Gyárfás Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyárfás Miklós
Az 1989-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1989-es Körkép antológiában megjelent portréja
Születési név Gyárfás Miklós
Született 1915. december 6.
Győr
Elhunyt 1992. október 4. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró
Díjak József Attila-díj (1954)
Gábor Andor-díj (1966)
A Művészeti Alap nagydíja (1984)
Batsányi-díj

Gyárfás Miklós az IMDb-n
Gyárfás Miklós PORT.hu-adatlapja

Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6.Budapest, 1992. október 4.) József Attila-díjas (1954) magyar író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

1945-ben a Haladás című lap munkatársa volt. 1945-1948 között az Újhold munkatársa volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-ban pedig a Vígszínház dramaturgja lett. 1949-1950 között az Új Világ rovatvezetőjeként dolgozott. 1951-1956 között a Színház és Filmművészet című folyóirat szerkesztője volt. 1953-1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett.

Munkássága[szerkesztés]

Az 1930-as évek végén költőként indult, a második világháború után lett prózaíró. Elbeszélései, regényei többnyire az értelmiségi lét és a művészsors problémái körül forognak; hangnemük ironikus. Írói felfogása az élethez egyetlen "gyógymódot" ajánl: az olykor fájdalmas mosolyt. Humoros írásait külön összegyűjtötte (Dekameron, 1980), emlékezéseiből is kötetet formált (Kölyökvarázs, 1983). Igazi sikert színműveivel, hangjátékaival, filmforgatókönyveivel aratott. Először társadalmi szatírákat írt (Vásott apostol, 1948; Hatszáz új lakás, 1951), majd a történelmi események drámai feldolgozásával próbálkozott (Forr a világ, 1953; Hűség, 1953; Koratavasz, 1955). Több alkalommal - átdolgozóként - együtt dolgozott Örkény Istvánnal. Az 1950-es évek végén felújította könnyed vígjátéki modorát. Az 1960-as évek második felétől egyre többször darabjainak szereplője maga a szerző. Dramaturgiai elmélkedéseit esszészerűen is összefoglalta (Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968). Bemutatói voltak Európa több országában és Japánban, Kanadában. Elbeszéléseit több nyelvre lefordították.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-): 94.[1] Gyárfás Miklós a legtermékenyebb színpadi szerzők egyike. Legsikeresebb éveiben, szezononként három-négy bemutatója is volt. Az 1980-as évek közepétől egyre ritkábban kerültek darabjai színre. Az adattárban regisztrált utolsó bemutatója Nyíregyházán volt. 2004. december 18-án, a Tanulmány a nőkről című darabjának volt a premierje.

  • Vásott apostol (író, 1948)
  • Különös házasság (író, 1948-1949, 1960-1961, 1972)
  • Zichy palota (író, 1949)
  • Megváltoztunk (író, 1950)
  • Hatszáz új lakás (író, 1951)
  • Forr a világ (író, 1953)
  • Hűség (író, 1953)
  • Koratavasz (író, 1955)
  • Szólj szám - Az Írók Szatírikus Színpadának műsora (író, 1957)
  • Lomb ezredes mennybemenetele (író, 1958)
  • A papucs (író, 1958)
  • Giccs parádé (író, 1961)
  • Sláger a Globe Színházban (író, 1961)
  • Micsoda emberek vannak! (író, 1962)
  • Változnak az idők (író, 1963)
  • Kisasszonyok a magasban (író, 1963-1965)
  • Ezek a mai fiatalok (író, 1963)
  • Férfiaknak tilos (író, 1963-1964, 1983)
  • 'A humor: a teljes igazság' Mikes Lilla előadóestje (író, 1963)
  • Lángeszű szerelmesek (író, 1963, 1967-1968)
  • Így szerkesztünk mi! (író, 1964)
  • Madách Imre emlékes (író, 1964)
  • Egérút (író, 1965-1966, 1980, 1984-1985)
  • Kényszerleszállás (író, 1965-1966)
  • A hosszú élet titka (író, 1966)
  • Csintalan múzsák (író, 1966)
  • Johanna éjszakája (író, 1966)
  • Laura (író, 1966. Társszerző: Tardos Béla)
  • Paródia-parádé - Mikes Lilla estje (író, 1967)
  • Tanulmány a nőkről (író, 1967)
  • Egy nő akinek lelke van (író, 1967)
  • Nyomozás a Tháliában (író, 1968)
  • Játszik a család (író, 1969-1970)
  • A végzet asszonya (író, 1969)
  • Mizantróp'68 (író, 1969)
  • Két Júlia (író, 1969)
  • Dinasztia (író, 1971-1972)
  • Kis minta-színdarab (író, 1972)
  • Panegyricus (író, 1972)
  • Téli délelőtt (író, 1973)
  • Csillagfényben (író, 1973)
  • Csendóra (író, 1973)
  • Beatrix (író, 1973)
  • Felszabadult nevetés (író, 1974)
  • "Kelj fel és énekelj!" (író, 1975)
  • Közhelybenjárás (író, 1978)
  • Utójáték Euripidészhez (író, 1978)
  • Vadászat az erdészházban (író, 1978)
  • Játék a csillagokkal (író, 1980)
  • Együtt, ameddig bírjuk (író, 1983)
  • Hangok komédiája (író, 1985)
  • Császári futam (író, 1986)
  • Képzelődők (író, 1986)
  • Egy nő akinek lelke van (író, 1988)
  • Mennyei riport (író, 1989)
  • Tanulmány a nőkről (2012)

