Faust (Goethe)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Faust
Az 1808-as kiadás címlapja
Az 1808-as kiadás címlapja
Szerző Johann Wolfgang von Goethe
Eredeti cím Faust
Ország  Németország
Nyelv német
Műfaj lírai dráma
Kiadás
Kiadó Cotta’sche Verlagsbuchhandlung, Tübingen
Kiadás dátuma 1832
Magyar kiadó Engel Mandello és Walzel
Magyar kiadás dátuma 1860
Fordító Nagy István (1860), Dóczi Lajos (1873), Dr. Váradi Antal (1887), Szabó Mihály (1888), Kozma Andor (1924), Szabó Lőrinc, Jékely Zoltán (1941) (ős-faust), Sárközi György (1947), Tordai Ferenc (1951), Kálnoky László (1956) (második rész), Franyó Zoltán (1958), Márton László (1994)
Média típusa könyv
Oldalak száma 308 (1860)
ISBN 9786155603174 (2015)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Faust témájú médiaállományokat.

A Faust Johann Wolfgang von Goethe 1832-ben megjelent posztumusz műve.

Goethe a Faust-témával már 1774 táján kezdett foglalkozni. Ekkor készült el az ős-Faust, amely még csak a későbbi első rész néhány jelenetét tartalmazta, 1790-ben pedig a Töredék. 1797-ben a költő folytatta a félbehagyott művet. 1808-ban megjelent az első rész, a másodikhoz a szerző csak 1824-ben kezdett hozzá, amit röviddel halála előtt fejezett be. A teljes alkotás nyomtatásban 1832-ben látott napvilágot.

Magyar nyelvre először Nagy István fordította le 1860-ban, továbbá Dóczy Lajos (1873), Váradi Antal (1887), Szabó Mihály (1888), Kozma Andor (1924), Jékely Zoltán (1941) (ős-faust), Sárközi György (1947) , Tordai Ferenc (1951), Kálnoky László (1956) (második rész), Franyó Zoltán (1958), Márton László (1994)

Fausti filozófia[szerkesztés]

Faust és Mefisztó

A Faust-könyvek a világdrámák sorába tartoznak; gondolati gazdagságukkal, filozófiai mélységükkel és művészi tökéletességükkel a világirodalom legnagyobb alkotásai. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: mi a célja az emberi életnek? Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket?

Eredete[szerkesztés]

Művei témáját egy XVI. századi német népkönyvből merítette Goethe. Hőse egy középkori tudós, Faust doktor. A Faust bonyolult jelképrendszerében különböző elemek formálódnak egységes egésszé. Mint Dante Isteni színjátékában és a barokk eposzokban, itt is a keresztény hitregék túlvilágról szóló elképzelései vegyülnek az antik mitológiával. Az európai művelődés e két alappillére mellett szerepet kapnak a középkor mágikus hiedelmei és a népi babonák is.

Története[szerkesztés]

Rembrandt Faust ábrázolása (1650-52)

A goethei életmű fő alkotása a Faust. Alkotója szinte egész életén át dolgozott rajta. A téma, a megismerésre, tudásra szomjazó emberi vágy drámája nem nála jelenik meg elöször. Vándorútja hosszú: kezdve a Faust Népkönyvön, amely ennek a motívumnak első írásos változata, Christopher Marlowe drámáján át a 18. századi Friedrich Müller, valamint Klinger Faust-alakjáig. Ezekkel egy időben már készült Goethe művének első változata, az úgynevezett ős-Faust. Ezt követte 1808-ban a végleges mű első német kiadása.

Leírása[szerkesztés]

A dráma alapgondolata közismert: Faust egyezséget köt az ördöggel (Mefisztó), hogy miközben az ördög minden óhaját teljesíti, halála után átengedi neki a lelkét, ha akad az életében egyetlen olyan pillanat, amikor valóban boldognak érzi magát. Az első rész líraibb, szubjektívebb: az elvont tudásból való kiábrándulás, a mágia sikertelen kutatása, s a tragikus szerelem Goethe személyes élménye. A fausti megismerésvágy a kor szellemének hatása, amelyben a francia forradalom előtti években feltörő polgárság mindentudásra való törekvése fejeződik ki.

Az első rész vezérmotívuma, a Margit-tragédia, az elcsábított és gyilkossá lett lány története, az elavult társadalmi rend, a merev előítéletek és a képmutató erkölcs elleni vád. Itt Faust még az úgynevezett "kisvilágban" bolyong, tévedései, csalódásai személyes, emberi jellegűek. A második – kevésbé ismert és olvasott rész – a "nagyvilágba" viszi főhősét.

Faust a közéletben keresi cselekvése értelmét, s bár csalatkozik, végül az alkotó mégis megváltja, küzdelmét jutalmazva feloldozza a hőst, jelképezve, hogy a küzdő ember nem bukhat el.

A Faust első részének műfaji sajátosságai:

  • 3 "helyszín": ég, föld, pokol
  • csodás elemeket tartalmaz
  • 3 felvonásból áll
  • választékos a szóhasználata
  • az Égi Prológusban lejátszódó Úr-Ördög közötti párbeszéd nem mindennapos

Bemutatók[szerkesztés]

A mű első magyarországi bemutatója a Nemzeti Színházban volt 1887.április 1-jén, Faust: Nagy Imre: Mefisztó: Gyenes László: Margit: P.Márkus Emilia: Márta: Vízváryné szereplésével.

Megjelenési formák[szerkesztés]

Goethe számos könyvet írt Faust főszereplésével:

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Faust (Goethe) témájú médiaállományokat.