Szirtes Ági

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirtes Ági
Szirtes Ági-001.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Szirtes Ágnes
Született 1955. szeptember 21. (61 éves)
Budapest
Házastársa Pálmai Zoltán
Gyermekei Pálmai Anna
Pályafutása
Aktív évek 1967
Híres szerepei Winnie - Szép napok
Jucika - Portugál
Grete - (Elnöknők)
Díjai
Kossuth-díj 2008
Jászai Mari-díj 1988
Érdemes művész 1999
További díjak Erzsébet-díj (1994)

Szirtes Ági az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtes Ági témájú médiaállományokat.

Szirtes Ági (Budapest, 1955. szeptember 21. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Alapító tagja a Budapesti Katona József Színháznak, ahol a teátrum történetének első-három évtizedében a legtöbb bemutató (58) részese volt.

Édesapja Szirtes Ádám Kossuth-díjas színművész.

Életpályája[szerkesztés]

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1978-ban, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979 és 1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben lett a budapesti Katona József Színház tagja (alapító tag). Szereplője volt a színház első bemutatójának (Csehov: Manó) valamint a teátrum legnagyobb szériát elérő darabjainak is (Három nővér; Elnöknők; Portugál; Ivanov). Az utóbbi darabban -a társulattal- négy földrész, huszonkét városában vendégszerepelt.

Édesapja Szirtes Ádám, Kossuth-díjas színművész. Keresztnevével, édesapja kedvenc partnernőjére, Mészáros Ágira emlékeztetett. Keresztapja: Soós Imre az ötvenes évek filmjeinek másik ikonja.[1] Lánya, Pálmai Anna a családi tradíciók folytatója, édesanyjához hasonlóan a Budapesti Katona József Színház tagja.

Hosszú évek óta Nagykovácsi lakója.

A családi tradíció dokumentumai[szerkesztés]

A "Mesél a bécsi erdő" című darabban -"A karnevál utolsó éjszakája, a "Trakhiszi nők" és a "Barbárok" után- ismét együtt szerepel, anya és lánya:"[2] Szirtes Ági és Pálmai Anna. Az "első generáció", Szirtes Ádám a Nemzeti Színház tagjaként számos alkalommal szerepelt a Petőfi Sándor utcában. Többek között A nők iskolája, A Nyugati világ bajnoka és a Kiáltás című darabok színlapjain találkozhatunk nevével.

Színpadi szerepeiből[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93.[3]

  • Bródy: A medikus (Kőris Piros)
  • Dosztojevszkij: A félkegyelmű (Aglaja)
  • Shakespeare:
  • Molière: Úrhatnám polgár (Luci)
  • Füst Milán: Boldogtalanok (Víg Ilma)
  • Zucco: A lányka (Lányka)
  • Csehov:
    • A manó (Julia Sztepanovna)
    • A három nővér (Irina)
    • Platonov (Alekszandra Ivanovna)
    • Ivanov (Szepakina)
    • Sirály (Polina Andrejevna)
  • Dumas: A három testőr (Bonacieuxné)
  • Gozzi: A szarvaskirály (Clarice)
  • Petrusevszkaja: Három lány kékben (Tatjana)
  • Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása (Lorenta)
  • Németh: Müller táncosai (Kass Edit)
  • von Horváth: Hit, remény, szeretet (Irene Prantl)
  • Gábor Andor: Mit ültök a kávéházban (feleség)
  • Hauptmann: Henschel fuvaros (Hanne)
  • Parti Nagy: Mauzóleum (Szevics Aranka)
  • Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (Angustias)
  • Schwab: Elnöknők (Grete)
  • Tasnádi: Közellenség (kanca)
  • Papp András  Térey János: Kazamaták
  • Hamvai: Hóhérok hava (Mme Roch)
  • Bernhard: A színházcsináló (Brusconné)
  • Schnitzler: Távoli vidék (Genia Hofreiter)
  • Euripidész: Médiea (Dajka)
  • Bodó: Attack (Anya)
  • Egressy: Portugál (Asszony)
  • Thomas Bernhard: Heldenplatz (Zittelné)
  • Beckett: Szép napok (Winnie)
  • Joël Pommerat: A két Korea újraegyesítése (Több szerep)
  • Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom (Vinczéné)
  • Borbély Szilárd: Az Olaszliszkai (Bíró)

Filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • A szerelem határai (1974)
  • Holnap lesz fácán (1974)
  • Egy erkölcsös éjszaka (Cselédlány, 1977)
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Pólika, 1978)
  • Falfúró (Géza felesége, 1985)
  • Itt a szabadság! (1991)
  • Roncsfilm (Gizi, 1992)
  • Sose halunk meg (Irma, 1993)
  • Nyomkereső (1993)
  • A magzat (1993)
  • Az álommenedzser (1994)
  • Váratlan halál (1996)
  • Hippolyt (Julcsa, 1999)
  • Portugál (Asszony, 1999)
  • Nincsen nekem vágyam semmi (Anya, 2000)
  • Rosszfiúk (2000)
  • Ének a csodaszarvasról (2002)
  • Telitalálat (Irén, 2003)
  • Magyar szépség (Zongoratanárnő, 2003)
  • Az ember, aki nappal aludt (Klári, 2003)
  • Szezon (Guli anyja, 2004)
  • Rózsadomb (Ilonka, 2004)
  • Márió, a varázsló (Izaura, 2008)
  • Tabló (2008)
  • Az ajtó (2012)
  • A fekete bojtár (2015)
  • 1945 (2017)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • A koppányi aga testamentuma (Alsa, 1967)
  • A csillagszemű (Aníica, 1977)
  • Tengerre néző cellák (1978)
  • Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1980)
  • Gulliver, az óriások országában (1981)
  • Jegor Bulicsov és a többiek (Alekszandra, 1981)
  • A tenger 1-6. (Csaplár Ágnes, 1982)
  • A piac (Nyica, 1983)
  • Rafinált bűnösök (1985)
  • Bánk bán (Melinda, 1987)
  • Doven ajtaja (1989)
  • Haláli történetek (1991)
  • Éretlenek 1-6. (Gréti, 1995)
  • A Szórád-ház (Teri, 1997)
  • A nyugalom (Weér Rebeka, 2006)
  • Régimódi történet (Klári, 2006)
  • 4×100 (Dzsudi néni, 2007)
  • A Hortobágy legendája (Eszter, András felesége, 2008)
  • Égi madár (2011)
  • Pillangó (2012)
  • A galamb papné (2013)
  • Nem tűntem el – Richter Gedeon története (2014)

Szinkronszerepek[szerkesztés]

  • Csengetett Mylord? - Cissy Meldrum (színész: Catherine Rabett)
  • Az Onedin család - Ann Onedin (színész: Anne Stallybrass)
  • Maffiózók - Carmela Soprano (színész: Edie Falco)
  • Jackie nővér - Jackie Peyton (színész: Edie Falco)

Könyve[szerkesztés]

  • Szirtes Ádám: Életem-életünk (Budapest, 1997 ISBN 963-85696-9-7) Édesapja írásaiból.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Kapcsolódó fejezetek:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]