Pekár Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pekár Gyula
Pekár Gyula (1867-1937) író, újságíró, politikus.jpg
Született 1867. november 8.
Debrecen
Elhunyt 1937. augusztus 19. (69 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekár Gyula témájú médiaállományokat.

Rozsnyói Pekár Gyula (Debrecen, 1867. november 8.Budapest, 1937. augusztus 19.) író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke. Pekár Imre fia.

Életpályája[szerkesztés]

Pekár Imre és Pekár Emma fia. Iskoláit Debrecenben, Budapesten és Bostonban végezte, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten folytatott. Három évig joggyakornok volt, majd Justh Zsigmond hatására az irodalomhoz pártolt, 1891-től belépett újságírónak a Horváth Gyula által alapított és szerkesztett Magyar Hírlaphoz. Beutazta Európát, három évig tanult a Sorbonne-on, öt európai nyelven beszélt. 1901-től tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, ez utóbbinak 1920-tól 1936-ig elnöke volt. 1901-1935 között, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idejét kivéve szabadelvű Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), egységes párti, majd Nemzeti Egység Pártja (NEP) programmal országgyűlési képviselő volt. Mint a Fehérház Bajtársi Egyesület elnöke közreműködött az 1919. augusztus 6-i Friedrich-féle puccsban. 1919 augusztusától 1921 júniusáig vallás- és közoktatásügyi államtitkári posztot töltött be. 1919. augusztus 27-től 1919. november 24-ig tárca nélküli miniszterként dolgozott a Friedrich-kormányban. 1925-től a Filmipari Alap felügyelő bizottságának elnöki posztját kapta meg. Az 1920-as évektől egyik meghatározó egyénisége lett a Turáni Társaságnak, a Magyar Külügyi Társaságnak, s tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[1].

Szerény tehetségű írói munkássága elismerést kapott. Film készült A táncz c. drámájából (filmbemutató, 1901), A szép Pongráczné krinolinja (filmbemutató, 1931) és A kölcsönkért kastély. Drámáit, elbeszéléseit, regényeit többnyire a Singer és Wolfner Rt. adta közre.

Kultúrtörténeti érdekességek[szerkesztés]

Pekár Gyula arcképe és aláírása
Arany János szobrának Toldi mellékalakja Pekár Gyuláról mintázva, 1893

Pekár Gyula magas, izmos, kisportolt fiatalember volt, kiemelkedő atléta és evezős, róla mintázta Stróbl Alajos az Arany János-szobor egyik mellékalakját, a Toldi Miklóst.

Krúdy Gyula megírta öngyilkoltatási-afférját Pilisi Rózával, aki korábban az ő múzsája volt. Később, befolyásos politikusként - bosszúból - letiltatta Krúdyt, aki emiatt 1930. május 26-án kénytelen volt margitszigeti szegényes otthonát is elhagyva, Óbudára költözni, majd megjelenés híján, úgyszólván éhen halni. Amikor még szép amorózók voltak, nem tudta, hogy közepes tehetségű kollégája a politikai szamárlétrán előrejutva el tudja majd őt lehetetleníteni.[2]

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A táncz : történeti tanulmány három szakaszban. Budapest : Uránia Magyar Tudományos Színház, 1901. 65 p.
  • Livió főhadnagy : regény két kötetben. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. (Ser, Egyetemes regénytár ; XVI. 10-11.sz.) Egybekötve.
  • Pasztellek : [elbeszélések]. Budapest : Singer és Wolfner, 1902. 283 p. (Ser. Színes könyvek)
  • A táncz : La danse : conférence historique en trois parties / par Gyula de Pekár ; [éd. par] Théâtre Scientifique Hongrois "Urania". Budapest : Théâtre Scientifique Hongrois "Urania", 1903. 63 p. ill.
  • Hatalom : regény. Budapest : Singer és Wolfner, 1917. 32 p. (Milliók könyve ; 25.)
  • Delilah nyoszolyája és egyéb elbeszélések : [új lenyomat] Budapest : Singer és Wolfner, 1918. 157 p. (Ser. Egyetemes regénytár 21. 11. sz.)
  • Magyar költők szerelmei : [elbeszélések]. [Budapest] : Singer : Wolfner, [1920]. 183 p.
  • Lord Burlington arcképe : regény. Budapest : Singer és Wolfner, 1925. 158 p.
  • Liliomos asszony (olasz) La dama del giglio. Idillio rococo / Gyula Pekár ; trad. de Franco Vellani Dionisi. Bologna : Cappelli, 1928. 243 p. (regény)
  • Tisza István végnapjai. Debrecen : Városi Nyomda, 1932. 15 p. (Ser. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai ; 5. köt. 4. sz.)
  • Amazon cárnők : elbeszélések. Budapest : Singer és Wolfner, 1937. 92 p.
  • Ultima canzone : elbeszélések. Budapest : Singer és Wolfner, 1939. 267 p.
  • Himfy szerelmei. Budapest : Interim, [1990]. 29 p. (Ser. Diana regénytára : 0865-6290 ; 1.) ISBN 9630282917

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

  • MTA Péczely-díja (1910)
  • MTA Vojnits-díja (1915, 1921)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  2. Erdész Ádám: Montázsból formált nagy elbeszélés? – Szövegek a fizetett szerelem világáról

Források[szerkesztés]

  • Új Magyar Irodalmi Lexikon. 3. köt. Budapest, Akadémiai, 1994. Pekár Gyula lásd 1600. p. ISBN 9630568071
  • Királyi Könyvek
  • Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum

További információk[szerkesztés]

  • MÉL
  • Schöpflin Aladár: Pekár Gyula. Nyugat, 1937/9. sz.
  • Nemzetgyűlési almanach 1920–1922
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Tilhof Endre: Devecseri életrajzi lexikon. Devecser, Devecser Város Önkormányzata és a Városi Könyvtár, 2007.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.