Művei[szerkesztés]

  • Társutazás (vers, 1938)
  • Daloló (vers, 1942)
  • Hamis szimfónia (regény, 1946)
  • Korai madár (vers, 1947)
  • Vásott apostol (komédia, 1948)
  • Zichy-palota (Örkény Istvánnal, 1949)
  • Eltűnt múlt (elbeszélés, 1950)
  • Hatszáz új lakás (szatíra, 1951)
  • Nem szerencse dolga (szatíra, 1952)
  • Forr a világ (dráma, 1953)
  • Visegrádi pofonok (anekdoták, tárcák, 1954)
  • Hűség (dráma, 1954)
  • Kis dramaturgia (dráma, 1954)
  • Koratavasz (dráma, 1955)
  • Magyar Amphitryon (tréfa, 1955)
  • A szerep (kisregény, 1956)
  • Picking tanár úr Budapesten (elbeszélés, 1957)
  • Színész-könyv (1958)
  • Lomb ezredes mennybemenetele (színmű, 1958)
  • Az égövi ember (elbeszélés, 1961)
  • Fiú, lány és egy pillanat - Férfi, nő és egy tévedés (kisregény, 1963)
  • Változnak az idők (színmű, 1963)
  • Önarckép jelmezben (kisregény, 1965)
  • Kényszerleszállás (színmű, 1965)
  • Egérút (színmű, 1965)
  • Lángeszű szerelmesek (dráma, 1965)
  • A hosszú élet titka (színmű, 1966)
  • Egy nő, akinek lelke van (színmű, 1967)
  • Johanna éjszakája (dráma, 1967)
  • Szerelemfoltozó (dráma, 1967)
  • Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni (1968)
  • Mizantróp '68 (dráma, 1968)
  • Családi játékok (dráma, 1969)
  • A két Júlia (dráma, 1969)
  • Kisded játékaim (humoreszkek, 1969)
  • Beatrix (színmű, 1969)
  • Volt egyszer egy színház (regény, 1970)
  • Az oroszlánidomító (kisregény, elbeszélés, 1971)
  • Madách színháza (esszék, 1972)
  • A derű műhelyében (vígjáték, 1973)
  • Történetek a kastélyban (vígjáték, 1973)
  • Így szeretnék meghalni (dráma, 1973)
  • Legszentebb érzelgéseim (vígjáték, 1974)
  • Szilveszter (1975)
  • A képmutatás szépségei (1977)
  • Papkisasszony (vers, 1977)
  • Utójáték Euripidészhez (színmű, 1978)
  • A tettes mindig Oidipusz (tanulmány, 1978)
  • Dekameron (összegyűjtött humoros írások, 1980)
  • A főorvosné (vers, 1981)
  • A főorvos özvegye (vers, 1982)
  • Kölyökvarázs (összegyűjtött emlékezések, 1983)
  • Volt egyszer egy színház (1985)
  • Hangok komédiája (színmű, 1985)
  • Képzelődők (színmű, 1986)
  • Kalózszimfónia (elbeszélés, 1988)
  • Mennyei riport (színmű, 1989)
  • Eszményi majom (kisregény, novellák, humoreszkek, 1991)
  • Ó, tei szegény Erasmusok... (novella, 1995)

Forgatókönyvei[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Hangjátékok[szerkesztés]

[2]

  • A hangok (1966)
  • A hosszú élet titka (1954, 1975)
  • A hűség útvesztőiben (1964, 1971, 1975)
  • A védőszent (1987)
  • A világ legkisebb szerelme (1970-1971, 1996, 2000, 2003)
  • Derűre Is Derű - Leánykérés (1992, 2007)
  • Detektívjátszma (1968)
  • Egy fenyőfa balladája (1989)
  • Egy pofon varázslatában (1982-1983)
  • Egy úr Khalkisz felé (1975-1976, 1986)
  • Halálugrás (1984, 1986)
  • Hápi (1978)
  • Három utazás (1978)
  • Hogyan hallgassunk rádiót? (1973, 1975)
  • Hotel Universum (1963)
  • Így szerkesztünk mi! (1964)
  • Isten veletek, indiánok! (1981, 1985)
  • Jutalomjáték (1983, 1988)
  • Kastély a csillagfényben (1973-1974, 1982, 1996)
  • Kényszerleszállás (1976, 1992)
  • Kiskirály (1982, 1986, 1988)
  • Kutyahűtlenség (1984)
  • Köszönöm, Morty (1993)
  • Legújabb Zrínyiász (1948)
  • Leánykérés (1992)
  • Mesterfogás (1979)
  • Mizantróp (2001)
  • Négyesben (1989)
  • Néhány perc a halhatatlanságból (1984, 1986)
  • Romantika, avagy szőnyeg az emlékeden (1969)
  • Szerelemfoltozó (1967, 1970)
  • Szívdobogás a cseresznyefa alatt (1974)
  • Szorongósdi (1971-1972)
  • Útikaland (1992)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. május 31-i lekérdezés
  2. Rádiólexikon

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISNM 963 8607 10 6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9638157917
  • MULTIPLY

További információk[szerkesztés]