Sárközi György (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárközi György
Sárközi György 1937 körül
Sárközi György 1937 körül
Élete
Született 1899. január 22.
Budapest
Elhunyt 1945. március 8. (46 évesen)
Balf
Nemzetiség magyar
Szülei Sárközi Vilmos, Kovács Zsófia
Házastársa Molnár Márta
Gyermekei Sárközi Mátyás
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, vers, dráma, elbeszélés
Első műve Angyalok harca (1926)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat.

Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22.Balf, 1945. március 8.)[1][2] magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

Élete[szerkesztés]

Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalnok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.[3][4] Iskoláit a váci piarista gimnáziumban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)[5] és Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.[6] Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[7] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[8] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.

Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.

Művei[szerkesztés]

  • Angyalok harca (1926)
  • Váltott lélekkel (1927)
  • Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
  • Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
  • Viola (regény, Budapest, 1935)
  • Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
  • Higgy a csodában (1942)
  • Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
  • Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
  • Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
  • Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
  • Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 163/1949. folyószáma alatt.
  2. Az elhalálozás dátuma, 1945. május 15. bíróilag lett megállapítva (a budapesti I-III. ker. járásbíróság P. k. III. 59353/1948/4. sz. végzése).
  3. Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.
  4. HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
  5. A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.
  6. A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.
  7. Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
  8. A Márciusi Front tíz esztendje

Források[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sárközi György témában.
Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak