Rónai Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rónai Zoltán
Rónai Zoltán 1919-ben.
Rónai Zoltán 1919-ben.
Születési név Rosenthal Zoltán
Született 1880. augusztus 16.
Budapest
Elhunyt 1940. május 17. (59 évesen)
Brüsszel
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Peisner Flóra
Szülei Rónai (Rosenthal) Bernát, Kisfalvi (Klein) Ilona
Foglalkozása ügyvéd, szociológus, politikus
Iskolái budapesti gimnázium, budapesti tudományegyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rónai Zoltán témájú médiaállományokat.

Rónai Zoltán, olykor Ronai, szül. Rosenthal,[1] írói álnevén Vándor Zoltán (Budapest, 1880. augusztus 16.Brüsszel, 1940. május 17.) ügyvéd, szociológus, szociáldemokrata politikus, igazságügyi népbiztosként, majd belügyi népbiztoshelyettesként a Forradalmi Kormányzótanács tagja, Kunfi Zsigmond sógora.

Élete[szerkesztés]

Budapesten járt középiskolába, majd 1898-tól a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult, ahol jogtudományi doktorátust, majd 1908-ban ügyvédi oklevelet szerzett és nyitott egy ügyvédi irodát Budapesten, a Váci körút 21. alatt (ma Bajcsy-Zsilinszky út). 1908. november 24-től felekezeten kívüli. Az első világháború előtt belépett az MSZDP-be, több szakszevezetnek is jogi képviselője volt, a Népszava és a Szocializmus, továbbá a Jogtudományi Közlöny számára írt cikkeket, és tagja lett a Galilei Körnek.[2] 1919. január 22-én a Károlyi-kormány a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes egyetemi tanárává nevezte ki, politikai tudományokat tanított volna. A kar és a kultuszminiszter közti nézeteltérés miatt Rónai tanári esküjét február 4-én a Minisztertanács előtt tette le, oktatni mégsem volt lehetősége, politikai szerepvállalása miatt. A Berinkey-kormányban ugyanis Peidl Gyula mellett munkaügyi és népjóléti államtitkár lett, 1919. február 14. és 1919. március 21. között, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején pedig március 21-től június 24-ig igazságügyi népbiztos, ő dolgozta ki a kommün alkotmányát, megszervezte a forradalmi törvényszékek hálózatát, emellett szabályozta és ellenőrizte azok működését is. A kommün kikiáltása napján még ellenezte, később azonban elfogadta a két munkáspárt egyesülését. Június 23-án a Tanácsok Országos Gyűlése megválasztotta a Szövetséges Központi Intéző Bizottságot, amelynek ő is tagja lett. Az intéző bizottság másnap újraválasztotta a népbiztosokat, s Rónait 1919. június 29-én belügyi népbiztoshelyettessé nevezték ki, emellett június 24-től kezdve Ágoston Péter helyett ténylegesen ő vezette az Igazságügyi Népbiztosságot. A 133 nap alatt a Kunfi Zsigmond-féle centrista szárnyhoz tartozott. A diktatúra bukása után a Peidl-kormány még belügyi államtitkárrá tette, ám nem foglalta el ezt az állást, s Bécsbe emigrált, ahol a Világosság-csoport egyik vezetője lett Böhm Vilmos és Kunfi mellett. Számos cikket írt az osztrák szociáldemokrata párt lapjába, a Der Kampfba, a Világosság c. periodikába, emellett Vándor Zoltán álnéven a Népszavában, és a Szocializmusban is publikált. Cikkeiben kritikával illette a horthysta Magyarországot és a hazai szociáldemokratákat. Időközben Magyarországon többször perbe fogták. A proletárdiktatúra után revízió alá vették az őszirózsás forradalmat követő időszakban történt kinevezéseket, mely során a kar Rónai egyetemi tanári kinevezését törvénytelennek minősítette, és megtiltotta az egyetemi tanári cím viselését. 1921-ben csatlakozott az úgynevezett Két és feles Internacionálé magyar csoportjához. Bécsből a Schutzbund-felkelés leverését követően előbb Prágába, ezután pedig Zürichbe költözött, később Belgiumban élt, ahol Friedrich Adler oldalán a Szocialista Munkásinternacionálé (SZMI) titkárságán működött, s szerkesztette annak lapját, az Internationale Informationt. Az 1930-as években 1934 és 1938 között újra cikkeket kezdett írni a Szocializmus számára, a lap rovatvezetője volt. A németek belgiumi inváziója után öngyilkosságot követett el.

Titkára és előadója volt a Társadalomtudományi Társaságnak, és a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának. 1908-ban felvette a Martinovics szabadkőműves páholy, amelyből 1918-ban kilépett.

Családja[szerkesztés]

Rónai (1882-ig Rosenthal)[3] Bernát (1847–1918) kiskunfélegyházai születésű kereskedő és Kisfalvi (1878-ig Klein)[4] Ilona (1855–1943) fiaként született izraelita családban, két testvére volt: Rónai Sándor, és Rónai Erzsébet, Kunfi Zsigmond második felesége. 1918. július 8-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Peisner Flórá tanárnővel, Peiser Ignác és Weisz Berta lányával.[5]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Az általános választói jog és ellenségei (1901)[6]
  • A magyar szociálpolitika mérlege (Bp., 1908)
  • A fajok harca és az államalakulás (Bp., 1909)
  • A helyes jog tudománya (Bp., 1910)
  • Szocialista problémák (Bp., 1912)
  • Az esküdtszék kérdése és a magyar esküdtbírósági reform (Bp., 1913)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1882. évi 19406. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1882. év 12. oldal 60. sor.
  2. A Galilei Kör programja. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 20.)
  3. A Belügyminisztérium 1882. évi 19406. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1882. év 12. oldal 58. sor.
  4. A Belügyminisztérium 1878. évi 11127. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1878. év 2. oldal 22. sor.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 735/1918. folyószáma alatt.
  6. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. ; általános
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Faragó László: Rónai Zoltán. Szocializmus, 1946. 6. sz.
  • Kőhalmi Béla: Rónai Zoltán. Magyar mártír írók antológiája. Bp., 1947.

Levéltári anyagok[szerkesztés]

  • HU BFL - VII.18.d - 20/0009 - 1923
  • HU BFL - VII.18.d - 05/0027 - 1920
  • HU BFL - VII.18.d - 13/0060 - 1919
  • HU BFL - VII.5.c - 5736 - 1919