A kölcsönkért kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kölcsönkért kastély
1937-es magyar film

"És miért kellett nekem ehhez kiöltöznöm stüszi vadásznak?"
"És miért kellett nekem ehhez kiöltöznöm stüszi vadásznak?"
RendezőVajda László
ProducerPless Ferenc
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróBékeffy István, Stella Adorján
DramaturgKellér Dezső (dalszövegek)
FőszerepbenKabos Gyula
Tolnay Klári
Turay Ida
Ráday Imre
Rajnay Gábor
Vaszary Piri
ZeneSándor Jenő
OperatőrVidor Andor
VágóBánky Viktor
DíszlettervezőVincze Márton
Gyártás
GyártóHunnia Filmstúdió
Hunvideo Co
Harmónia Filmgyár
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő84 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Hunnia Filmstúdió
BemutatóMagyarország 1937. október 26.
Eredeti magyar adóMTV1, m1
MTV2, m2
Duna TV
Filmmúzeum
KorhatárKN I. kategória (F/7166/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

A kölcsönkért kastély 1937-ben bemutatott fekete-fehér, romantikus magyar filmvígjáték Pekár Gyula műve alapján, Vajda László rendezésében, Kabos Gyula, Tolnay Klári, Ráday Imre és Turay Ida főszereplésével. Az 1930-as évek egyik meghatározó filmje, ebben hangzik el a Nem tudom az életemet, hol rontottam én el… kezdetű nóta. A film bizonyos jeleneteit a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyban forgatták.[1]

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Koltay Gábor és fia, Bálint úsznak az adósságban és éppen perben állnak az atya testvérének özvegyével és annak leányával, akik a család ősi kastélyát és földbirtokait is megörökölték "Gábor úrfi" elhunyt testvére után. Amikor Koltay Gábor az ügyvédjével tárgyal a per részleteiről, betoppan az ajtón az ügyvéd egyik, jellegzetes módon beszélő rokona, aki közli vele, hogy vagyonos testvérük, Gruber Menyhért (Kabos Gyula) hazatér Dél-Amerikából leányával, a szépséges Maryvel. Ezt hallva Koltay úr hazasiet, és elküldi Bálint fiát azzal a feladattal, hogy ismerkedjék meg Maryvel még a vonaton, és csábítsa el. A céljuk egyértelmű: megszerezni Mary hozományát.

Azonban tervükbe több hiba is becsúszik. Először is, ami hozományvadászok esetében nagyon veszélyes, Bálint beleszeret a lányba. Nem csoda hát, ha az ifjú Koltay elhatározza, hogy elveszi Maryt annak ellenére, hogy annak apja "tönkrement". Az igazság viszont az, hogy "Menyuci" nem ment tönkre, csak a szintén a pénzére kiéhezett rokonait akarja így megtéveszteni. Természetesen Bálint apja nem örül, hogy fia egy szegény lányt akar elvenni, de nem ő a fiatal pár boldogságának egyetlen akadálya. Gruber Menyhért ugyanis nem fogja hozzáadni a lányát egy nincstelen emberhez. Szerencsére Bálint és unokatestvére, Kató, akinek édesanyjával perben állnak, rájönnek a megoldásra. Mivel Kató édesanyja éppen Gasteinben nyaral, Kató „kölcsönadja” a kastélyt és a birtokot Bálintnak és édesapjának, hogy eljátszhassák a gazdag földbirtokos famíliát.

Kató azért ment bele ebbe a komédiába, hogy, mint "szegény rokon" közelebb kerülhessen szíve választottjához, doktor Vasshoz, a "lódoktorhoz", akit édesanyja kitiltott a házukból. Amikor Gruberék megérkeznek, nagy örömmel látják, hogy jó partit fognak csinálni, és Mary édesapja úgy dönt, hogy beleegyezik a házasságba.

Az eljegyzést váratlan esemény zavarja meg: hazaérkezik a "szegény rokon szegény mamája", aki megakadályozza mind Bálint és Mary, mind Pista és Kató házasságát (utóbbit azért, mert a film során többször is felbukkanó tényleges hozományvadász szomszéd birtokoshoz akarta hozzáadni leányát).

Azonban vígjátékot látunk, és nem tragédiát, tehát a film végére természetesen minden kiderül, és a fiatalok egymáséi lehettek. Sőt, még a perlekedő felek is kiegyeztek, és fele-fele arányban osztoznak a birtokon. Időközben tanúi lehettünk egy különleges rokoni találkozónak, "tárlatvezetésnek" a Koltay birtokon, és megtanulhattuk, hogyan köttessünk másokkal életbiztosítást.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A film számtalan helyzet- és jellemkomikumból egyaránt adódó, poénos jelenetet tartalmaz, valamint a már említett nótát, a Nem tudom az életemet, hol rontottam én el...-t, amihez Madarász Katalin nótaénekesnő írt egy harmadik versszakot is.

Szereplők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]