Szikora János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szikora János
Született 1950október 9. (66 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Sztárek Andrea /elváltak/
Gyermekei Borbála (1995), Boldizsár (1995), Bálint (1999), Ármin (2012)
Foglalkozása rendező
Díjak Jászai Mari-díj (1988)
Érdemes művész (2016)

Szikora János weboldala
Szikora János az IMDb-n
Szikora János PORT.hu-adatlapja

Szikora János (Budapest, 1950. október 9. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező, színész, érdemes művész. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Szikora János és Burghardt Malvin. Általános iskolai tanulmányait a II. kerületi Marczibányi téri Általános iskolában járta ki. Gimnáziumi tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végezte el. 1970–1975 között az ELTE JTK diákja volt. 1975–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult Békés András osztályában. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett (BROBO). 1979–1980 között a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt. 1980–1986 között a Győri Nemzeti Színház (1980–1982), majd a Miskolci Nemzeti Színház rendezője (1983–1984), az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt (1985–1986). 1986–1993 között a Vígszínház rendezője, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vendégrendezője volt. 1993–1994 között a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetője volt. 1995-től a Magyar Színházrendezői Testület elnöke. 1995–1996 között szabadúszó volt. 1996–1999 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. 2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003–2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt. 2009–2012 között az Új Színház művészeti vezetője volt. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Családja[szerkesztés]

A felesége volt Sztárek Andrea színésznő, akitől születtek 1995-ben az ikergyermekei: Borbála és Boldizsár.[1]

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendezőként: 106; szerzőként: 11; díszlettervezőként: 30.[2]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Rózewicz: Az éhező művész elmegy (1978)
  • Déry Tibor: Az óriáscsecsemő (1978)
  • Franz Kafka: A per (1978)
  • Samuel Beckett: Az utolsó tekercs (1979)
  • Henrik Ibsen: A tenger asszonya (1979)
  • Boris Vian: Birodalomépítők avagy a Smürc (1980)
  • Nádas Péter: Takarítás (1980)
  • Carlo Goldoni: Nyári kalandozások (1981, 2009)
  • William Shakespeare: Hamlet (1981 - Bódy Gáborral közös rendezés)
  • Bohumil Hrabal: Bambini di Prága (1981)
  • Krleza: Agónia (1983)
  • Spiró György: Esti műsor (1983)
  • Beaumarchais: Figaró házassága avagy egy bolond nap (1983)
  • William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984, 1999)
  • Niel Simon: Furcsa pár (1985-1986, 1999)
  • Schwajda–Szikora: Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1985)
  • Lloyd Webber: Jézus Krisztus Szupersztár (1986, 1991)
  • Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok (1986)
  • Corneille: L'Illusion comique (1986)
  • Arthur Miller: Az ügynök halála (1987)
  • Dunai Ferenc: A nadrág (1987)
  • Paszternak: Doktor Zsivago (1988)
  • Tennessee Williams: A vágy villamosa (1988)
  • Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
  • Ghelderode: A titok kapujában (1989)
  • Richard Strauss: Salome (1989)
  • Enquist: A földigiliszták életéből (1989)
  • Mérimée: Carmen (1990)
  • Kárpáti Péter: Az út végén a folyó (1990)
  • Hamlisch: Kapj el! (1991)
  • Wojtyla: A mi Urunk festője (1991)
  • Schikaneder: Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
  • Maeterlinck: A kék madár (1991)
  • Labiche: A florentin kalap (1992)
  • Bergman: Rítus (1992)
  • Anouilh: Romeo és Jeannette (1992)
  • Strauss: Az idő és a szoba (1992)
  • Weingarten: Nyár (1993)
  • Bizet: Carmen (1993)
  • Szép Ernő: Vőlegény (1993)
  • Brjuszov: A tüzes angyal (1994)
  • Misima: Komacsi a sírnál (1995)
  • Christie: Az egérfogó (1995, 2011)
  • Mozart: Varázsfuvola (1995, 1998)
  • Pirandello: IV. Henrik (1995)
  • William Shakespeare: Pericles (1996)
  • Schisgal: Szerelem Ó! (1996)
  • Claude Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága (1996)

Szerzőként[szerkesztés]

  • A per (1978)
  • A Karamazov testvérek (1984, 1999)
  • Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
  • Doktor Zsivago (1988, 2002)
  • Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
  • Rítus (1992)
  • Az utolsó tangó Párizsban (2002)
  • Eco: A rózsa neve (2005)

Díszlettervezőként[szerkesztés]

  • Krleza: Agónia (1983)
  • William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984)
  • Simon: Furcsa pár (1985, 1999)
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
  • Bergman: Rítus (1992)
  • Pirandello: IV. Henrik (1995)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1996)
  • Beethoven: Fidelio (1999)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1999)
  • Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
  • Tolsztoj: Kreutzer szonáta (2000)
  • Miller: Pillantás a hídról (2000)
  • Strauss: Kalldewey, Farce (2001)
  • Schmitt: Frédérick (2001)
  • Füst Milán: Catullus (2002)
  • Drzic: Dundo Maroje (2004)
  • Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006)
  • Sárosi István: Gyilkos etűdök (2008)
  • Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása (2009)
  • Bartis Attila: Romlás (2009)
  • Steinbeck: Édentől keletre (2010)
  • Coelho: Tizenegy perc (2010)
  • Csiky Gergely: A nagymama (2010)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (2011)
  • Christie: Az egérfogó (2011)
  • Mann: A varázshegy (2012)
  • Szabó Magda: Abigél (2012)
  • Shaffer: Black Comedy (2012)

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1559 és 1580, 1999.
  2. 2013. október 19-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]