Végvári Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Végvári Rezső
Végvári Rezső v2.png
Született 1931. július 26. (88 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Koreográfus, zeneszerző
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem (–1955)

Végvári Rezső (Budapest, 1931. július 26. –) magyar koreográfus, zeneszerző.

Életpálya[szerkesztés]

Tanulmányait a Színház és Filmművészeti Egyetemen végezte, 1955-ben diplomázott, mint koreográfus. Zeneszerzést a Bartók Béla Zenekonzervatóriumban, Major Ervinnél tanult.

Pályáját főiskolásként a Vasas Központi Művészegyüttesben kezdte, ahol 1962-ig vezette a tánckart. Közben és később is, több amatőr néptáncegyüttesnél dolgozott koreográfusként és zenei vezetőként. Gödöllőn megalapította, majd 20 éven át irányította a "Csárdás" Együttest. Táncosaival, zenészeivel Európa-szerte sok nemzetközi fesztiválon vett részt, jelentős díjakat nyerve (pl. 1961-ben Dijonban az "Ezüst nyaklánc"-ot).

1974-82 között a BM Duna Művészegyüttes karnagya volt.

1969-től kezdve a Magyar Rádió zenei rendezőjeként szerteágazó feladatkört látott el: amellett, hogy számtalan zenei felvételt készített, előadásokat tartott zenei témákról, és a magyar tánckultúráról. Számba vette és bemutatta a romániai magyar zeneszerzőket. Újjászervezte és irányította a rádió nagy múltú népzenekarát. Saját műveiből mintegy 300 rádió felvétel készült.

Dolgozott a 100 Tagú Cigányzenekarnál is mint zeneigazgató; 1987-88-ban részt vett az ausztrál- új-zélandi turnén és ez időben készült az együttesről a mindmáig egyetlen lemezfelvétel.

1950-es évektől kezdve az alkotói munka mellett néptánc- és népzenekutatással foglalkozott. A gyűjtött hangzó anyagokból készített feldolgozásai rádió-televízió műsorokban és hanglemezeken jelentek meg.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint az ARTISJUS-nak.

Gyémántoklevelet kapott 2015-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen.

Magánélete[szerkesztés]

  • Szülei: Végvári Rezső, Pollák Mária Gizella[1]
  • Apai nagyszülei: Werner Rezső, Novomesky Ernesztina
  • Anyai nagyszülei: Pollák János Lajos, Lontscharitsch Gizella
  • Felesége: dr. Bede Ildikó
  • Gyermekei: V. Zoltán (sz. 1961), V. László (sz. 1965)

Főbb művei[szerkesztés]

Koreográfiák[szerkesztés]

  • A bajusz – táncjáték Arany János költeménye nyomán, András Béla zenéjére
  • A pendely – táncjáték András Béla zenéjére
  • Napraforgó – táncjáték András Béla zenéjére
  • Három székely paraszttáncWeiner Leó zenéjére
  • Cigányvirtus – Borlói Rudolf zenéjére
  • Régi magyar táncok
  • Sárpataki csűrdöngölő
  • Marosszéki forgatós
  • Kalotaszegi toppantós
  • Papucsos leánytánc
  • Matyó köszöntő
  • Szakolcai cséphadaró tánc

Zeneművek[szerkesztés]

  • Inaktelki muzsika
  • Mezőségi táncok
  • Divertimento
  • Gyerővásárhelyi csárdás
  • Hétfalusi boricatánc
  • Lakodalmas tánc
  • Galántai verbunkdallamok
  • Táncmozaik
  • Magyar táncok a XVIII. századból
  • Táncdallamok az Apponyi Kódexből
  • Szabad Madár népdalszvit

Népdalfeldolgozások[szerkesztés]

  • Andor Éva, Béres Ferenc, Bikfalvy Júlia, Bodza Klára, Budai Ilona, Dévai Nagy Kamilla, Ferencz Éva, Kalmár Magda, Kerekes Tóth Erzsébet, Marczis Demeter, Palcsó Sándor, Szántai Ildikó, Szőkefalvy Nagy Katalin, Tekeres Sándor, Tihanyi József, Tréfás György, Zempléni Mária és mások részére.
  • Lajtha László zongorakíséretes népdalfedolgozásainak hangszerelése szimfonikus zenekarra (15 dal), Kemény Klió, Melis György, Moldován Stefánia és Palcsó Sándor közreműködésével

Népzene- és néptánckutató és gyűjtő tevékenység[szerkesztés]

Első gyűjtőútjára 1952-ben Kodály Zoltán indította el, Karancs-alji falvakba, Sárosi Bálinttal és Avasi Bélával. Ugyanebben az évben főiskolásként járt először a Bukovinából áttelepült székelyek és a moldovai csángók között. Később, évtizedeken át sok területen gyűjtött. Többször járt Erdélyben is, 1956-tól kezdve filmfelvevővel és magnetofonnal készítve felvételeket.

Gyűjtési eredményei közül mintegy 2000 népdal- és hangszeres táncdallam lejegyzése az MTA Zenetudományi Intézetének kezelésében van.

Előadások, műsorok, hanglemezek[szerkesztés]

LP-k a Hungaroton és Radioton kiadásában (1972–1991)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]