Kunfi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunfi Zsigmond
Kunfi Zsigmond
Kunfi Zsigmond
Magyarország tárca nélküli munkaügyi és népjóléti minisztere[m 1]
Hivatali idő
1918. október 31. – 1919. január 19.
Magyarország horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1918. november 6. – 1919. január 19.
ElődUnkelhäusser Károly
Utóda poszt megszűnt
Magyarország közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1919. január 19. – 1919. március 21.
Magyarországi Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa
Hivatali idő
1919. március 21. – 1919. június 24.
Születési névKunfi Zsigmond Oszkár
Született1879. április 28.
Nagykanizsa
Elhunyt1929. november 18. (50 évesen)
Bécs
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártMSZDP
Foglalkozáspolitikus, újságíró
Halál okamérgezés
Vallásizraelita, később református
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfi Zsigmond témájú médiaállományokat.

Kunfi Zsigmond, teljes nevén Kunfi Zsigmond Oszkár, tévesen olykor Kúnfi (Nagykanizsa, 1879. április 28. – Bécs, 1929. november 18.[1]) magyar politikus, irodalomtörténész, lapszerkesztő, újságíró, fordító, közoktatási népbiztos.

Életrajza[szerkesztés]

Kunfi Zsigmond zsidó származású családban született. Édesapja, Kohn Benedek szigetvári tanító 1875-ben magyarosította nevét Kunfira, édesanyja Kohn Janka. Középiskolai tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban végezte, majd 1903-ban a kolozsvári egyetemen magyar–német szakos tanári diplomát szerzett. Toldy Ferencről, Jókai Mórról írt tanulmányokat, s a temesvári főreáliskolában tanított. Politikai nézeteit illetően szociáldemokrata volt, a német Karl Kautsky követője. Belépett az MSZDP temesvári szervezetébe, tanári állásából emiatt elbocsátották. Még Temesváron lépett be az ottani Losonczy szabadkőműves páholyba. Budapestre költözött, s 1907-től újságírással foglalkozott, a Népszava helyettes szerkesztője lett.

Budapestre költözése után a legradikálisabb, Jászi Oszkár vezette Martinovics páholy munkájába kapcsolódott be. 1908 és 1914 között szerkesztette a Szocializmus című folyóiratot. Ady Endrével és a Huszadik Század polgári radikális körével baráti kapcsolatai voltak. Publikált a Nyugatba, s a Huszadik Század című folyóiratba is. 1918-ban beválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsba. A Károlyi Mihály-kormányban 1918–1919-ben tárca nélküli munkaügyi és népjóléti miniszter, illetve a Horvát-szlavón-dalmát minisztérium felszámolásával megbízott miniszter, majd Berinkey Dénes kabinetjében közoktatásügyi miniszter volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt közoktatásügyi népbiztosként tevékenykedett. 1919 júniusában lemondott hivataláról és követelte a diktatúra felszámolását. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába emigrált, ahol az Arbeiter Zeitung főszerkesztője és a Világosság című magyar nyelvű lap szerkesztője lett. 1929-ben, Bécsben öngyilkosságot követett el, veronállal mérgezte meg magát.[1]

Első felesége a neves feminista Vámbéry Melanie, Wamberger Sándor és Steinhaus Fáni lánya volt, akivel 1904. augusztus 14-én kötött házasságot Nagykanizsán.[2] Ebből a kapcsolatból született Nóra lánya. Válása után nem sokkal, 1914. január 29-én Budapesten feleségül vette Rónai Erzsébetet, barátjának, Rónai Zoltánnak a húgát, Rónai Bernát és Kisfalvi Ilona lányát.[3] A két tanú Szende Pál és Reinitz Béla volt.

  • Kunfi Zsigmond szülőháza Nagykanizsa kiskanizsai városrészében
    Kunfi Zsigmond szülőháza Nagykanizsa kiskanizsai városrészében
  • Kunfi a második feleségével, Rónai Erzsébettel 1917-ben
    Kunfi a második feleségével, Rónai Erzsébettel 1917-ben

Művei[szerkesztés]

  • A francia kulturharc; Deutsch, Bp., 1906 (A Huszadik Század könyvtára)
  • Népoktatásunk bűnei; Deutsch, Bp., 1908 (Természet és társadalom)
  • A másik út. Tanulmányok a szociálizmus köréből; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • Az általános választójog; Népszava, Bp., 1912
  • Jaurés, az emberiség és szocializmus nagy halottja (Budapest, 1915)
  • Az angol világbirodalom (Budapest, 1915)
  • Marx és a marxizmus (Budapest, 1945)
  • Kunfi Zsigmond válogatott írásai; összeáll., szerk., bev. Mucsi Ferenc és Szabó Ágnes; Kossuth, Bp., 1984
  • Kunfi Zsigmond; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Agárdi Péter; Új Mandátum, Bp., 2001 (Magyar panteon)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Tárca nélküli (népjóléti és munkaügyi) miniszter (1918. december 12-ig) majd munkaügyi és népjóléti miniszter (1918. december 12-től).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1166. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1253–1254. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Köves Rózsa–Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond életútja. Budapest, 1974, Kossuth Könyvkiadó, 387 old.
  • Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond. Életek és korok. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó–Zrínyi Kiadó, 289 old.
  • Kunfi Zsigmond. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 12.

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Budapest, 1911
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Budapest, Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kunfi Zsigmond témában.


Elődje:
Unkelhäusser Károly
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1918. november 6.–1919. január 19.
 Utódja:
a poszt megszűnt
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kunfi_Zsigmond&oldid=26905767”