Várkonyi Zoltán (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várkonyi Zoltán
Zoltán Várkonyi.jpg
Életrajzi adatok
Született 1912. május 13.
Budapest
Elhunyt 1979. április 10. (66 évesen)
Budapest
Házastársa 1. Fáykiss Dóra (1912–1983) színésznő (h. 1935–1945)
2. Szemere Vera színésznő (h. 1946–1979)
Gyermekei Várkonyi Gábor
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 19341979
Híres szerepei Möbius
Dürrenmatt: A fizikusok
Habsburg Ferdinánd
Egri csillagok
Haynau
A kőszívű ember fiai
Maszlaczky
Kárpáthy Zoltán
Nilov kormányzó
Vivát, Benyovszky!
Eladó az autóüzletben
Meseautó
Díjai
Kossuth-díj 1953, 1956
Kiváló művész 1962
Érdemes művész 1955

Várkonyi Zoltán az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat.

Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés]

Várkonyi Zoltán magánemberként kutyáját sétáltatja a Nagyajtay utcában (1972)

Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1949-től tanított a Színművészeti Akadémián, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben Bárdy György színművészt is. Rendezőként nem csak a színházban és a filmgyárban volt jelen, az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri kabarét.

Családja[szerkesztés]

Zsidó szülőktől származott.[1] Édesapja Várkonyi Titusz (18821954) újságíró,[2] édesanyja Grosz Julianna szabónő. Egy húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án. A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban másodszor is megnősült, és feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer 1947. július 20-án. [3] A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében,[4] 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja, és a menye, valamint az unokája adják át évente a Várkonyi Zoltán özvegye által létrehozott emlékdíjat.[5]

Tagságai[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma - színész: 43. - rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.[Mj. 1]

Színházi szerepei[szerkesztés]

* Két úr szolgája (Pincér)
  • Ibsen: Kísértetek (Osvald)
* Solness építőmester (Brovik Ragnar)
* A tenger asszonya (Lyngstrand)
* Peer Gynt (Husszein, A sovány)
* Rosmersholm (Rosmer János)
* Tell Vilmos (Harras Rudolf)
* Antonius és Cleopátra (Szolga Pompejusnál)
* Lear király (Osvald)
* Ahogy tetszik (Oliver)
* A makrancos hölgy (Biondello)
* A vihar (Antonio)
* A velencei kalmár (Arragoni herceg)
* Sok hűhó semmiért (János herceg)
* Rómeó és Júlia (Péter)
* Szentivánéji álom (Ösztövér)
* Hamlet (Hamlet)
* III. Richárd (Lord Stanley)
* Vízkereszt, vagy amit akartok (A bolond)
* Othello (A velencei dózse)
* Minden jó, ha jó a vége (A francia király)
* Kényeskedők (Mascarille)
* A képzelt beteg (Kólikácius Tamás)

Színházi rendezései[szerkesztés]

  • Shakespeare:Makrancos hölgy
* Rómeó és Júlia
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
  • Szigligeti: II. Rákóczi Ferenc fogságban
  • Molière: A képzelt beteg
  • Nagy Ignác: Tisztújítás
  • Shaw: Candida
  • Németh László: A két Bolyai
  • Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége
* Rómeó és Júlia
  • Gogol: A revizor
  • Miller: A salemi boszorkányok
  • Molnár: A testőr
  • Feydeau: Egy hölgy a Maximból
  • Simon: Furcsa pár
  • Ibsen: Solness építőmester
  • Szakonyi Károly: Adáshiba
  • Coward: Vidám kísértet
  • Pirandello: IV.Henrik
  • Örkény István: Vérrokonok
* Pisti a vérzivatarban

Filmrendezései[szerkesztés]

  • 1951: Nyugati övezet
  • 1953: A harag napja
  • 1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
  • 1955: Különös ismertetőjel
* Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
  • 1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
  • 1958: Sóbálvány
* Papucs
  • 1959: Sakknovella
* Merénylet
  • 1960: Csutak és a szürke ló
  • 1961: A szerző ma meghal
  • 1962: Az utolsó vacsora
  • 1963: Fotó Háber
* A lóvátett város
* Kárpáthy Zoltán
* Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
* Naphosszat a fákon
  • 1970: Szemtől szemben
* Hálóban
  • 1972: Emberrablás magyar módra
  • 1973: Ártatlan gyilkosok
  • 1976: Fekete gyémántok

Forgatókönyvek[szerkesztés]

Stamps of Hungary, 008-12.jpg

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Meseautó (1934)
  • Az új földesúr (1935)
  • Barátságos arcot kérek (1935)
  • A titokzatos idegen (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • Döntő pillanat (1938)
  • A Varieté csillagai (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Pusztai királykisasszony (1938)
  • Fekete gyémántok (1938)
  • Tökéletes férfi (1939)
  • Gül Baba (1940)
  • Zavaros éjszaka (1940)
  • Vissza az úton (1940)
  • Elkésett levél (1940)
  • Szerető fia, Péter (1942)
  • Kétszer kettő (1944)
  • A tanítónő (1945)
  • Aranyóra (1945)
  • Tűz (1948)
  • Forró mezők (1948)
  • Nyugati övezet (1951)
  • Erkel (1952)
  • A harag napja (1953)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Életjel (1954)
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Vasvirág (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Pár lépés a határ 1959)
  • Három csillag (1960)
  • Az utolsó vacsora (1962)
  • Nappali sötétség (1963)
  • Hattyúdal (1963)
  • Fotó Háber (1963)
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Fény a redőny mögött (1965)
  • Butaságom története (1965)
  • Sellő a pecsétgyűrűn (1966)
  • Minden kezdet nehéz (1966)
  • Egy magyar nábob (1966)
  • Kárpáthy Zoltán (1966)
  • Tanulmány a nőkről (1967)
  • A százegyedik szenátor (1967)
  • Fiúk a térről (1967)
  • Egri csillagok (1968)
  • Az aranykesztyű lovagjai (1968)
  • Történelmi magánügyek (1969)
  • Naphosszat a fákon (1969)
  • Bűbájosok (1969)
  • Reménykedők (1971)
  • Fekete gyémántok I-II. (1976)

Tévéfilmek[szerkesztés]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Várkonyi Zoltán emlék-díj[szerkesztés]

Várkonyi Zoltán és Szemere Vera sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-59. Varga Imre alkotása.

A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.[7][8][9]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2011. május 25.-i lekérdezés

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]