Bán János (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bán János
Bán János.jpg
Életrajzi adatok
Született 1955. október 4. (63 éves)
Győr
Pályafutása
Aktív évek 1979
Híres szerepei Vidra Zsolt – Rükverc
Vonó Ignác – címszerep
Nullicsek – Bambini di Prága
Otík – Az én kis falum
Rezső – Rinaldo
Díjai
Jászai Mari-díj1987
Érdemes művész1997
További díjak

Bán János weboldala
Bán János az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bán János témájú médiaállományokat.

Bán János (Győr, 1955. október 4. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész, a Katona József Színház alapító tagja; a cseh és szlovák nyelvterületek egyik legnépszerűbb külföldi színésze.

Életpályája[szerkesztés]

Tizennégy évesen szülővárosában, a Kisfaludy Színházban jelentős szerepet alakít a Musa Dagh negyven napja című darabban. A bemutató időpontja: 1970. április 3. Az előadást Várady György rendezte. A színlapon szerepelt - többek között - Nagy Attila, Herendi Mária, Magda Gabi, S. Tóth József, Patassy Tibor és Solti Bertalan neve is.

1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István és Kapás Dezső növendékeként. Első szerződése a Pécsi Nemzeti Színházhoz köti. Egy szezonnal később már a Győri Kisfaludy Színház tagja. Egy stúdiószínházi előadáson mutatkozott be a győri közönségnek. Nádas Péter, Takarítás című darabjában nyújt emlékezetes alakítást. A Kisalföldi városban szerepel először Hrabal műben. A Bambini di Prága című produkcióban Nullicseket, a festőt alakítja.

1982-ben egyik szereplője, Salamon Suba László főiskolai vizsgarendezésének, a Stílusgyakorlatok-nak.[1] Az ekkor alakult, repertoár gondokkal küzdő Katona József Színház a darabot műsorára tűzte. A bemutató 1982. október 23-án volt. 1987. január 29-ig százkilencvenhét alkalommal láthatta a "Katona" közönsége. A hatszázas előadásszámot túllépő produkció 2011-ben is látható a Komédium Színházban illetve más, vendég helyszíneken.

Az 1982/83-as szezonban a szolnoki Szigligeti Színház színlapjain találkozhatunk nevével. Többek között, Fejes Endre Vonó Ignác című művében a címszerepet játszhatta el a tiszaparti városban. Vidéki színészként a Legjobb férfialakítás díját is megkapta ezért a szerepért.

1983-tól szerződtetett művésze lett a Katona József Színháznak. Ilyen státuszban először a Spiró György Imposztor című darabjában láthatta a nagyérdemű. 2011-ig több mint félszáz bemutató szereplője volt, köztük Hlesztakovot alakította, Gogol: A Revizor című drámájában. Szereplője a 2011-ben is repertoáron szereplő, több mint háromszázszor előadott darabnak, a Portugálnak is.

A "Katonával" öt világrész, számos országában vendégszerepelhetett, többek között a nagy szériát megélt: Három nővér, az Ivanov szereplőjeként.

Szerepet kapott az 1984. május 31-én bemutatott, Jiří Menzel által rendezett darabban, a Szarvaskirály-ban. A világhírű rendező – ezt követően – meghívta Az én kis falum című film főszerepére (Otík). A film Oscar-díj jelölésig jutott, a legjobb külföldi film kategóriában. A művész ezt követően számos csehszlovák, a rendszerváltás után szlovák filmben kapott szerepet. A nyelvterület egyik legismertebb, legnépszerűbb külföldi művésze. 2011. március 13-án Prágában Trebbia Európai Díjjal tüntették ki. A laudációt Jiří Menzel tartotta. 2011 júniusában Életműdíjjal – A színészi küldetés díjával (Actor’s Mission Award) tüntették ki Szlovákiában, a trencsénteplici Art Film Festen.

Szintén színész fiával, Bán Bálinttal együtt játszották a két főszerepet, apát és fiát a 2013. január 25-én bemutatott Rükverc[2] című darabban.

Színpadi szerepek[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 96.[3]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Minden szerdán – Csűrös István (1979)
  • Koportos – Brigádvezető (1979)
  • Kabala – Zoli (1982)
  • Eszmélés (1984)
  • Felhőjáték (1984)
  • Falfúró – Géza (1985)
  • Az én kis falum (Vesničko má středisková) – Otík (1985)
  • Mami blú (1986)
  • Hajnali háztetők (1986)
  • Víkend za milión – Emil Ambróz (1987)
  • Az utolsó kézirat (1987)
  • Álombalzsam (1988)
  • Küldetés Evianba (1988)
  • Vörös zsaru (1988)
  • Kicsi, de nagyon erős – Béla (1989)
  • Sztálin menyasszonya (1991)
  • Kutyabaj (1992)
  • Ördög vigye – Fitzwalter (1992)
  • A pártütők (1994)
  • Rúzs (1994)

