Várkonyi Zoltán (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várkonyi Zoltán
Várkonyi Zoltán fortepan 146818.jpg
Született 1912. május 13.[1][2][3]
Budapest[4][5]
Elhunyt 1979. április 10. (66 évesen)[2][3]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Fáykiss Dóra (h. 1935–1945)
Szemere Vera (h. 1946–1979)
Gyermekei Várkonyi Gábor
SzüleiVárkonyi Titusz
Grosz Julianna
Foglalkozása
Tisztség rektor (1974–1979, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1931–1934, színész)
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (25-1-59)
Színészi pályafutása
Aktív évek 1934–1979
Híres szerepei Möbius
Dürrenmatt: A fizikusok
Habsburg Ferdinánd
Egri csillagok
Haynau
A kőszívű ember fiai
Maszlaczky
Kárpáthy Zoltán
Nilov kormányzó
Vivát, Benyovszky!
Eladó az autóüzletben
Meseautó
A Vígszínház igazgatója
Hivatali idő
1971 1979
Előd Lenkei Lajos
Utód Horvai István
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő
1972 1979
Előd Nádasdy Kálmán
Utód Simó Jenő

A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat.

Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Élete[szerkesztés]

Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.

Családja[szerkesztés]

Zsidó szülőktől származott.[7] Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró,[8] édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő.[9] Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án.[10] A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án.[11] A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében,[12] 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán emlékdíjat.[13]

Tagságai[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.[Mj. 1]

Színházi szerepei[szerkesztés]

* Két úr szolgája (Pincér)
  • Ibsen: Kísértetek (Osvald)
* Solness építőmester (Brovik Ragnar)
* A tenger asszonya (Lyngstrand)
* Peer Gynt (Husszein, A sovány)
* Rosmersholm (Rosmer János)
* Tell Vilmos (Harras Rudolf)
* Antonius és Cleopátra (Szolga Pompejusnál)
* Lear király (Osvald)
* Ahogy tetszik (Oliver)
* A makrancos hölgy (Biondello)
* A vihar (Antonio)
* A velencei kalmár (Arragoni herceg)
* Sok hűhó semmiért (János herceg)
* Rómeó és Júlia (Péter)
* Szentivánéji álom (Ösztövér)
* Hamlet (Hamlet)
* III. Richárd (Lord Stanley)
* Vízkereszt, vagy amit akartok (A bolond)
* Othello (A velencei dózse)
* Minden jó, ha jó a vége (A francia király)
* Kényeskedők (Mascarille)
* A képzelt beteg (Kólikácius Tamás)

Színházi rendezései[szerkesztés]

* Rómeó és Júlia
* Rómeó és Júlia
* Pisti a vérzivatarban

Filmrendezései[szerkesztés]

  • 1951: Nyugati övezet
  • 1953: A harag napja
  • 1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
  • 1955: Különös ismertetőjel
  • 1955: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
  • 1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
  • 1958: Sóbálvány
  • 1958: Papucs
  • 1959: Sakknovella
  • 1959: Merénylet
  • 1960: Csutak és a szürke ló
  • 1961: A szerző ma meghal
  • 1962: Az utolsó vacsora
  • 1963: Fotó Háber
  • 1963: A lóvátett város
  • 1964: Világos feladja
  • 1965: A kőszívű ember fiai 1–2.
  • 1966: Egy magyar nábob
  • 1966: Kárpáthy Zoltán
  • 1968: Egri csillagok 1–2.
  • 1969: Olykor a hegedű is
  • 1969: Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
  • 1969: Naphosszat a fákon
  • 1970: Szemtől szemben
  • 1970: Hálóban
  • 1972: Emberrablás magyar módra
  • 1973: Ártatlan gyilkosok
  • 1976: Fekete gyémántok

Forgatókönyvek[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Meseautó (1934)
  • Az új földesúr (1935)
  • Barátságos arcot kérek (1935)
  • A titokzatos idegen (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • Döntő pillanat (1938)
  • A Varieté csillagai (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Pusztai királykisasszony (1938)
  • Fekete gyémántok (1938)
  • Tökéletes férfi (1939)
  • Gül Baba (1940)
  • Zavaros éjszaka (1940)
  • Vissza az úton (1940)
  • Elkésett levél (1940)
  • Szerető fia, Péter (1942)
  • Kétszer kettő (1944)
  • A tanítónő (1945)
  • Aranyóra (1945)
  • Tűz (1948)
  • Forró mezők (1948)
  • Nyugati övezet (1951)
  • Erkel (1952)
  • A harag napja (1953)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Életjel (1954)
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Vasvirág (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Pár lépés a határ 1959)
  • Három csillag (1960)
  • Az utolsó vacsora (1962)
  • Nappali sötétség (1963)
  • Hattyúdal (1963)
  • Fotó Háber (1963)
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Fény a redőny mögött (1965)
  • Butaságom története (1965)
  • Sellő a pecsétgyűrűn (1966)
  • Minden kezdet nehéz (1966)
  • Egy magyar nábob (1966)
  • Kárpáthy Zoltán (1966)
  • Tanulmány a nőkről (1967)
  • Fiúk a térről (1967)
  • Egri csillagok (1968)
  • Történelmi magánügyek (1969)
  • Naphosszat a fákon (1969)
  • Bűbájosok (1969)
  • Reménykedők (1971)
  • Fekete gyémántok I-II. (1976)

Tévéfilmek[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Várkonyi Zoltán-emlékdíj[szerkesztés]

Várkonyi Zoltán és Szemere Vera sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-59. Varga Imre alkotása

A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.[16][17][18]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2011. május 25-i lekérdezés

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Варконьи Зольтан, 2015. szeptember 28.
  6. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  7. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=554658 Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Kiváló zsidók
  8. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  9. özv. Várkonyi Tituszné gyászjelentése. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  10. Házassági bejegyzésük a Budapest VII. kerületi polgári esketési akv. 419/1935. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  11. Várkonyi Zoltán (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  12. Emlékezés a 100 éve született Várkonyi Zoltánra, 2012. május 14. (magyar nyelven). Kultikon. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  13. Várkonyi 100 – Érzékeny egyensúly. Kiállítás Várkonyi Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, 2012. május 11. (magyar nyelven). Magyar Képzőművészeti Egyetem. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  14. Művelődésügyi Közlöny, 1970. május 18. (14. évfolyam, 10. szám)
  15. http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56977-posztumusz-diszpolgari-cimet-adomanyozott-varkonyi-zoltannak-a-ii-kerulet
  16. Theater Online 2005
  17. MASZK/95 éve született Várkonyi Zoltán 2007
  18. Várkonyi-díj 2011. (Hozzáférés: 2011. június 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Várkonyi Zoltán a PORT.hu-n (magyarul)
  • Várkonyi Zoltán az Internet Movie Database oldalain
  • HMDB
  • Részletek Kővári Orsolya a Premierben megjelent írásából és fényképek
  • Molnár Gál Péter: Rendelkezőpróba. Major Tamás, Marton Endre, Várkonyi Zoltán műhelyében; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Műhely)
  • Várkonyi Zoltán; szerk. Bernáth László, Bíró Ilona, Ábel Péter; Mokép, Bp., 1977 (Filmek és alkotók)
  • Várkonyi Zoltán; szerk. Szántó Judit; NPI–MSZI, Bp., 1980 (Szkénetéka)
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; fotó Keleti Éva; Vígszínház, Bp., 2006
  • Várkonyi 100. Tanulmányok Várkonyi Zoltánról; szerk. Jákfalvi Magdolna; Színház- és Filmművészeti Egyetem; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Bp., 2013