Szirtes Ági

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szirtes Ági
Szirtes Ági-001.jpg
Született 1955. szeptember 21. (66 éves)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Házastársa Pálmai Zoltán
Gyermekei Pálmai Anna
SzüleiSzirtes Ádám
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1978)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek 1967–
Híres szerepei Irina
Csehov: Három nővér
Winnie
Beckett: Szép napok
Grete
Schwab: Elnöknők

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtes Ági témájú médiaállományokat.

Szirtes Ági (Budapest, 1955. szeptember 21. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Alapító tagja a Budapesti Katona József Színháznak, ahol a teátrum történetének első-három évtizedében a legtöbb bemutató (58) részese volt.

Édesapja Szirtes Ádám Kossuth-díjas színművész.

Életpályája[szerkesztés]

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1978-ban, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979–1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben lett a budapesti Katona József Színház tagja (alapító tag). Szereplője volt a színház első bemutatójának (Csehov: Manó) valamint a teátrum legnagyobb szériát elérő darabjainak is (Három nővér; Elnöknők; Portugál; Ivanov). Az utóbbi darabban – a társulattal – négy földrész, huszonkét városában vendégszerepelt.

Édesapja Szirtes Ádám, Kossuth-díjas színművész. Keresztnevével, édesapja kedvenc partnernőjére, Mészáros Ágira emlékeztetett. Keresztapja Soós Imre, az ötvenes évek filmjeinek másik ikonja.[4]

Férje Pálmai Zoltán volt, akitől elvált.[5] Lánya, Pálmai Anna a családi tradíciók folytatója, édesanyjához hasonlóan a Budapesti Katona József Színház tagja.

Hosszú évek óta Nagykovácsi lakója.

A családi tradíció dokumentumai[szerkesztés]

A "Mesél a bécsi erdő" című darabban -"A karnevál utolsó éjszakája, a "Trakhiszi nők" és a "Barbárok" után- ismét együtt szerepel, anya és lánya:"[6] Szirtes Ági és Pálmai Anna. Az "első generáció", Szirtes Ádám a Nemzeti Színház tagjaként számos alkalommal szerepelt a Petőfi Sándor utcában. Többek között A nők iskolája, A Nyugati világ bajnoka és a Kiáltás című darabok színlapjain találkozhatunk nevével.

Jucika a Portugál című darabban[7]
Szilágyi Lenke felvétele

Színpadi szerepeiből[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 97.[8]

  • Dumas: A három testőr (Bonacieuxné)
  • Gozzi: A szarvaskirály (Clarice)
  • Petrusevszkaja: Három lány kékben (Tatjana)
  • Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása (Lorenta)
  • Németh: Müller táncosai (Kass Edit)
  • von Horváth: Hit, remény, szeretet (Irene Prantl)
  • Gábor Andor: Mit ültök a kávéházban (feleség)
  • Hauptmann: Henschel fuvaros (Hanne)
  • Parti Nagy: Mauzóleum (Szevics Aranka)
  • Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (Angustias)
  • Schwab: Elnöknők (Grete)
  • Tasnádi: Közellenség (kanca)
  • Papp András  Térey János: Kazamaták
  • Hamvai: Hóhérok hava (Mme Roch)
  • Bernhard: A színházcsináló (Brusconné)
  • Schnitzler: Távoli vidék (Genia Hofreiter)
  • Euripidész: Médiea (Dajka)
  • Bodó: Attack (Anya)
  • Egressy: Portugál (Asszony)
  • Thomas Bernhard: Heldenplatz (Zittelné)
  • Beckett: Szép napok (Winnie)
  • Joël Pommerat: A két Korea újraegyesítése (Több szerep)
  • Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom (Vinczéné)
  • Borbély Szilárd: Az Olaszliszkai (Bíró)
  • Günter Grass-Mikó Csaba: Bádogdob
  • Frances Ya-Chu-Cowhig: A tökéletes boldogság világa (Több szerep)
  • Brecht: Kaukázusdi krétakör (Több szerep)

Filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • A szerelem határai (1974)
  • Holnap lesz fácán (1974)
  • Egy erkölcsös éjszaka (Cselédlány, 1977)
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Pólika, 1978)
  • Falfúró (Géza felesége, 1985)
  • Itt a szabadság! (1991)
  • Roncsfilm (Gizi, 1992)
  • Sose halunk meg (Irma, 1993)
  • Nyomkereső (1993)
  • A magzat (1993)
  • Az álommenedzser (1994)
  • Váratlan halál (1996)
  • Hippolyt (Julcsa, 1999)
  • Portugál (Asszony, 1999)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Családi kör - Boldog karácsonyt (Julika)
  • Haláli történetek (1991)
  • Éretlenek 1-6. (Gréti, 1995)
  • A Szórád-ház (Teri, 1997)
  • A nyugalom (Weér Rebeka, 2006)
  • Régimódi történet (Klári, 2006)
  • 4×100 (Dzsudi néni, 2007)
  • A Hortobágy legendája (Eszter, András felesége, 2008)
  • Égi madár (2011)
  • Pillangó (Panka néni, 2012)
  • A galamb papné (2013)
  • Nem tűntem el – Richter Gedeon története (2014)
  • Alvilág (Anya, 2019)
  • Egyszer volt Budán Bödör Gáspár (Anyuka, 2020)

Szinkronszerepek[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

  • Ghelderode, de Michael: A Nagy Kaszás balladája (1989)
  • Závada Pál: A hercegnő vére (1996)
  • Kosztolányi Dezső: Lucifer a katedrán (1998)
  • Szabó Róbert Csaba: A Pusztai-banda (2015)

Könyve[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Kapcsolódó fejezetek:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 20.)
  2. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Freebase-adatdump
  4. A csend ölében. A Vasárnap című hetilap interjúja. A szerző: G. Szabó László
  5. ATV: Húzós - Szirtes Ági. ATV.hu. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
  6. A felsorolás nem teljes
  7. A színháztörténeti jelentőségű, négyszázadik előadást, 2017. március 26-án játszották
  8. Hozzáférés: 2017. szeptember 5.
  9. Ők kapták az idei Prima Primissima díjakat origo.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]