  • A Brooklyni testvér – Laci (1994)
  • Csajok – Tamás (1995)
  • Falfúró 2. (1996)
  • Modré z nebe – Jozef (1997)
  • Presszó – Gyilkos (1998)
  • Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős 2.) (1998)
  • Rinaldo – Rezső (2002)
  • Sorstalanság – Apa (2005)
  • Mansfeld (2006)
  • Budakeszi srácok – Berecz Ede (2006)
  • Dolina (Az érsek látogatása) – Kosztin (2006)
  • A Nap utcai fiúk (2007)
  • Rövid, de kemény... életem[4] – Kornél apja (2008)
  • Így, ahogy vagytok – Angelov (2009)
  • Ihlet (2010)
  • Argo 2. – Frici (2013)
  • Liza, a rókatündér (2015)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • IV. Henrik király – ifjú Henrik (1980)
  • Szerelmem Elektra – Oresztész (1980)
  • Vihar a lombikban (1980)
  • Békestratégia (1983)
  • A falu jegyzője 1-4. – Völgyessy (1986)
  • Ítéletidő (1987)
  • Tanmesék a szexről – Kéri Tamás (1988)
  • Béketárgyalás, avagy az évszázad csütörtökig tart (1989)
  • Hét akasztott (1989)
  • Oktogon – Erdős (1989)
  • Vadkacsavadászat – Szajapin (1989)
  • Napóleon – Rusztán (1989)
  • Mrożek: Mulatság (1990)
  • Petőfi Sándor: Az apostol (1991)
  • Kutyakomédiák – Simor Antal (1992)

  • Julianus barát 1-3. – Gerhardus (1993)
  • Fegyencek szabadságon (1993)
  • Albert, Albert (1994)
  • A Brooklyni testvér (1994)
  • Baldi – Débile (1995)
  • Szappanbuborék (1996)
  • A szivárvány harcosa – Ervin (2001)
  • Árnyékban (1999)
  • Családi album (2002)
  • Történetek az elveszett birodalomból – Apa (2004)
  • Presszó – Janek (2008)
  • Krampampuli
  • Optimisták
  • Padlón – Apa (2012)
  • A színésznő (2018)[5]
  • Átok

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Csipkerózsa

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Legjobb férfialakítás díja – Vonó Ignác (1983)
  • Színikritikusok díja – Stílusgyakorlat (1983)
  • Játékfilmszemle díja – Falfúró főszerepért (1986)
  • Oscar jelölés – legjobb külföldi film kategória (Az én kis falum) (1987)
  • Legjobb férfialakítás díja (Párizs) – Otik (Az én kis falum) (1987)
  • Jászai Mari-díj (1987)
  • Kritikusok díja – Albert Albert című szlovák film címszerepéért (1995)
  • Érdemes művész (1997)
  • Legjobb férfialakítás díja – Rezső, a Rinaldo című filmben (Moszkva, 2004)
  • Vidor Fesztivál
    • Brighella-díj – Vinkel (A szerelmes hal) (2008)
    • Arlecchino-díj – Pása (Guppi) (2010)
  • Ivánka Csaba-díj (2011)

Ars poetica[szerkesztés]

'Fiatalként a kérdéseim kissé bizonytalanok voltak, a válaszaim azonban nagyon határozottak. Most, idősebb fejjel azonban a kérdéseim nagyon pontosak, a válaszaim pedig egyre bizonytalanabbak. Ma többet tudok a világ dolgairól és saját magamról, ezért tudok talán jobban kérdezni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy könnyebben megfejtem egy szerep személyiségét, könnyebben belehelyezkedem, de kilépnem belőle nehezebb, mert a szerep által felvetett kérdésekre nehezebben találom a választ. Ez olyan pszichés teher – s ez a hivatásom legnehezebb része – melyben minél mélyebbre mászik az ember, annál többet veszít magából.

Munkával telt éveim során, valósággá vált fiatalkori célom – amiért ezt a hivatást választottam –, hogy a magyar színházművészet valóban világszínvonalú legyen. Mindig olyan területeket igyekeztem és igyekszem kipróbálni, ahol még nincsen tapasztalatom. Ezek sem egyszerű feladatok, de megkönnyíti őket az újdonság, a kísérletezés varázsa. Jó kanavász, jó alapanyag kell, és a többi csak munka kérdése.

Navigare necesse est, vivere non est necesse!"[10]

Hang és kép[szerkesztés]

Kapcsolódó fejezetek:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A cím több forrásban: Stílusgyakorlat
  2. A darab weblapja.
  3. 2011. április 4.-i lekérdezés
  4. A film. [2010. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 27.)
  5. http://tv.24.hu/musorok/film/a-szineszno/
  6. Inforadio
  7. STOP.HU[halott link]
  8. ARTFILMFEST.SK[halott link]
  9. KULTURPORT.HU
  10. Pompeius hadvezér szóllásának története a Hajó szócikk Rómaiak fejezetésben olvasható.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]