Blaskó Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Blaskó Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1948. június 13. (71 éves)
Budapest
Származás magyar
Házastársa Milvius Andrea
Gyermekei Blaskó Borbála
Blaskó Bence
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1968
Híres szerepei Lucifer
Madách Imre: Az ember tragédiája
Díjai
Kossuth-díj2011
Jászai Mari-díj1981
Érdemes művész1986
További díjak

Blaskó Péter az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Blaskó Péter témájú médiaállományokat.

Blaskó Péter (Budapest, 1948. június 13. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Életpályája[szerkesztés]

Főiskolásként magyar katonát játszott az 1968-ban készült Egri csillagok című filmben. Első tévés szerepe az 1969-ben készült Halálnak halála című tévéjátékban volt. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház tagja lett. 1974-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1987-ig volt tagja, közben egy évadot játszott 1978–79-ben Kecskeméten. 1987-ben a budapesti Katona József Színházhoz szerződött. 1994–95-ben szabadfoglalkozású művész volt. 1995–96-ban a Thália Színházban, 1996-tól 1998-ig pedig a Thália Társaságban játszott. 1998 és 2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, majd 2001-ben egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja. 1995–99 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2008-ban Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozásul nem fogadta el a Kossuth-díjat.[1] 2011-ben ismét Kossuth-díjat kapott.

Édesapja, Blaskó János[2] festőművész; édesanyja gyógyszerész volt. Bátyja, ifj. Blaskó János szobrászművész.

Öccse, Blaskó Balázs színész.[3] A Színházi adattárban három közös bemutatójukat regisztrálták:

Felesége Milvius Andrea, szintén színésznő volt.[4] Gyermekeik: Borbála és Bence.[5]

2014 óta részt vesz a székesfehérvári Vörösmarty Színház által a Székesfehérvári Királyi Napokon évente bemutatott Koronázási szertartásjátékon. Kétszer koronázó érsek, egyszer-egyszer pedig krónikás illetve Anonymus szerepében láthatták a nézők.[6]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Szeretők (1984)
  • Eszmélés (1984)
  • Yerma (1984)
  • Valahol Magyarországon (1987)
  • Kicsi, de nagyon erős (1989)
  • A három nővér (1991)
  • Roncsfilm (1992)
  • Sose halunk meg (1993)
  • Angyal utca 13. (1996)
  • Witman fiúk (1997)
  • Európa expressz (1999)
  • Kvartett (2001)
  • A Hídember (2002)
  • A rózsa énekei (2003)
  • Taxidermia (2006)
  • Mansfeld (2006)
  • A nyomozó (2008)
  • Team Building (2010)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Halálnak halála (1969)
  • Pirx kalandjai (1973)
  • Sólyom a sasfészekben (1973)
  • A dunai hajós 1-2. (1974)
  • Sztrogoff Mihály (1975)
  • Az utolsó tánctanár (1975)
  • Caligula helytartója (1984)
  • Linda (1986)
  • Isten teremtményei (1986)
  • Csinszka (1987)
  • Bánk bán (1987)
  • A nap lovagja (1987)
  • Ítéletidő (1987)
  • Égető Eszter (1989)
  • Freytág testvérek (1989)
  • Hét akasztott (1989)
  • Családi kör sorozat A botfülű című része (1990)
  • Fehér kócsagok (1990)

  • Egy államférfi vallomásai (1990)
  • Feltámadás Makucskán (1994)
  • Fekete karácsony (1995)
  • Helyet az ifjúságnak! (1995)
  • Öregberény 1-22. (1993-1995)
  • Kisváros (2000)
  • A titkos háború (2002)
  • Kivilágos kivirradtig (2005)
  • Könyveskép (2006)
  • Köszönet a szabadság hőseinek (2006)
  • Tűzvonalban (2009)
  • Géniusz, az alkimista (2010)
  • A fehér nyíl (2010)
  • Hacktion (2013)
  • Janus (2015)

CD-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Áldás, áldomás

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  • Róla szól Szakonyi Károly Hős és clown – Blaskó Péter című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Népszabadság online. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  2. TV Eger-hírek. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  3. A Nemzeti Színház weblapja. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  4. Kisvárdán Blaskó Péterrel”, Színház.hu (Hozzáférés ideje: 2018. július 1.) (hu-HU nyelvű) 
  5. "Mama, miért nem jön ki a számon az, ami a fejemben van? " - az autistákra gondolt szombaton a világ | FEOL”, FEOL (Hozzáférés ideje: 2018. július 1.) (hu-HU nyelvű) 
  6. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: "Egy megállapodott korszakot teremtett"[halott link]
  7. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték – Szent László. [2016. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  8. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték – Könyves Kálmán. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  9. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték – II. (Vak) Béla. [2016. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  10. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Egy hónap múlva Szertartásjáték! Mit tudunk eddig?. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  11. 2008-ban egyszer már megítélték neki a díjat, de akkor nem vette át Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrhoz Archiválva 2018. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Magyar Nemzet, 2008. március 14.)
  12. http://www.budavar.hu/budavar-diszpolgara-es-budavarert-emlekerem-dijasok
  13. Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu
  14. Kft., New Wave Media Group. „Soha nem volt ilyen népszerű a Nemzeti Színház”, http://www.origo.hu/ (Hozzáférés ideje: 2018. június 9.) (hu nyelvű) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]