Bizet: Carmen (1993)
  • Szép Ernő: Vőlegény (1993)
  • Brjuszov: A tüzes angyal (1994)
  • Misima: Komacsi a sírnál (1995)
  • Christie: Az egérfogó (1995, 2011)
  • Mozart: Varázsfuvola (1995, 1998)
  • Pirandello: IV. Henrik (1995)
  • William Shakespeare: Pericles (1996)
  • Schisgal: Szerelem Ó! (1996)
  • Claude Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága (1996)

Szerzőként[szerkesztés]

  • A per (1978)
  • A Karamazov testvérek (1984, 1999)
  • Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
  • Doktor Zsivago (1988, 2002)
  • Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
  • Rítus (1992)
  • Az utolsó tangó Párizsban (2002)
  • Eco: A rózsa neve (2005)

Díszlettervezőként[szerkesztés]

  • Krleza: Agónia (1983)
  • William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984)
  • Simon: Furcsa pár (1985, 1999)
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
  • Bergman: Rítus (1992)
  • Pirandello: IV. Henrik (1995)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1996)
  • Beethoven: Fidelio (1999)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1999)
  • Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
  • Tolsztoj: Kreutzer szonáta (2000)
  • Miller: Pillantás a hídról (2000)
  • Strauss: Kalldewey, Farce (2001)
  • Schmitt: Frédérick (2001)

  • Füst Milán: Catullus (2002)
  • Drzic: Dundo Maroje (2004)
  • Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006)
  • Sárosi István: Gyilkos etűdök (2008)
  • Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása (2009)
  • Bartis Attila: Romlás (2009)
  • Steinbeck: Édentől keletre (2010)
  • Coelho: Tizenegy perc (2010)
  • Csiky Gergely: A nagymama (2010)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (2011)
  • Christie: Az egérfogó (2011)
  • Mann: A varázshegy (2012)
  • Szabó Magda: Abigél (2012)
  • Shaffer: Black Comedy (2012)

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fehérvár Médiacentrum weboldala – Szikora János marad a Vörösmarty Színház igazgatója
  2. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1559 és 1580, 1999.
  3. 2013. október 19-i lekérdezés
  4. Állami kitüntetések átadása. www.kormany.hu (Hozzáférés: 2018. aug. 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]