Gobbi Hilda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gobbi Hilda
Gobbi Hilda 1964-ben
Gobbi Hilda 1964-ben
Életrajzi adatok
Születési név Gobbi Hilda Emília Gizella
Született 1913. június 6.
Budapest
Elhunyt 1988. július 13. (75 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Élettárs
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 19351988
Híres szerepei Mirigy
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Gertrudis
Katona József: Bánk bán
Díjai
Kossuth-díj1949
Kiváló művész1955
Érdemes művész1950
További díjakSZOT-díj (1977)

Gobbi Hilda az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gobbi Hilda témájú médiaállományokat.

Gobbi Hilda Emília Gizella (Budapest, 1913. június 6.Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. Gobbi Alajos zeneszerző, karmester és hegedűtanár unokája.

Élete[szerkesztés]

Gobbi Hilda szobra a Nemzeti Színház előtt. Párkányi Raab Péter alkotása

Gobbi Ede Alajos papírkárpitgyári üzletvezető és Schneckenburger Margit római katolikus vallású szülők gyermekeként született Budapesten. Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. 1932 és 1935 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.

1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.

Kilátás a visegrádi nyaralójából, a Patkó villából (P. Szabó István, 2013)

A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.

Nőkhöz fűződő vonzalmát nyíltan vállalta, hosszú éveken keresztül élt együtt Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel.[1][2]

Jótékony tevékenysége[szerkesztés]

Gobbi Hilda 1984-ben

1948-ban hozta létre a Jászai Mari Színészotthont, szegény, "rossz" sorsú színészek részére, amely ma is működik a fővárosi V. kerületi Magyar utcában. [3] Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. A Visegrád-Szentgyörgypusztán, a Kisoroszi-révnél lévő nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára.

Művészete[szerkesztés]

Edmond Rostand: A sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Az öltözőben Apáthi Imre és Gobbi Hilda

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 124, ugyanitt százhuszonkilenc fotón is látható.[4]

Főbb szerepei[szerkesztés]

Gobbi Hilda emléktáblája a Bajor Gizi Színészmúzeum bejáratánál.

Színpadon[szerkesztés]

Filmekben[szerkesztés]

Igen sok szinkronszerepet is játszott.

Rádiós szerepei[szerkesztés]

Ezen kívül számtalan rádiójátékban szerepelt.

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Gobbi Hilda sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-79. A sírkő Búza Barna alkotása
Szobrok, emléktáblák
  • Gobbi Hilda síremléke: Búza Barna, a síremléket díszítő, színházi függöny előtt álló bronz hölgyalak 1989-ban készült (Budapest, Németvölgyi út 99.)[5]
  • Gobbi Hilda-emléktábla: Czinder Antal 1998-ban avatott alkotása (Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.)[5]
  • Gobbi Hilda-szobor: a Nemzeti Színház előtti szoborparkot díszíti Párkányi Raab Péter 2002-ben avatott bronz szobra, ami a Blaha Lujza téri színház nézőtéri székében ülve, civil ruhában ábrázolja (Budapest IX. kerülete, Bajor Gizi park 1.)[6]
Nevét őrzik
  • Gobbi-villa: Gobbi Hilda nyaralója volt
  • Gobbi Hilda (Művész)Klub: A Pesti Magyar Színház színház mellett működő színészklub (Wesselényi utca 60.)[7][8][9]
  • Gobbi Hilda Színpad: a Nemzeti Színház stúdiószínháza 2007. május 11. óta (Budapest IX. kerület, Millenniumi Városközpont)[6]
  • Gobbi Hilda-emlékév: eseménysorozat 2013-ban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) szervezésében, a színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából[10]
Róla szólnak
  • Mestersége: színész Gobbi Hilda: Vitray Tamás 1983-ban készített portréműsora[11]
  • Közben...: Gobbi Hilda 1984-ben megjelent önéletrajzi kötete.[12]
  • Színésznő vagyok Téli beszélgetés Gobbi Hildá­val: Juszt László 1987-ben készített portréműsora[13]
  • Gobbi Hilda-honlap: 2015-ben megjelent virtuális kiállítás, ami az OSZK Színháztörténeti Tárában 2013-ban, a művésznő születésének 100 évfordulója tiszteletére rendezett kamarakiállítás kibővített, szerkesztett változata.[14]

Származása[szerkesztés]

Gobbi Hilda családfája
Gobbi Hilda
(Budapest, 1913. jún. 6.–
Budapest, 1988. júl. 13.)
színésznő
Apja:
Gobbi Ede[15][16]
(Budapest, 1887. máj. 18.–
Budapest, 1963. máj. 1.)
gyári üzletvezető
Apai nagyapja:
Gobbi Alajos[17]
(Pest, 1842. dec. 24.–
Budapest, 1932. júl. 27.)
hegedűpedagógus, karmester
Apai nagyapai dédapja:
Gobbi Alajos
(Mantova, 1811. ápr. 21.[18]
1880 és 1893 között)
hegedűművész
Apai nagyapai dédanyja:
Rott Mária[19]
(Oláhország, 1820 körül –
Budapest, 1893. aug. 30.)
Apai nagyanyja:
Weisz Józsa (Jozefa)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Schneckenburger Margit[20][21]
(1895. febr. 20.–
Budapest, 1941. máj. 2.)
Anyai nagyapja:
Schneckenburger Sándor
Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Szeburger Irén
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. század, 2004. november 11. 
  2. Tamás Rita. „Úriemberként viselkedett szeretőivel Gobbi Hilda”, borsonline.hu, 2016. március 3. 
  3. Ozsda Erika. „HILDA HOUSE SZÍNÉSZOTTHONOK – FŐPRÓBÁK, IMMÁR CSAK LÁTOGATÓBAN”, Magyar Idők, 2017. június 4. 
  4. 2010. szeptember 26-i lekérdezés
  5. a b keresőszó: Gobbi, szoborkereso.hu (hozzáférés: 2018. okt. 15.)
  6. a b TACE (Színházépítészet Közép-Európában) projekt: Nemzeti Színház, theatre-architecture.eu (hozzáférés: 2018. okt. 15.)
  7. Gobbi Hilda Művészklub a Facebookon
  8. Nemzeti Stúdió 50 - meghatározó évek a karrier kezdetén, pestimagyarszinhaz.hu - 2016. június 10.
  9. Erzsébetváros / Büfék, erzsebetvaros.hu
  10. Bakk Ágnes: Gobbi Hilda-emlékév, mandarchiv.hu - 2013. március 27.
  11. Illés Jenő: Mestersége színész: Találkozás Gobbi Hildával, Nógrád 39. évfolyam 120. szám, library.hungaricana.hu - 1983. május 22.
  12. Pécsi István: Vallomás a színházról... Négyszemközt Gobbi Hildával (67-70. old.), Hevesi Szemle 12./4. szám, library.hungaricana.hu - 1984 .
  13. VM.: Röviden, Szolnok Megyei Néplap 38. évfolyam 105. szám, library.hungaricana.hu - 1987. május 6.
  14. Gobbi Hilda-honlap impresszum, gobbi.oszk.hu (hozzáférés: 2018. okt. 15.)
  15. Házasságkötésük bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 922/1911. folyószám alatt.
  16. Gobbi Ede gyászjelentése
  17. Gobbi Alajos gyászjelentése (1932)
  18. Gobbi Hilda: Közben..., Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982. 9. old.
  19. Rott Mária gyászjelentése
  20. Schneckenburger Margit gyászjelentése
  21. Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 617/1941. folyószám alatt.

További információk[szerkesztés]