Békeffi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békeffi István
Rádiószilveszter, Brachfeld Siegfried, Szilágyi György, Turay Ida, Marton Frigyes, Békeffi István. Fortepan 56016.jpg
Élete
Született 1901. augusztus 31.
Szeged
Elhunyt 1977. június 9. (75 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Békefi Sándor
Stiausz Irén
Házastársa Turay Ida (1926-1977)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) színmű, kabaré, forgatókönyv
Alkotói évei 1926-1977
Első műve Hol jártál az éjszaka? (1926)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1951, 1953)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Békeffi István témájú médiaállományokat.

Békeffi István Miklós[1] (Szeged, 1901. augusztus 31.[2]Budapest, 1977. június 9.) József Attila-díjas (1950, 1953) színműíró, kabarészerző, Békeffi László konferanszié unokaöccse.

Turay Ida és Békeffi István sírja Budapesten a Farkasréti temetőben

Életpályája és munkássága[szerkesztés]

Szülei: Békefi Sándor és Strausz Irén voltak.[2] Tanulmányait katonai középiskolában végezte Nagyváradon és Sopronban, majd Budapesten volt bölcsészhallgató. Sikeres bohózatával 1926-ban tűnt fel a Sziget Színpadon (Hol jártál az éjszaka?) ezt számos operettje, vígjátéka és kabaréjelenete követte. Állandó szerzőtársai voltak: Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnay László, zeneszerzője Lajtai Lajos. Első filmforgatókönyvét 1934-ben írta. 1942-ig 22 forgatókönyv szerzője vagy társszerzője volt. Több művét megfilmesítették. 1945–1946 között Balázs Béla lapját, a Fényszórót szerkesztette. Közreműködött több filmforgatókönyv készítésében, vígjátékokban és életrajzi filmekben is. Számos kabaréjelenetet írt, az egyik legjobban sikerült közülük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, melyet Salamon Béla alakított éveken keresztül. Békeffi 1957-ben külföldre ment, Svájcban telepedett le és túlnyomórészt az NSZK filmipara számára írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963, stb.) Legnagyobb sikere, az Egy angyal szállt le Brooklynban (1957) könyv formájában is megjelent. 1971-ben tért haza Budapestre Turay Idával együtt. 1976. február 27-én mutatták be A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak[3] című musicaljét a Fővárosi Operettszínházban.

Magánélete[szerkesztés]

1926-ban házasságot kötött Turay Ida (1908-1997) színésznővel, aki számos filmjében és színdarabjában játszott.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 67.[4]

  • Kadétszerelem (1946)
  • Csicsónénak három lánya (1946-1947)
  • Janika (1946-1947, 1954, 1986, 1989, 1997, 2002, 2007)
  • Az okos mama (1947, 1970, 2004)
  • Rigó Jancsi (1947, 1968, 1997)
  • Nincsenek véletlenek (1947)
  • VIII. osztály (1949)
  • Palotaszálló (1951)
  • Ki vagytok értékelve (1951)
  • Tessék hozzászólni (1952)
  • Nem a tükör görbe (1953)
  • Szombat délután (1954, 1961)
  • Hogy volt! (1954, 2006)
  • Szerencsés flótás (1955, 2012)
  • Könnyű pesti sértés (1955)
  • Három tavasz (1958)
  • Nyomozás a Tháliában (1968)
  • Mit vesztett el, kisasszony? (1971)
  • Kiskapu (1972)
  • A kutya, aki Bozzi úrnak hívtak (1976, 2001)
  • Lehetünk őszinték? (1976)
  • Bal négyes páholy (1977)
  • A régi nyár (1983-1985, 1989, 1992-1993, 1996-1997, 2000, 2004, 2007, 2010-2012)
  • A barátom barátnője (1986)
  • Mesék az írógépről (1987, 1991)
  • Párizsi divat (1996)
  • Tisztelt Ház (2004, 2009)
  • Egy asszonygyilkos vallomása (2009)

Művei[szerkesztés]

  • Hol jártál az éjszaka? (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1926)
  • Ez az én esetem (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1929)
  • Sisters. Operette; szöveg Békeffi István, németre átdolg. Jenbach Béla, zene Lajtai Lajos; Weinberger, Leipzig, 1930 (Soufflier- und Regiebuch)
  • Kozmetika (vígjáték, 1933)
  • Kadettenliebe. Ein Spiel von Liebe und Frühling (Kadétszerelem); zene Gyöngy Gyöngy Pál, Alexander Steinbrecher, szöveg Békeffy István, Szilágyi László; DACAPO–Universal, Wien, 1934
  • Békeffi István–Stella Adorján: Unentschuldige Stunde. Lustspiel (Méltóságos asszony); Marton, London–Wien–Roma, 1935
  • Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas; Pintér Zoltán darabjából versbe írta Békeffi István; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1943
  • Latyi Matyi mint Robinson; Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta Békefi István; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1946
  • Méray Tibor–Békeffi István: Dalolva szép az élet. Filmregény; Szépirodalmi, Bp., 1950
  • Déryné (forgatókönyv, Budapest, 1951)
  • Békeffi István–Thurzó Gábor: Erkel; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1952
  • Pomócsi kalandjai. Békeffi István, Kellér Dezső tréfái, kupléi, sanzonjai; zene Csanak Béla, Erdős László, rendezői utasítások Hegedüs Tibor, Mezei Éva; Táncsics, Bp., 1957 (Vidám Színpad könyvtára)
  • Angyal szállt el Brooklyn felett... Az elvarázsolt ügyvéd. Regény (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak); Magyar Ház, Brüsszel, 1958 (hollandul, németül, olaszul, szerbül is)
  • Der Hund, der Herr Bozzi hiess (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak); Blanvalet, Berlin, 1959
  • Tagebuch eines Frauenmörders. Komödie in neun Fortsetzungen; németre ford. Vajda István; Universal, Wien, 1967
  • Békeffi István–Solt András: Eine anständige Familie. Zia Angela. Lustspiel; németre ford. Wolfgang Spier; Rowohlt, Hamburg, 1973
  • A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak; Móra, Bp., 1980

Filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]